Egy kevéssé ismert francia apáca 6 lépése az túlterheltség és a stressz leküzdésére

Amikor néhány évvel ezelőtt valaki megkérdezte tőlem, hogy hogy vagyok, általában a legszélesebb, de nem biztos, hogy őszinte mosollyal azt feleltem, jól.  Az igazi válasz az lett volna: nagyon feszült vagyok, tiszta stresszben vagyok. A „Hogy vagy?” kérdés egyébként sem takar mindig igazi érdeklődést, ezért udvariasan, a megszokott módon válaszolunk rá. Ha ma ugyanezt megkérdeznék tőlem, a válaszom ismét az lenne „jól”, és valóban jól is vagyok (nem pedig őrülten stresszes).

Mindezek ellenére, bár sokat javultam, gyakran még mindig azon veszem észre magam, hogy minden szabad percemet igyekszem megtölteni tennivalóval. Bár kevesebb stresszt okozó dolog van az életemben, időnként úgy érzem, hogy elfoglaltabbnak kéne lennem, és szükségtelen feszültséget kezdek teremteni magamban, hogy kitöltsem ezt az űrt.

Ha te is küszködsz a stresszel, akár saját magad terheled magadra, akár nem, tudok valakit, aki segíthet. Marie-Aimee of Jesus karmelita nővér a 19. században élt, és írt egy könyvecskét A csend 12 fokozata címmel.

A nővér segíteni szerette volna az embereket abban, hogy elérjék a belső csendet, és ezáltal jobban megismerjék Istent. Úgy vélem, hogy ha megnézzük ezeket a lépéseket, ma is segíthetnek küzdeni a mindennapos teendők okozta feszültség és stressz ellen. Ha a felesleges stressztől megszabadulunk, eljuthatunk a tartós belső békére.

Nézd meg Marie-Aimee nővér hat pontját, amelyeket mai körülményeinkhez igazítottunk kicsit, és ennek alapján gondolkodj el, vajon ezek alapján tudsz-e napi a rutinodon változtatni.

1. A szavak csendje

Nap mint nap eláraszt minket a kommunikáció. Például az sms üzenetek írása. Valóban szükséges, hogy minden üzenetet elküldj, vagy korlátozhatod magad, hogy ezzel helyet szabadíts fel az elmédben? Nem választhatnál ki inkább néhány időszakot a nap folyamán, és akkor küldenéd el az üzeneteket, a nap többi részében pedig nem? Kicsit több idő maradna gondolkodni.

2. A mozgás/tevékenység csendje

 Észrevettél már magadon bármilyen ideges szokást, tikket? Egy időben, ha gondolkodtam vagy unatkoztam, ráztam a lábamat. Amikor erre felhívták a figyelmemet, rájöttem, hogy az állandó mozgás nem segített rajtam, és azon igyekeztem, hogy ezt a szokást elhagyjam. Te is gondold végig, vannak-e olyan mozdulatok vagy tevékenységek, amelyeket csak az idő kitöltésére teszel vagy cselekszel, és valójában nyugtalanabb és elfoglaltabb leszel tőlük.

3. A képzelet csendje

Sok időt töltesz azzal a nap folyamán, hogy töprengj, mit tartogat a jövő? Például hogy mit fogsz holnap csinálni, vagy ha hazaérsz este, vagy hogy mi legyen az ebéd. Függetlenül attól, mennyire távoli jövőről van szó, jobb a jelenre összpontosítani, ha a belső békédet akarod növelni.

4. Az emlékezés csendje

Ha túlságosan sokat foglalkozol a múlttal, főleg, ha a rossz emlékeken rágódsz, az veszélyezteti a béke megőrzését. Ne foglalkozz olyan gyakran a múlttal.

5. Emberek/helyzetek felé irányuló csend

(Marie-Aimee nővér ezt a pontot a „Teremtmények felé irányuló csend”-nek nevezi, de ezt a cikk írója megváltoztatta.) Ha gondolatban szükségtelenül újra és újra visszajátszol bizonyos helyzeteket és beszélgetéseket, az is egy módja annak, hogy egy csapdában vergődj és ne tudj továbblépni. A körbe-körbe járó gondolatok csak akadályoznak, újra és újra megfosztanak a belső békédtől.

6. az érzések csendje

Az érzéseid fontosak, de előfordulhat, hogy túlságosan figyelsz rájuk. Amikor túlzott jelentőséget tulajdonítasz az érzéseidnek, azok tönkretehetik, és tönkre is teszik a benned lévő békét, akármekkora is volt. Ne felejtsd el, hogy mindig van valami, amit az érzéseid ellenére megtehetsz, különösen akkor, ha tudod, mit kellene tenned, de nem akarod megtenni.

Mit tehetsz ma azért, hogy növeld a belső békédet? Keress egy apró lépést most rögtön, ami segít egy kicsi stressztől megszabadulni. Ha sikerül egy kicsitől megszabadulni, meglátod, a nagyobb békesség is elérhető lehetőséggé válik.

Írta: Cecilia Pigg
Fordította: Eiben Ingeborg
Forrás: Aleteia