Varázslók, áldozatok és Isten haragja?  – Kérdezz–felelek a Biblia egy év alatt podcastben

Ebben a kérdezz-felelek epizódban Fábry Kornél püspök és Martos Levente Balázs püspök atya a Biblia egy év alatt podcast olvasói által beküldött kérdésekre válaszolnak. A beszélgetés középpontjában a Kivonulás és a Leviták könyvének nehezebben érthető részei állnak: szó esik a fáraó varázslóiról, a papi szertartásokról, az ószövetségi áldozatok értelméről, Isten haragjának és irgalmának kapcsolatáról, valamint arról is, hogyan értelmezhetők ezek a szövegek ma. Az epizód segít közelebb kerülni azokhoz a bibliai szakaszokhoz, amelyek elsőre idegennek vagy különösen bonyolultnak tűnhetnek.

Kérdések a Biblia egy év alatt podcastel kapcsolatosan

A válaszokat csak rövidített formában írtuk ki.

1. Milyen más erők működnek még a világban Istenen kívül, és miért engedte meg Isten, hogy a fáraó varázslói is hasonló jeleket tegyenek?
A válasz szerint a Biblia nem azt akarja bizonyítani, hogy léteznek-e szellemi erők, hanem azt hangsúlyozza, hogy az igaz Istent kell választani. A világban vannak jó és rossz szellemi erők, de a varázslás, halottidézés és az efféle gyakorlatok tiltottak, mert az ember kárára lehetnek. A fáraó történetében a lényeg nem a csodák versenye, hanem hogy az ember felismeri-e Isten hívását. A hit mindig szabad döntés marad, a jelek csak segítenek benne.

2. Mit jelent a papok fülének, hüvelykujjának és lábujjának vérrel való megkenése?
Ez a szertartás azt fejezi ki, hogy a pap egész személye Istennek van szentelve. A fül az Isten szavának meghallását, a kéz a cselekvést, a láb az úton járást jelképezi. Vagyis a pap befogadja Isten akaratát és meg is valósítja azt. A megkenés egyben az egész ember megszentelését és a szolgálatra való beavatását is jelzi.

3. Ha a Szentírás több helyen azt mondja, hogy Isten nem kedveli az égő és véres áldozatokat, akkor hogyan kell érteni az ilyen áldozatokat előíró törvényeket?
A válasz szerint itt nincs valódi ellentmondás. A próféták nem magát az áldozatot vetik el, hanem azt bírálják, amikor a külső vallási cselekmény mögött nincs belső megtérés, szeretet és igaz élet. Az áldozat akkor értékes, ha erkölcsi megújulással társul. A rítus, a bűnbánat és a szeretet cselekedetei együtt alkotnak egészet.

4. Mi a jelentősége az áldozatokban a hájnak, a májnak és a vesének, és miért emelik ki ezeket?
Bizonyos részek az áldozatban Istennek voltak fenntartva, más részek pedig a papságot illették. Az olyan részeket, amelyek különösen az élethez, a vérhez vagy a bensőhöz kapcsolódtak, nem fogyasztották el, hanem elégették, ezzel teljesen Istennek ajánlották fel őket. A vese például a bibliai gondolkodásban a benső titkok jelképe, a háj pedig a gazdagság és bőség jele.

5. Miért kell engesztelő áldozatot hozni, miért kell az Úrnak megbékélnie?
A püspökök szerint amikor Isten „haragjáról” beszél a Biblia, azt nem emberi indulatként kell érteni, hanem úgy, hogy Isten teljes lényével elutasítja a rosszat, mert teljesen jó és szerető. Az engesztelés részben az ember oldaláról fakadó igény: szeretné jóvátenni, amit elrontott, és helyreállítani a kapcsolatot Istennel. Isten igazságossága és irgalmassága együtt jelenik meg ebben a gondolatkörben.

6. Miért kellett áldozatot bemutatnia annak is, aki nem szándékosan vétkezett?
A válasz szerint a Biblia nem kizárólag a modern értelemben vett személyes szándékból indul ki, hanem abból is, hogy történt egy objektív rossz, egy rendetlenség, amit helyre kell állítani. A rituális válasz erre az, hogy az ember kifejezi: nem ezt akarta, és Istenhez fordul tisztulásért. Az áldozat tehát nem pusztán büntetés, hanem a kapcsolat rendezésének módja.

7. A mai nem keresztény zsidóság hogyan tudja teljesíteni az ószövetségi égőáldozati parancsokat a templom hiányában?
A jeruzsálemi templom pusztulása alapvetően átalakította a zsidó vallási életet. Az áldozati rend helyét fokozatosan az imádság, a Tóra olvasása és a tanítás vette át. A mai zsidóság tisztelettel fordul a templom emléke felé, de vallási gyakorlata már nem az állatáldozatokra épül, hanem a Szentírásra és az istentiszteleti élet más formáira.

8. A pusztai vándorlás során mennyi időt tölthettek egy-egy táborhelyen, hogy a Szent Hajlék felállítása és lebontása beleférjen?
Erre a Biblia nem ad pontos gyakorlati leírást. A szöveg célja nem a logisztikai részletek rögzítése, hanem a szent sátorhoz és az áldozatokhoz kapcsolódó vallási rend átadása. Ezért a gyakorlati kérdések háttérben maradnak. A hosszú pusztai időszakból a Biblia csak a teológiailag fontos mozzanatokat emeli ki.

9. Mit jelent az, hogy a beteg pap „nem teheti közönségessé” a szent dolgokat? Miért nem szolgálhatott a beteg ember papként?
Az ószövetségi szemlélet szerint Istennek a legtökéletesebbet kellett felajánlani: hibátlan állatot, és ennek mintájára testi fogyatékosságtól mentes papot is. Ez nem elsősorban erkölcsi ítélet a beteg ember fölött, hanem a szent szolgálat teljességének, épségének jelképes követelménye. A válaszban elhangzik az is, hogy ezzel a mai ember nehezen tud azonosulni, mert ma inkább az emberi méltóság egyetemességét hangsúlyozzuk.

10. Miért kér az Úr pompát, aranyat és díszességet a szent sátornál, miközben Jézus szegénységben jelenik meg?
A válasz szerint az ószövetségi áldozati és kultikus rendben az ember a legszebbet és legértékesebbet akarja Istennek adni. Ez a szeretet és a hála kifejezése: amit a legnagyobbnak tartunk, azt ajánljuk fel annak, akitől mindent kaptunk. A pompa így nem öncélú, hanem a tisztelet jele. Jézus szegénysége ezt nem cáfolja, hanem más módon mutatja meg Isten közelségét.

A Biblia egy év alatt podcasttel kapcsolatos kérdéseiket, észrevételeiket és személyes reflexióikat szeretettel fogadjuk a kozossegszolgalat [kukac] zarandok.ma e-mail címen, vagy kommentben. Igyekszünk a beérkező kérdéseket tematikusan feldolgozni, és a kérdezz–felelek adásokban minél többre választ adni. Köszönjük bizalmukat és aktív jelenlétüket a közös bibliaolvasás útján.