10 tanács egy öregedő, bűnbánó bűnöstől

Ezzel a tíz tanáccsal, amelyeket egy pap hosszú élete során szűrt le magának, Robert McTeigue jezsuita atya az öregedésről, a boldogságról és a prioritásokról mondja el gondolatait.

Ön hogyan reagálna, ha ezt hallaná: „Figyelj csak, mondok valamit – az öregedés nem a puhányoknak való!”

Vagy mit szól ehhez a megjegyzéshez: „Aranyévek”?!? HAHAHA!!!”

Ezeket a gyöngyszemeket évekkel ezelőtt kaptam az idősebbektől. Félretettem őket, és azt terveztem, hogy majd a megfelelő időben előveszem és átnézem őket. Immár elérkezvén a 60. életévhez, talán eljött ez az idő.

Volt idő, amikor 60 évesen az ember öregnek, sőt elaggottnak számított, de legalábbis itt és most, számomra a 60 éves kor még nem egészen “idős” – ennek ellenére biztos vagyok benne, hogy innen már látszik az öregség. Mielőtt azonban előre tekintenék, szeretnék visszanézni, és áttekinteni azt, amit egyesek “jelentős” születésnapoknak neveznek, vagyis azokat az életéveket, amelyek nullára végződnek.

Öregedés az első évtizedekben

Amikor tízéves lettem, úgy döntöttem, hogy többé már nem vagyok gyerek. Még nem ismertem Szent Pálnak azt a figyelmeztetését, hogy tegyük félre a gyermekes dolgokat (1Kor 13, 11), de éreztem ezt a hívást. Hogy bebizonyítsam, hogy nem vagyok gyerek, teljes matchbox gyűjteményemet egy fiatalabb unokatestvéremnek ajándékoztam. Ez volt az első tapasztalásom a sztoikus filozófiáról.

Húszéves koromra becsapva éreztem magam. Épp mikor belejöttem ebbe a “tinédzser dologba”, már véget ér! A felnőttek világa iránti lelkesedésem, valamint a magabiztosságom, hogy tudok felnőttként élni, nem volt éppen teljes.

Elérkezett a 30. év, és elfogadtam, hogy a felnőtt világhoz való tartozásom immár tagadhatatlan. Az, hogy ez milyen felelősségekkel jár, nyilvánvaló volt a számomra, az előnyök meg valamivel kevésbé – a lehetőségek végtelennek tűntek. Kerestem, hogy mi határozza meg az életemet – ezt a meghatározást inkább a szabadság, mint a korlátozás lehetőségének tekintettem. Vagyis a meghatározás szabaddá tett olyan dolgokra, olyan javakra, amelyek másképp nem lettek volna elérhetőek.

Az öregedés gyorsul

Negyvenéves koromra az élet már nagyon komolynak tűnt. Rájöttem, hogy a felnőtt lét sokáig fog tartani, hacsak nem történik valami előre nem látott esemény. Elég sokáig éltem már ahhoz, hogy mély megbánások és fájdalmas kudarcok érjenek, és kísérteni kezdtek az elszalasztott lehetőségek. Még mindig van idő, hogy jobban csináljam – mondogattam magamnak.

Az 50. életév döccenővel fenyegetett. Az évek múlásával sokasodtak az újabb megbánások, kudarcok és elszalasztott lehetőségek. Egyre inkább úgy tűnt, hogy az idő már mintha mögöttem lenne, nem pedig előttem. Néhai mentorom, Paul Weiss 101 éves koráig élt, és az utolsó pillanatig könyveket írt. Még ha az én életem is így alakul, tagadhatatlan volt, hogy lassan átlépem a félvonalat. Remélhetem, hogy életem második felét jobban fogom élni, mint az első felét? A lelki vezetőm arra buzdított, hogy számoljam meg az áldásaimat, és adjam át magam Istennek, aki velem volt minden jóban és rosszban. Ez jó tanács volt, és mindenkinek ajánlom, életkortól függetlenül.

A 60 a következő mérföldkő, ami itt van a nyakamon. Áldott vagyok – nagyon is áldott. Az egészségem jó. Bár az 50-ik születésnapom óta eltelt évek különösen fájdalmasak voltak, de ha szabad így mondanom, különösen gyümölcsözőek is. Itt most nem akarok foglalkozni sem a gyásszal, sem a növekedéssel. Ehelyett koncentráljunk a hálára. „Mivel viszonozzam az Úrnak, ami jót tett velem?” (Zsolt 116, 12) Természetesen nem tudom viszonozni – nem tudom egyenlő mértékben viszonozni Istennek, és nem tudok semmit sem adni Istennek, amire szüksége van, mivel semmire sincs szüksége. Mindazonáltal választhatom azt, hogy Istent utánzom oly módon, hogy szeretettel adom azt, amim van és aki vagyok.

10 kéretlen tanács minden korosztálynak

Ebből a célból – nem különösebb sorrendben – most kéretlen tanácsokat szeretnék adni, amelyek minden korosztály, de különösen a fiatalok számára jól jöhetnek.

1 – SZÁMOLD MEG NAPONTA AZ ÁLDÁSAIDAT

Ez a hála alapja, és Istennek a hála a legkedvesebb.

2 – SZÁMOLJ LE AZONNAL AZ ILLÚZIÓVAL, HOGY NYUGODTAN VÉTKEZHETSZ

A bűn egy megszelídíthetetlen vadállat, cseles, ravasz és lehetetlen kielégíteni.

3 – IMÁDKOZZ NAPONTA, KÜLÖNÖSEN A SZENTMISÉN, ÉS IMÁDKOZZ MINDIG

Tanuld meg meghallani az Úr hangját, és érezni Mennyei Atyád jelenlétét.

4 – GYAKRAN JÁRJ GYÓNNI

Tanuld meg, hogy élhetsz szeretett bűnösként.

5 – TÉGY MEG MINDENT, HOGY BOLDOGGÁ TEDD A MI ÁLDOTT SZŰZANYÁNKAT

Ez magában foglalja a napi rózsafüzér-imádkozást, a skapuláré és a Csodatévő Medál viselését, valamint az öt elsőszombatot.

6 – TANULD MEG A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS SZABÁLYAIT LOYOLAI SZENT IGNÁCTÓL, ÉS VÉSD ŐKET EMLÉKEZETEDBE

7 – LÉGY GYORS A MEGBOCSÁTÁSBAN ÉS A BOCSÁNATKÉRÉSBEN

8 – NE ERESZD BE A HARAGOT AZ ÉLETEDBE – SEMMILYEN TERET NE ENGEDJ NEKI

A harag halálos méreg a lélek számára.

9 – A SZERETET LEGNAGYOBB ELLENSÉGE AZ ÖNZÉS

10 – NE PAZAROLD AZ IDŐT

Törekedj arra, hogy fejlesztd minden adottságodat, és a lehető legtöbbet hozd ki magadból, lehetőségeidből és erőforrásaidból.

Ezt a cikket Solymosi Judit önkéntes fordítónknak köszönhetően olvashattad el magyarul. Ha fordítóként te is csatlakoznál a Katolikus.ma médiamisszióhoz, akkor várjuk jelentkezésedet a Kapcsolat oldalon keresztül.

Forrás: Aleteia