Reformátusból katolikus és Mária-tisztelő? – Gergely Panna tapasztalata Máriával

A májusban megkezdett Tapasztalatom Máriával sorozat tovább folytatódik.

Gergely Panna tapasztalata Máriával

Milyen helyet foglal el életemben Jézus anyja, Mária?

Kisgyerekként egy református családba születtem, ezért Mária egyáltalán nem volt jelen életemben, sőt nem láttam közelről senkit, amint rózsafüzért imádkozik. Fiatal egyetemistaként szólított meg Jézus, és hívott meg követésére a Kolozsvári Egyetemi Lelkészségen működő Mécses karizmatikus közösségbe. Itt ébredt fel a vágy szívemben, hogy találkozzak az Oltáriszentségben jelen levő Jézussal, és ez a vágy annyira erős volt bennem, hogy 23 évesen gyóntam előszór és akkor voltam elsőáldozó.

Máriának nem tulajdonítottam nagy hangsúlyt imádságaimban, én Jézust akartam, Jézust kerestem, a Szentlélekkel ismerkedtem, addig a pontig amíg a Szentírást olvasva, imádkozva, felfigyeltem arra, hogy keresztényként nekem az az elsődleges feladatom, hogy olyanná váljak, mint amilyen Jézus, úgy éljek mint Ő. Megfigyelve Jézus viszonyát az édesanyjával, rájöttem, hogy én teljesen mellőzöm és figyelmen kívül hagytam eddig Máriát. Mikor azon elmélkedtem amint Jézus a kereszten Jánosra bízta édesanyját és édesanyjára Jánost, jöttem rá, hogy Jézus engem is, mint tanítványt, rábízott édesanyjára, és itt jött egy fordulópont életembe, ami a Máriához való viszonyulásomat illeti.

Elkezdtem megtanulni a Rózsafüzér imádságot, számomra is meglepő volt, hogy milyen biztonságot, összeszedettséget és védelmet élek meg a bensőmben, amikor a rózsafüzért imádkozom, viszont nem volt rendszeresen jelen életemben, egészen addig a pontig, amikor egy Mijo Baradas lelkigyakorlaton 4 évvel ezelőtt imádkoztak értem, és Jézus, a testvérek imádsága által elmondta, hogy mennyire hálás és örül amikor én a Rózsafüzért imádkozom.

Ez nagyon meglepett és az az erős vágy született meg bennem, hogy én szeretnék továbbra is még hűségesebben örömet okozni az Istennek imádságaimmal, és azóta törekszem naponta imádkozni a rózsafüzért.

Ebben az imádságban sok kegyelmet tapasztalok, azt a biztos kapaszkodót, hogy nem vagyok egyedül az imában, hogy Mária, Istennek a drága édesanyja, könyörög értem és azokért, akikért én imádkozok. Együtt szemlélhetjük Jézus életének mozzanatait a titkok által. Szeretem lassan és egyedül imádkozni a rózsafüzért, mert számomra nem az a cél, hogy gyorsan túl legyünk rajta, hanem szeretek elmélkedni Jézus életén, szeretve az Isten Fiát ez által is, hálát mondva az Isten Fiának mindazért, amit Ő már megtett értem, hogy nekem életem legyen.

 Úgy gondolom, hogy engem Jézus hívott meg az édesanyját úgy szeretni, mint ahogyan Ő szereti Máriát, és úgy tapasztalom, hogy Mária hívott meg arra, hogy úgy szeressem Jézust, amint ő szerette és szereti Jézust, engedelmeskedve Neki mindenben.