BIY HU cover 239. nap scaled

239. nap: Sadrak, Mesak és Abednego

Ezt mondja az Úr: Menj le Júda királyának palotájába, és hirdesd ott ezt az üzenetet: Halld az Úr szavát, Júda királya, te, aki Dávid trónján ülsz, s veled együtt szolgáid és néped is, akik átmennek ezeken a kapukon! Ezt mondja az Úr: Hozzatok igazságos ítéletet; szabadítsátok ki a nyomorgatottat nyomorgatója kezéből; az idegent, az árvát és az özvegyet ne nyomjátok el, óvakodjatok az erőszaktól, s ne ontsatok ártatlan vért ezen a helyen. Mert ha valóban engedelmeskedtek ennek a parancsnak, akkor Dávid trónján ülő királyok fognak bemenni e palota kapuin szekereken és lovakon, ők, szolgáik és népük. De ha nem hallgattok ezekre a szavakra, akkor saját magamra esküszöm – mondja az Úr –, hogy rommá lesz ez a ház.

Igen, ezt mondja az Úr
Júda királyi házáról:
Olyan voltál nekem, mint Gileád;
mint a Libanon csúcsa,
mégis pusztasággá teszlek,
lakatlan várossá.

Felavatom ellened azokat,
akik fejszével a kezükben lerombolnak;
kivágják majd nemes cédrusaidat,
s tűzre vetik őket.Majd amikor a népek seregei végigvonulnak ezen a városon, ezt fogják kérdezni egymástól: Miért tette ezt az Úr ezzel a nagy várossal? Erre így válaszolnak nekik: Mert megszegték az Úrnak, az ő Istenüknek szövetségét, s más isteneket imádtak, azoknak szolgáltak.

Jövendölések különböző királyok ellen: Joacház ellen

Ne sirassátok, aki már meghalt,
ne gyászoljátok!
Inkább azt sirassátok keservesen sírva,
aki eltávozott, s nem tér többé vissza,
és nem látja meg többé szülőföldjét.
Mert ezt mondja az Úr Sallum felől, Jozija fiáról, Júda királyáról, aki atyját, Joziját követte a trónon, s el kellett hagynia ezt a helyet: Nem tér többé ide vissza, mert azon a helyen fog meghalni, ahová elhurcolták, és ezt a földet nem látja többé.

Jojakim ellen

Jaj annak, aki házát igazságtalansággal,
felső termeit jogtalansággal építi.
Aki embertársával ingyen dolgoztat,
és nem fizeti meg a bérét.

Így szól:
„Gyönyörű palotát építek magamnak,
kellemes, tágas termeket.”
Ablakokat vágat rajta,
cédrusfával borítja be és vörösre festi.

Abból áll a királyságod,
hogy cédrusfából való épülettel
versenyezz másokkal?
Apád is evett és ivott, akárcsak te,
de azért az igazságra és a jogra is
gondja volt, jól is ment a sora.

Törődött a szegény és a nyomorult ügyével,
azért minden rendjén ment.
Vajon nem ezt jelenti-e ismerni engem?
– mondja az Úr.

Ám a te szemed és a te szíved
csak arra ügyel,
hogy a magad hasznát hajszold,
hogy ártatlan vért onts,
meg az erőszakra és az elnyomásra.

Ezért ezt mondja az Úr Jojakimról,
Jozija fiáról, Júda királyáról:
Jaj annak az embernek!
Ne sirassátok így kiáltozva:
„Jaj, testvérem! Jaj, nővérem!”
Ne gyászoljátok így siránkozva:
„Jaj, uram! Jaj, felség!”

Mert úgy temetik el, mint a szamarat:
Kivonszolják és kidobják
Jeruzsálem kapuin kívül.

Jojachin ellen

Menj fel a Libanonra és ordíts,
hallasd hangos jajszavad Básánban,
üvölts az Abarim csúcsáról,
mert a barátaid mind elpusztultak!

Beszéltem neked,
amikor még jól ment a sorod,
de te azt mondtad: „Nem hallgatok rád.”
Ez a te szokásod ifjúkorod óta,
hogy nem hallgatsz a szavamra.

Minden pásztorodat elfújja a szél
más legelőkre;
barátaid is fogságba mennek.
Akkor majd szégyenkezhetsz és pirulhatsz,
minden gonoszságod miatt.

Te, aki a Libanonon lakol,
és a cédrusokon raktál fészket:
hogy fogsz majd ordítani,
amikor utolérnek a fájdalmak, a rémület,
mint a vajúdó asszonyt.Amint igaz, hogy élek – mondja az Úr: Ha Jojakimnak, Júda királyának a fia, Jechonja pecsétgyűrű volna is a jobbomon, onnan is lerántanám. Azok kezére adlak, akik életedre törnek; azok kezére, akiktől annyira félsz: Nebukadnezárnak, Babilon királyának a kezére, a káldeusok kezére. Téged is, szülőanyádat is idegen országba küldelek; nem ott születtetek, de ott haltok meg mind a ketten. Igen, abba az országba, amelybe vissza szeretnének térni, nem fognak többé visszatérni.

Vajon silány, törött edény ez a férfi,
ez a Jechonja?
Olyan edény,
amelyben senki se találja kedvét?
Miért vetették hát el őt és nemzetségét,
s miért hurcolták el őket olyan országba,
amelyet nem ismertek?

Ország, ország, ország,
halld az Úr szavát!

Ezt mondja az Úr:
Így jegyezd fel ezt a férfit:
„Gyermektelen!”
Mint olyan valakit,
aki szerencsétlen volt életében.
Mert utódai közül egy sem ül
Dávid trónjára,
egyik sem uralkodhat Júda fölött.

Forrás: Biblia – Szent István Társulat

3. NEBUKADNEZÁR ARANYSZOBRA
Nebukadnezár aranyszobrot állíttat.

Nebukadnezár király aranyszobrot készíttetett. Magassága hatvan könyök volt, szélessége pedig hat könyök. Dura mezején, Bábel tartományában állíttatta fel. Aztán követeket küldött a király, hogy hívják össze a satrapákat, helytartókat, kormányzókat, tanácsosokat, kincstárosokat, bírákat és jogtudósokat és a tartományok összes főembereit, jöjjenek a szobor felavatására, amelyet Nebukadnezár készíttetett. A satrapák, helytartók, kormányzók, tanácsosok, kincstárosok, bírák, jogtudósok és a tartományok összes főemberei össze is jöttek a szobor felavatására, amelyet Nebukadnezár király állíttatott. Felálltak a szobor előtt, amelyet Nebukadnezár készíttetett. Ekkor a kikiáltó harsány hangon kihirdette: „Így szól a parancs, népek, nemzetek és nyelvek: Mihelyt meghalljátok a trombita, fuvola és citera, hárfa és lant, duda és a többi zeneszerszám hangját, boruljatok le, és imádjátok az aranyszobrot, amelyet Nebukadnezár király állíttatott. Aki nem borul le, és nem imádja, azt még ebben az órában tüzes kemencébe fogják vetni.” Ennek megfelelően, mihelyt meghallották a trombita, fuvola és citera, hárfa és lant, duda és a többi zeneszerszám hangját, azon nyomban földre vetették magukat a népek, nemzetek és nyelvek, hogy imádják az aranyszobrot, amelyet Nebukadnezár király állíttatott.

Bevádolják a zsidókat.

Ekkor káldeus férfiak siettek elő, és bevádolták a zsidókat. Így szóltak a királyhoz: „Király, örökké élj! Király, te parancsot adtál ki: Minden ember, aki meghallja a trombita, fuvola és citera, hárfa és lant, duda és a többi zeneszerszám hangját, boruljon le, és imádja az aranyszobrot. Aki nem borul le és nem imádja, azt tüzes kemencébe kell vetni. Itt van néhány zsidó férfiú, akiket te Bábel tartományának kormányzásával bíztál meg: Sadrak, Mesak és Abednegó. Ezek a férfiak, ó király, nem teljesítik parancsodat. Nem tisztelik isteneidet és az aranyszobrot sem imádják, amelyet állíttattál.” Ekkor Nebukadnezár haragjában és dühében megparancsolta, hogy vezessék elé Sadrakot, Mesakot és Abednegót. Mindjárt eléje is állították ezeket a férfiakat. A király kérdőre vonta őket: „Igaz-e Sadrak, Mesak és Abednegó, hogy nem tisztelitek isteneimet, és az aranyszobrot sem imádjátok, amelyet állíttattam? Nos, hát készen vagytok-e rá, hogy mihelyt meghalljátok a trombita, fuvola és citera, hárfa és lant, duda és a többi zeneszerszám hangját, leboruljatok és imádjátok a szobrot, amelyet készíttettem? Mert ha nem imádjátok, még ebben az órában tüzes kemencébe vettetlek benneteket. S van-e olyan isten, aki megment titeket a kezemtől?” Sadrak, Mesak és Abednegó így feleltek Nebukadnezár királynak: „Nincs szükség rá, ó király, hogy mi feleljünk parancsodra. Ha a mi Istenünk, akit tisztelünk, meg akar minket menteni, akkor a tüzes kemencéből és a te kezedből is kiszabadít, ó király. De ha nem így történnék is, tudd meg, ó király, hogy isteneidet nem tiszteljük, és az aranyszobrot, amelyet állíttattál, nem imádjuk.” Ekkor Nebukadnezár haragra lobbant, arca lángba borult Sadrak, Mesak és Abednegó miatt, és kiadta a parancsot, hogy a kemencét a szokásosnál hétszerte jobban fűtsék be. Aztán megparancsolta serege legerősebb vitézeinek, hogy kötözzék meg Sadrakot, Mesakot és Abednegót, és vessék őket a tüzes kemencébe. Azon nyomban meg is kötözték a férfiakat nadrágostul, köpenyestül és süvegestül, és bevetették a tüzes kemencébe. Mivel a király szigorú parancsára a kemencét a szokásosnál is jobban befűtötték, a lobogó tűz megölte azokat a férfiakat is, akik Sadrakot, Mesakot és Abednegót bevetették. A három férfiú, Sadrak, Mesak és Abednegó, megkötözve a tüzes kemence közepére esett.

Azarja imádsága.

Ott jártak-keltek a lángok között, dicsőítették az Istent és áldották az Urat. Azarja megállt, szóra nyitotta ajkát, és a lángok közepette így imádkozott:

Áldott vagy, Urunk, atyáink Istene,
és minden dicséretre méltó;
neved magasztos mindörökké.

Mert igazságos vagy mindenben,
amit velünk tettél,
tetteid mind igazak,
útjaid egyenesek,
és minden ítéleted igazságos.

Igazságos ítéletet hajtottál végre,
bármit mértél ránk és Jeruzsálemre,
atyáink szent városára.
Bűneink miatt mindent igazságos
ítélettel mértél ránk.

Vétkeztünk és elpártoltunk tőled,
gonoszságra vetemedtünk,
és parancsaidra nem ügyeltünk.

Lelkiismeretünkkel szembeszegülve
nem azt tettük, amit parancsoltál,
hogy jó legyen sorunk.

Amit ránk mértél és velünk tettél,
mind igazságos ítélettel tetted.

Kiszolgáltattál minket
gonosz ellenségeinknek
és gyűlölködő árulóinknak,
egy igazságtalan királynak,
a leggonoszabbnak az egész földön.

Most még szánkat se nyithatjuk ki,
szégyen és gyalázat lett szolgáid
és tisztelőid osztályrésze.

Szent nevedre kérünk,
ne taszíts el minket végleg,
ne bontsd fel a szövetséged.

Ne vondd meg tőlünk irgalmadat
kedveltedért, Ábrahámért,
szolgádért, Izsákért,
és szentedért, Izraelért.

Megígérted nekik,
hogy megsokasítod utódaikat,
mint égen a csillagokat,
s mint a tenger partján a fövényt.

Minden népnél kisebbek lettünk, Urunk,
megaláztatásban van részünk
bűneinkért az egész földön.

Most nincs fejedelmünk, sem prófétánk,
sem vezérünk,
nincs sem égő-, sem véres-,
sem étel-, sem illatáldozat,
de még hely sem, ahová letegyük
első termésünket,

s elnyerhessük irgalmadat.
Fogadd el megtört szívünket
és alázatos lelkünket
kosokból és bikákból álló égőáldozatul,
tömérdek hizlalt bárány gyanánt!

Áldozatunk legyen ma éppúgy kedves
színed előtt,
s engesztelődj ki a múlt miatt,
mert akik benned bíznak,
nem vallanak szégyent.

Most már egész szívünkkel
téged követünk,
téged félünk, és a te nevedet keressük.

Ne engedd, hogy megszégyenüljünk,
hanem bánj velünk könyörülettel,
nagy irgalmasságod szerint!

Siess segítségünkre,
mint hajdan a csodatetteiddel,
és szerezz dicsőséget, Uram, a nevednek!

Valljanak szégyent mind,
akik gonoszat tesznek szolgáid ellen,
mindenhatóságod alázza meg őket,
és enyésszen el erejük!

Tudják meg, hogy te, az Úr vagy
az egyetlen Isten,
és tiéd a dicsőség szerte az egész földön.

Isten angyala megmenti az ifjakat.

A király szolgái, akik bedobták őket, egyre fűtötték a kemencét kőolajjal, gyantával, kóccal és rőzsével. Végül a láng negyvenkilenc könyöknyire kicsapott a kemencéből. Elérte és elégette a káldeusokat, akiket a kemence körül talált. Az Úr angyala pedig leszállt a kemencébe Azarjához és társaihoz, és kiverte a tüzet a lángoló kemencéből. Olyanná tette a kemence belsejét, mintha harmatos szellő fújdogált volna benne. Őket a tűz egyáltalán nem érte, nem sértette és nem háborgatta.

A három ifjú éneke.

Ekkor a kemencében mindhárman egy szájjal dicsőítették, magasztalták és áldották az Istent, a következőképpen:

Áldott vagy Urunk, atyáink Istene,
dicséretre méltó és magasztos
mindörökké.
Áldott a te dicsőséges szent neved,
dicséretre méltó és magasztos
mindörökké.

Áldott vagy dicsőséged
szent templomában,
dicséretre méltó és magasztos
mindörökké.

Áldott vagy királyi trónodon,
dicséretre méltó és magasztos
mindörökké.

Áldott vagy, aki belelátsz a mélységekbe,
és a kerubok fölött trónolsz,
dicséretre méltó és magasztos
mindörökké.

Áldott vagy az ég boltozatján,
dicséretre méltó és magasztos
mindörökké.

Áldjátok, az Úrnak minden művei
az Urat,
dicsőítsétek és magasztaljátok
mindörökké.

Áldjátok, az Úrnak angyalai, az Urat,
dicsőítsétek és magasztaljátok
mindörökké.

Áldjátok, egek, az Urat,
dicsőítsétek és magasztaljátok
mindörökké.

Áldjátok, mind ti vizek
az égboltozat felett, az Urat,
dicsőítsétek és magasztaljátok
mindörökké.

Áldjátok, minden erők, az Urat,
dicsőítsétek és magasztaljátok
mindörökké.

Áldjátok, nap és hold, az Urat,
dicsőítsétek és magasztaljátok
mindörökké.

Áldjátok, ég csillagai, az Urat,
dicsőítsétek és magasztaljátok
mindörökké.

Áldjátok, minden záporeső és harmat,
az Urat, dicsőítsétek
és magasztaljátok mindörökké.

Áldjátok, mind ti szelek, az Urat,
dicsőítsétek és magasztaljátok
mindörökké.

Áldjátok, tűz és forróság, az Urat,
dicsőítsétek és magasztaljátok
mindörökké.

Áldjátok, hideg és hőség, az Urat,
dicsőítsétek és magasztaljátok
mindörökké.

Áldjátok, harmat és dér, az Urat,
dicsőítsétek és magasztaljátok
mindörökké.

Áldjátok, fagy és hideg, az Urat,
dicsőítsétek és magasztaljátok
mindörökké.

Áldjátok, jég és hó, az Urat,
dicsőítsétek és magasztaljátok
mindörökké.

Áldjátok, éjjelek és nappalok, az Urat,
dicsőítsétek és magasztaljátok
mindörökké.

Áldjátok, világosság és sötétség, az Urat,
dicsőítsétek és magasztaljátok
mindörökké.

Áldjátok, villámok és fellegek, az Urat,
dicsőítsétek és magasztaljátok
mindörökké.

Áldjad föld, az Urat,
dicsőítsd és magasztald mindörökké.

Áldjátok, hegyek és halmok, az Urat,
dicsőítsétek és magasztaljátok
mindörökké.

Áldja minden, ami a földön sarjad,
az Urat,
dicsőítse és magasztalja mindörökké.

Áldjátok, vízforrások, az Urat,
dicsőítsétek és magasztaljátok
mindörökké.

Áldjátok, tengerek és folyamok,
az Urat,
dicsőítsétek és magasztaljátok
mindörökké.

Áldjátok, cethalak és a vizekben mozgó
összes állatok, az Urat,
dicsőítsétek és magasztaljátok
mindörökké.

Áldjátok, égi madarak, az Urat,
dicsőítsétek és magasztaljátok
mindörökké.

Áldjátok, vadak és barmok, az Urat,
dicsőítsétek és magasztaljátok
mindörökké.

Áldjátok, emberek fiai, az Urat,
dicsőítsétek és magasztaljátok
mindörökké.

Áldjátok, Izrael fiai, az Urat,
dicsőítsétek és magasztaljátok
mindörökké.

Áldjátok, az Úrnak papjai, az Urat,
dicsőítsétek és magasztaljátok
mindörökké.

Áldjátok, az Úrnak szolgái, az Urat,
dicsőítsétek és magasztaljátok
mindörökké.

Áldjátok, igazak szellemei és lelkei,
az Urat,
dicsőítsétek és magasztaljátok
mindörökké.

Áldjátok, szentek és alázatos szívűek,
az Urat,
dicsőítsétek és magasztaljátok
mindörökké.

Áldjátok, Hananja, Azarja, Misael,
az Urat,
dicsőítsétek és magasztaljátok
mindörökké.
Mert kiragadott minket
a holtak országából,
s kimentett a halál kezéből;
kiszabadított a lobogó lángok közül,
kiragadott a tűzből.

Adjatok hálát az Úrnak, mert jó,
mert irgalma örökkévaló!

Áldjátok az istenek Istenét,
ti, akik félitek az Urat, dicsőítsétek,
és adjatok neki hálát,
mert irgalma örökkévaló!

Nebukadnezár elismeri a csodát.

Ekkor Nebukadnezár király megdöbbent. Izgatottan felállt, és így szólt főembereihez: „Nemde, három férfiút dobattunk megkötözve a tűzbe?” Ezt felelték a királynak: „Egész biztos, ó király!” Erre így folytatta: „Én négy férfiút látok, akik szabadon járnak-kelnek a lángok közepette anélkül, hogy valami bántódásuk volna. A negyediknek pedig olyan alakja van, mint egynek az istenek fiai közül.” Ekkor Nebukadnezár odament a tüzes kemence ajtajához és bekiáltott: „Sadrak, Mesak és Abednegó, a fölséges Isten szolgái, gyertek ki és jöjjetek ide!” Erre Sadrak, Mesak és Abednegó kijöttek a lángok közül. A satrapák, helytartók, kormányzók és királyi tanácsosok összefutottak. Látták e férfiakon, hogy testükön semmi hatalma nem volt a tűznek, fejüknek egyetlen hajaszála sem perzselődött meg, ruhájuk sem sérült meg, sőt még a tűz szaga sem járta át őket. Nebukadnezár ekkor így szólt: „Áldott legyen Sadrak, Mesak és Abednegó Istene, mert elküldte angyalát, és megmentette szolgáit, akik benne bíztak. Inkább megszegték a király parancsát, veszélynek tették ki testüket, semhogy Istenükön kívül más istent tiszteljenek és imádjanak. Ezennel rendeletet bocsátok ki: Minden nép, nemzet és nyelv! Aki káromolja Sadrak, Mesak és Abednegó Istenét, azt vágják darabokra, háza meg változzék szemétdombbá! Nincs ugyanis más Isten, aki ki tudna szabadítani a szorongattatásból.” Ekkor a király Bábel tartományában nagy tisztségre emelte Sadrakot, Mesakot és Abednegót.

4. NEBUKADNEZÁR BETEGSÉGE
Nebukadnezár levele.

Nebukadnezár király minden népnek, nemzetnek és nyelvnek! Sok-sok üdvözlet nektek! Jónak látom, hogy hirdessem a jeleket és a csodákat, amelyeket a fölséges Isten végbevitt rajtam. Az ő jelei milyen nagyok, és az ő csodái milyen hatalmasak! Királysága örökké tartó királyság, és hatalma nemzedékről nemzedékre száll.

Forrás: Biblia – Szent István Társulat

A gonoszoktól távol marad az Úr,
de az igazak imáját meghallgatja.

A ragyogó szem öröm a szívnek,
a jó hír felüdíti a testet.

Az életre intő szóra figyelő fül
éjnek idején is a bölcsek körében van.

Eldobja életét, aki szélnek ereszti az intést,
aki hallgat a feddésre,
okosságra tesz szert.

Az Úr félelme a bölcsesség iskolája,
az alázatosság megelőzi a dicsőséget.

Forrás: Biblia – Szent István Társulat

Ima

Mennyei Atyánk, hálát adunk, dicsőítünk és áldunk téged. Köszönjük az igédet. Köszönjük, hogy beszélsz hozzánk. Köszönjük, hogy folyamatosan kinyújtod felénk a kezed és felfeded nekünk a szívedet. Jézus nevében kérünk, segíts a szívünknek, hogy befogadjon és meghalljon téged, és hogy olyan legyen, mint amilyen te vagy! Segíts, hogy azt szeressük, amit te szeretsz! Segíts, hogy ebben a világban a te képmásodként cselekedjünk, hogy aki lát minket, az rajtunk keresztül meglásson téged! Ámen. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.

Elmélkedés

Jeremiás 22. fejezete egyszerűen hihetetlen. Dániel 3. fejezete pedig olyan, mintha 12 fejezet lenne egyben. Nagyon hosszú, kereken 100 versből áll, és hihetetlen jó.

Jeremiás bűnbánatra buzdítja a népet a 22. fejezetben. Júda királyaihoz beszél. Emlékezzünk vissza Jozijára, aki liturgikus reformot hajtott végre és Jeremiás ismerte őt. Jeremiás sokáig szolgált neki, mint próféta, majd a fiának, Sallumnak ezt mondja: „Nézd, az apád, Jozija reformokat vezetett be, és neked is reformokat kell végbevinned”. Nagyon egyértelmű itt, hogy Izrael népének, a szövetség népének, nemcsak hűségesnek kell lennie Istenhez, hanem folyamatosan meg kell hallanunk a hívást a szegényekről, az árvákról és az özvegyekről való gondoskodásra. Az elhagyatottakkal is törődnünk kell. Ez a parancs mindig visszatér, amikor Izrael népe, vagy bárki, aki Istenhez tartozik, megszegi a szövetséget azzal, hogy elfordul Istentől. Amikor más isteneket szolgálnak, ha megszegik a szövetséget azáltal, hogy elfordulnak a szegényektől és a szűkölködőktől. Hihetetlen jele annak, hogy rossz dolgok fognak történni, mert a hűség szövetsége nemcsak arról szól, hogy hűséges vagy az Istenhez és imádod őt. Arról is szól, hogy hűséges vagy a parancsaihoz, hogy gondoskodsz arról, akiről senki nem gondoskodik.

Nagyon erőteljesen vonatkozik ez ránk is, amikor könnyedén azt mondjuk, hogy én szolgálom az Urat, és olvasom a Bibliát, imádom Őt, ahogy kéri, de nem feltétlen figyelünk oda azokra, akikre senki sem figyel. Ez is a mi feladatunk. Ha a szövetség népe akarunk lenni, akkor ez is a feladatunk, még ha teher is, de ugyanakkor kegyelem is. Ennyit mára Jeremiás könyvéről.

Dániel 3. könyvében Hananja, Azarja és Misael történetével találkozunk. Tegnap említettem, hogy a nevek, Dániel, Hananja, Misael és Azarja zsidó nevek, és amikor Babilonba mentek, új neveket kaptak. A nevek nagyon fontosak itt. A Dániel név jelentése „Isten a bírám”, Hananja héber jelentése: „Irgalmas az Úr”, Misael jelentése pedig: „Ki olyan, mint az Isten?”. Ez nem ugyanaz, mint a Mihály, de a jelentésük viszont igen. Azarja jelentése: „Segít az Úr”. Ezek a nevek, Dániel, Hananja, Misael és Azarja, mind Izrael Istenére utalnak. A nevek és maguk a személyek tulajdonságai is Istenre, az Úrra utalnak. Amikor Babilonba kerülnek és megváltoztatják a nevüket, akkor az új nevek egy hamis istenre vonatkoznak. Új nevük Bél, Aku, Marduk és Nebó bábeli istenek nevével kapcsolatos. Dánielnek Béltsacár a babiloni neve, ahol Bél vagy Marduk, a babiloni hamis istenre utal, Hananja neve Sadrak lesz. A Sadrak név, Aku, a holdisten nevéhez kapcsolódik, és valami olyasmit jelenthet, hogy „Aku parancsa”, Misael azaz „Ki olyan, mint az Isten?” neve Mesak lesz, aminek a jelentése „Ki olyan, mint Aku, a holdisten?”, bár ennél a névnél bizonytalan a név etimológiája. Azarja neve ugye „Az Úr a segítségem”, amiből Abednegó lesz. Itt valószínűleg íráshiba történt, és a név Nebo babiloni istenségre utal, így a név jelentése: „Nebo szolgája”.

Ha belegondolunk, ez nem csak egy névváltoztatás, mint mondjuk a latin Augustinusból a magyar Ágoston lesz. Itt nemcsak a nevet változtatják meg, hanem a személy is megváltozik, amire utalnak a jelentése által. Dániel minden alkalommal amikor kimondja a nevét, azt mondja, hogy „Isten a bírám”, vagyis mindig Isten szövetségére utal. De onnantól kezdve, hogy Béltsacár a neve, azt mondja, hogy Bélhez vagy Mardukhoz tartozom. Sadrak lesz, akinek Aku, a holdisten parancsát kellene teljesítenie, Mesak lesz a „ki olyan, mint Aku, a holdisten” és Abednegó pedig „Nebo szolgája”. Ebben az értelemben ez borzasztó. Meg vannak fosztva attól, akihez tartoznak, és odaadták őket a hamis babiloni isteneknek.

Mégis hihetetlen, hogy ők visszautasították, hogy Babilonhoz tartozzanak. Még akkor is, ha fogságban voltak, nem voltak hajlandóak úgy élni, ahogy a többi ember Babilonban. Emlékezzünk vissza Izrael történetére! Amikor Kánaán földjére érkeztek, úgy viselkedtek, mint a kánaániták, a jebuziták földjén úgy viselkedtek, mint a jebuziták, a filiszteusok földjén pedig úgy, mint a filiszteusok. És most itt van ez a négy ember, Dániel, Hananja, Misael és Azarja, akiket elhurcoltak Babilonba, és ők mégis ellenállnak. Ellenállnak annak, hogy felbontsák az Úrral való szövetséget. Ellenállnak annak, hogy úgy viselkedjenek, mint a babiloniak. Ez felfoghatatlan. Nagyon tetszik a szilárd, meggyőződéses kitartásuk hitükben.

Dániel könyvének 3. fejezetében Nebukadnezár babiloni király aranyszobrot állít. Hananja, Misael és Azarja nem borulnak le a szobor előtt, ezért borzalmas dolog történik. Nebukadnezár mérges lesz, és azt mondja, ha nem borultok le és nem imádjátok a szobrot, akkor tüzes kemencébe kerültök. Majd ezt kérdezi: „Van-e olyan isten, aki megment titeket a kezemtől?” (Dán 3,15). Nebukadnezárnak óriási hatalma van. Mégis Sadrak, Mesak és Abednegó – Hananja, Misael és Azarja – így feleltek: „Nincs szükség rá, ó király, hogy mi feleljünk parancsodra” (Dán 3,16). Gondoljunk bele, hogy nekik nincs semmijük ekkor, mégis azt mondják, hogy nincs szükség rá, hogy válaszoljunk neked. Hiszen a mi Istenünk képes rá, hogy kimentsen minket a tüzes kemencéből. Igen, Isten meg tud menteni minket a te kezedtől. Még ha el is vetted tőlünk a nevünket, más isteneket adtál nekünk, a mi Istenünk akkor is kiáll mellettünk, és meg tud menteni a tüzes kemencétől. Majd így folytatják: „De ha nem így történnék is, tudd meg, ó király, hogy isteneidet nem tiszteljük, és az aranyszobrot, amelyet állíttattál, nem imádjuk” (Dán 3,18). Vagyis, ha mégsem ment meg, akkor sem imádjuk a te istenedet. Ez a hit. Nagyon erőteljes. Nagyon szeretem ezt a részt a Bibliában. Kinyilvánítják az Istenbe vetett hitüket. Még akkor sem lesznek hitetlenek, ha nem menti meg ott őket. Ezek után Azarja csodálatos imáját olvastuk, ahogy dicsőíti Istent az égő kemencében, majd mind a hárman elkezdik dicsőíteni az Urat. Nebukadnezár kiveteti őket és azt mondja: „Aki káromolja Sadrak, Mesak és Abednegó Istenét, azt vágják darabokra” (Dán 3,96). Vagyis, még mindig dühösen és erőszakosan reagál a dologra, de ez most jó értelemben történik. Istenért teszi, ami egy kicsit azért mentségére szolgál.

Holnap Dániel könyvének 4. fejezetével folytatjuk, amelyben Nebukadnezárnak egy második álma lesz, és ezt is meg kell fejteni. És találd ki, ki tér vissza a történetbe! A 3. fejezetben egyáltalán nem hallottunk Dánielről, de holnap, a 4. fejezetben ismét találkozunk vele.

Tartsatok velünk továbbra is, mert nem vagytok egyedül: együtt imádkozunk, együtt hallgatjuk Isten igéjét, és együtt formálódunk általa.

Imádkozom értetek. Kérlek benneteket, ti is imádkozzatok értem! Imádkozzunk a Zarándok.ma szerkesztőségéért is, hiszen óriási szolgálatot végeznek a Biblia egy év alatt podcasttel és sok minden másban.

Kapcsolódó tartalom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ezt a webhelyet a reCAPTCHA védi, és a Google adatvédelmi irányelvei és szolgáltatási feltételei érvényesek erre a védelemre.