Vasarnapi rahangolo 2025. C ev Husvet 4. Vasarnap.00 06 44 21.Still016

Vasárnapi ráhangoló: A pedigrés zsidók próbája

Heiter Róbert Gottfried atya elmélkedésében az Apostolok cselekedeteinek antióchiai jelenetét mutatja be, ahol Pál és Barnabás a pízídiai Antiókhiában szolgálnak. A szolgálat kezdetén a zsinagógában meleg fogadtatásra találnak: sokan, köztük zsidók és Istenfélő jövevények, csatlakoznak hozzájuk, és bíztatják egymást, hogy kitartsanak az isteni kegyelemben. A következő szombaton azonban már majdnem az egész város összegyűlik, és amikor a zsidó vezetők meglátják a növekvő hallgatóságot, irigységgel töltik el őket. Gyűlölettel vádolják Pált és Barnabást, sőt, megkísérlik hitüket aláásni.

Pál és Barnabás ekkor világosan kimondja: először a zsidóknak kellett hallaniuk az evangéliumot, de mivel elutasították és méltatlannak minősítették magukat az örök életre, most a pogányok felé fordulnak. A pogányok örömmel fogadják az üzenetet, hitre jutnak, és az Üdvözítő híre elterjed a környéken. Közben a zsinagóga vezetői – a „pedigrés” zsidó előkelőségek, vallásos asszonyok és befolyásos férfiak – felbujtják a helyi hatalommal bírókat, akik üldözni kezdik Pált és Barnabást, végül elűzik őket a városból.

Gottfried atya ebből a történetből azt a tanulságot emeli ki, hogy a hitközösség „előkelő” tagjai – akik magukról azt hiszik, mindennel rendben vannak, és akik történelmi hagyományuk révén különleges státuszt követelnek – könnyen ellenállásba, ellenségességbe csaphatnak át, ha az evangélium kihívja kényelmes, berögzült állapotukat. A Szentírás figyelmeztet: aki áll, annak meg kell vigyáznia, nehogy elvesszen. A megtérés nem egyszeri esemény, hanem folyamatos belső munka és önvizsgálat kérdése.

A mai keresztény közösségek számára Gottfried atya festői képpel szemlélteti a veszélyt: könnyen „megitathatjuk” magunkat saját templomi komfortzónánkban, amíg el sem hisszük, hogy Istennek még dolga van velünk. Ezért elengedhetetlen az alázat és az önvizsgálat, hogy ne váljunk mi is „pedigrés” zsidókká, akik saját hitükre árlkodnak, hanem nyitott, élő közösségként hirdessük a jó hírt – mindenkinek, aki csak nyitott szívvel hallgat rá.

Kapcsolódó tartalom

  • Mennek-e szabadságra a papok?

    A nyár megkezdődött már, ami gyakran egyértelmű a szabadságokkal. A papoknak is joguk van ehhez. Az Aleteia néhányukat megkérdezte, hogyan élik meg szabadságukat, és milyen ennek megszervezése, hogy a hívek ne maradjanak teljesen magukra. „Hacsak súlyos indok nem gátolja, a plébánosnak szabad évente legfeljebb egy hónapnyi folyamatos vagy megszakított időre plébániájáról szabadság címén távoznia; ebbe…

  • Gazdagság bolondság…

    A zsidók törvényei szerint az idősebbik testvér örökölte a házhelyet, a telket, és az ingóságok kétharmadát. Gyakran történt meg, hogy adott esetben egy köztiszteletben álló törvénytudót kértek fel döntőbírónak. Ilyenről számol be Szent Lukács a mai evangéliumban. Jézus azonban elutasítja a konkrét ügyben kért „jogorvoslatot”, hisz neki nem ez a küldetése. Inkább a kapzsiság veszélyére…

  • Miért ábrázolták eredetileg Szent Kristófot farkas- vagy kutyafejjel?

    Még az előtt, hogy a július 25-én ünnepelt Szent Kristófot a vállán hordozott Gyermek Jézussal ábrázolták volna, az ábrázolásokon farkas- vagy kutyafejjel mutatták őt. Van ennek valami köze a farkasember legendájához? Szent Kristóffal kapcsolatban köztudott, hogy ő az utazók védőszentje. Rendszerint úgy ábrázolják, hogy a gyermek Krisztust viszi a vállán, hogy segítsen neki átkelni egy…

  • Szent Domonkos 9 imamódja

    Imádság közben testtartásunk hozzájárul az Istennel való kapcsolatban betöltött szerepünk megéléséhez. Szent Domonkos emléknapján imagyakorlatainak megismerésével lehetőségünk van a szokásainkból kilépve új, Isten felé vezető utakat megismerni. Ő egész emberként, testestől-lelkestől imádkozott, a test és lélek minden meghasonlása, elkülönülése nélkül. Ezt kilenc imamódja határozottan bizonyítja. Kevés olyan szent van az Egyházban, akiről ilyen sok hiteles…

  • A „függő ember”

    1969. augusztus 10-én hunyt el a huszadik század egyik legnagyobb magyar írója, Kodolányi János. A kitűnő, sajnos ma már kevesek által ismert irodalomtörténész, Rajnai László írta: „Kodolányi műve kétségtelenül egyenetlen, s a klasszikus alkotásokra jellemző abszolút tökéletességet csak igen ritkán sikerült elérnie. Ahol azonban mégis elérte, vetélytárs nélkül áll. Művészetének jelképe lehetne egy olyan katedrális,…

  • Az igazi szabadság bibliai kulcsa

    Az igazi szabadság abban áll, hogy képesek vagyunk a jó dolgokat választani, ahelyett, hogy a bűn rabszolgájává válnánk. A szabadság egy bonyolult kérdés, hiszen első látásra egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk megválasztani minden nap, hogy mit tegyünk. A Biblia szerint azonban a szabadság lényege az, hogy mindig azt választjuk, hogy jót cselekszünk. Szent Pál…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ezt a webhelyet a reCAPTCHA védi, és a Google adatvédelmi irányelvei és szolgáltatási feltételei érvényesek erre a védelemre.

Egy hozzászólás

  1. Mennyire igaz napjainkra is minden elhangzott szó, Robert atya is mindig fején találja a szöget.Köszönjük, köszönet!