Vasarnapi rahangolo 2025. C ev Evkozi 18. vasarnap c

Vasárnapi ráhangoló: „De minek?” – A kérdés, amely nem Krisztustól való

„De minek?” – A kérdés, amely gyakran megüli a modern ember lelkét. A Prédikátor könyvének sorai – „Minden hiábavalóság” – mintha visszhangoznának korunk emberének belső világában. Heiter Róbert Gottfried atya vasárnapi elmélkedése arra hív, hogy szembenézzünk ezzel a bénító életérzéssel, és Krisztusra szegezzük tekintetünket, akinél ez a kérdés soha nem merült fel.

Az ószövetségi olvasmány keserű őszinteséggel beszél az emberi élet hiábavalóságáról: a fáradozásról, amelynek gyümölcsét mások élvezik; az álmatlan éjszakákról; a szív nyugtalanságáról. Ezek a sorok nem csupán egy kor emberének panaszai – hangsúlyozza az atya –, hanem örök érvényű tapasztalatok. A modern ember pedig nem filozofálja túl a dolgot: egyszerűen csak megkérdezi – de minek?

A kérdés különösen fájdalmasan csendül idősebbek ajkán, akik úgy érzik, életük vége felé már nincs értelme erőfeszítéseknek, változásnak vagy éppen lelki megújulásnak. De épp ez a „lelki öregedés”, a belső lendület elvesztése, az, ami elidegenít a reménytől. Heiter atya szerint viszont van egy biztos kapaszkodó: Krisztus szeretete.

Jézus életében nem volt hiábavaló, nem volt fölösleges, nem volt „talán”. Nem kérdezte: „De minek?” Minden tette szeretetből fakadt – nem önmaga megdicsőítéséért, hanem értünk. Ez a fajta egészséges szeretet az, ami ki tud húzni minket az élet fásultságából, a panaszokból és sóhajtozásokból.

A lelkipásztorok sem mentesek a „de minek?” kérdés súlyától – vallja be őszintén Heiter atya. Fogyó nyájak, csökkenő hatás, kiüresedett eszközök – ezek könnyen elbizonytalanítják az embert. De ha visszatalálunk a szeretet eredeti forrásához, és nem önmagunkért, hanem másokért élünk, akkor eltűnik a kérdés. Akkor az élet válik válasszá.

„Ha Krisztusra nézünk, aki értünk élt, halt meg és támadt föl, akkor ez az egy kérdés – de minek? – soha nem fog elhangzani ajkunkról.” – zárja gondolatait az atya. Mert a szeretet, amely nem önmagába zárul, hanem kiárad, soha nem lehet hiábavaló.

Kapcsolódó tartalom

  • Mennek-e szabadságra a papok?

    A nyár megkezdődött már, ami gyakran egyértelmű a szabadságokkal. A papoknak is joguk van ehhez. Az Aleteia néhányukat megkérdezte, hogyan élik meg szabadságukat, és milyen ennek megszervezése, hogy a hívek ne maradjanak teljesen magukra. „Hacsak súlyos indok nem gátolja, a plébánosnak szabad évente legfeljebb egy hónapnyi folyamatos vagy megszakított időre plébániájáról szabadság címén távoznia; ebbe…

  • Gazdagság bolondság…

    A zsidók törvényei szerint az idősebbik testvér örökölte a házhelyet, a telket, és az ingóságok kétharmadát. Gyakran történt meg, hogy adott esetben egy köztiszteletben álló törvénytudót kértek fel döntőbírónak. Ilyenről számol be Szent Lukács a mai evangéliumban. Jézus azonban elutasítja a konkrét ügyben kért „jogorvoslatot”, hisz neki nem ez a küldetése. Inkább a kapzsiság veszélyére…

  • Miért ábrázolták eredetileg Szent Kristófot farkas- vagy kutyafejjel?

    Még az előtt, hogy a július 25-én ünnepelt Szent Kristófot a vállán hordozott Gyermek Jézussal ábrázolták volna, az ábrázolásokon farkas- vagy kutyafejjel mutatták őt. Van ennek valami köze a farkasember legendájához? Szent Kristóffal kapcsolatban köztudott, hogy ő az utazók védőszentje. Rendszerint úgy ábrázolják, hogy a gyermek Krisztust viszi a vállán, hogy segítsen neki átkelni egy…

  • Szent Domonkos 9 imamódja

    Imádság közben testtartásunk hozzájárul az Istennel való kapcsolatban betöltött szerepünk megéléséhez. Szent Domonkos emléknapján imagyakorlatainak megismerésével lehetőségünk van a szokásainkból kilépve új, Isten felé vezető utakat megismerni. Ő egész emberként, testestől-lelkestől imádkozott, a test és lélek minden meghasonlása, elkülönülése nélkül. Ezt kilenc imamódja határozottan bizonyítja. Kevés olyan szent van az Egyházban, akiről ilyen sok hiteles…

  • A „függő ember”

    1969. augusztus 10-én hunyt el a huszadik század egyik legnagyobb magyar írója, Kodolányi János. A kitűnő, sajnos ma már kevesek által ismert irodalomtörténész, Rajnai László írta: „Kodolányi műve kétségtelenül egyenetlen, s a klasszikus alkotásokra jellemző abszolút tökéletességet csak igen ritkán sikerült elérnie. Ahol azonban mégis elérte, vetélytárs nélkül áll. Művészetének jelképe lehetne egy olyan katedrális,…

  • Az igazi szabadság bibliai kulcsa

    Az igazi szabadság abban áll, hogy képesek vagyunk a jó dolgokat választani, ahelyett, hogy a bűn rabszolgájává válnánk. A szabadság egy bonyolult kérdés, hiszen első látásra egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk megválasztani minden nap, hogy mit tegyünk. A Biblia szerint azonban a szabadság lényege az, hogy mindig azt választjuk, hogy jót cselekszünk. Szent Pál…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ezt a webhelyet a reCAPTCHA védi, és a Google adatvédelmi irányelvei és szolgáltatási feltételei érvényesek erre a védelemre.