Mi a különbség a Szentszék és a Vatikán között?
A két szót gyakran felváltva használják. És mégsem ugyanazt jelentik… Ha a Vatikán a világ legkisebb államára utal, akkor a Szentszék a pápa és a Kúria jogi személyére. Ha a Vatikán eltűnne, a Szentszék megmaradna!
Egy intézmény székhelye egy meghatározott helyre utal. Érdekes módon azonban a Szentszék nem pontosan egy területre utal, hanem az egyházjog szerint elsősorban a pápa, valamint az államtitkárság és a Római Kúria más intézményeinek jogi személyiségét jelöli. Így a római katolikus egyház az egyetlen olyan vallási intézmény, amely valódi nemzetközi jogi státusszal rendelkezik. Ez egy valódi jogi kivétel, ami megmagyarázza a világban való jelenlétét és a történelemben betöltött jelentős szerepét.
A katolikus egyház a reneszánsz óta – jóval a vatikáni enklávé létrehozása előtti idők óta – sok más országhoz hasonlóan az egész világgal tart fenn kapcsolatokat, és diplomáciája köztudottan a világ egyik legjobb diplomáciája. A különbség az, hogy diplomáciája nem pontosan ugyanazokat a célokat szolgálja, mint más országoké, ahogyan azt Joël-Benoît d’Onorio, a Le Pape et le gouvernement de l’Église (A pápa és az egyház kormányzása – a ford.) című könyv szerzője kifejti, aki szerint a Szentszék “az egyetlen olyan nemzetközi jogalany esete, amely kifejezetten vallási és erkölcsi célokat követ”. Ezért van az, hogy a nemzetközi szervezetekben, amelyekben képviselteti magát, diplomatáinak nemes küldetése a béke előmozdítása és a legkiszolgáltatottabbak védelme. Közvetítői szerepét – mint például Kuba és az Egyesült Államok között – szintén széles körben elismerik.
Igaz, hogy a történelem folyamán a katolikus egyház egy olyan területen testesült meg, amelyet a pápák, mint bármely uralkodó, igyekeztek kiterjeszteni, de a Szentszék hatalma messze túlmutat a földrajzi körülhatároláson. Ezt mutatta ki az 1870-es válság, amely Róma elfoglalásával a pápai állam megszűnéséhez és Olaszország II. Viktor Emánuel által történő egyesítéséhez vezetett. Állami státusza hiányában egyes értelmiségiek ki akarták zárni a Szentszéket a nemzetközi kapcsolatokból. Mégis, ebben a válságos időszakban, amikor a pápát fogolynak tekintették saját falain belül, az Apostoli Szentszék sikeresen megvédte az egyház pozícióját, mint societas juridice perfecta-nak (tökéletes jogi társaságnak – a ford.), azaz a természetéből fakadó szuverenitás birtokosának helyzetét. Ezt bizonyítják a pápa által a világ minden táján fenntartott diplomáciai kapcsolatok, a nemzetközi közvetítések és az 1870 és 1929 között aláírt megállapodások. A Szentszék soha nem szűnt meg kormány lenni, még akkor sem, amikor egy időben megszűnt állam lenni. Ezért intézményi szempontból nem tévesztendő össze a sokkal újabb keletű Vatikánváros Állammal.
A cikk a hirdetés után folytatódik…
A Szentszék támogató állama
Több mint 50 évnyi tárgyalás után XI. Pius pápa 1929. február 11-én aláírta a lateráni egyezményt, amely lehetővé tette ennek a kis enklávénak a létrehozását, amely felett a pápa abszolút uralkodóként uralkodik. A Vatikán kifejezés tehát a Szent Péter-bazilikát és az Apostoli Palotát körülvevő városállamra utal. Kis mérete nem akadályozza meg abban, hogy számos uralkodói attribútummal rendelkezzen, például vasútállomással, rádióállomással és csendőrséggel. Saját büntető törvénykönyvvel és zászlóval rendelkezik, saját pénzt veret és saját bélyeget bocsát ki. Monarchaként a pápa teljes végrehajtó, törvényhozó és igazságszolgáltatási hatáskörrel rendelkezik, de ezeket különböző szervek gyakorolják a nevében. A lateráni egyezmény egyúttal konkordátumot is létrehoz a Vatikán és Olaszország között. A konkordátum többek között arra kötelezi az olasz államot, hogy a pápát a Vatikán időleges fejének ismerje el. Az új állam azt is vállalta, hogy nem avatkozik bele az olasz politikába.
A Szentszékkel ellentétben, amelynek diplomáciai hálója folyamatosan bővül, a világ legkisebb államának kapcsolattartása főként a környező olasz szomszédságra korlátozódik. Az 1870-ben pápai börtönként működő Vatikánváros, amelynek függetlenségét és semlegességét az 1929-es paktumokban rögzítették, a Szentszék támogató államává vált, amelyet azért hoztak létre, hogy a római egyházmegye és a katolikus egyház lelki kormányzásának szabadságát és függetlenségét a világ minden részén biztosítsa. Ha ez a terület egy napon eltűnne, az Egyház és a Szentszék nem szűnne meg létezni, és együttesen a nemzetközi jog szuverén alanyát képeznék.
Fordította: Medgyessy László
Forrás: Aleteia
