vallasgyakorlas Franciaorszagban Egyedi

Van még keresztény vallásgyakorlat Franciaországban?

2023. március 30-án két tanulmány jelent meg, amelyeket az Insee, illetve a Harris Interactive készített a CFRT számára. Bár különböző időszakokra és korcsoportokra vonatkoznak, mindkettő a keresztény vallás gyakorlásának hanyatlását jelzi.

Kik a francia keresztények és hogyan gyakorolják vallásukat? Két, március végén közzétett tanulmány foglalkozott ezzel a nehéz témával. Az elsőt az Insee (Országos Statisztikai és Gazdaságtudományi Intézet) készítette a franciaországi vallási sokszínűségről a 18-59 éves korosztályt érintően, a 2019-2020-as évre vonatkozóan. A másodikat a Harris Interactive (New York-i székhelyű piackutatással foglalkozó cég) készítette a Francia Rádió-Televízió Bizottság (CFRT) számára, amely a „Le Jour du Seigneur” (Az Úr napja) című műsort készíti. Ez 2022-ben készült egy hónapon keresztül, és a 18-65 év közöttieket vizsgálta.

Az Insee megállapította, hogy a 2010-es évektől fogva, azaz utolsó tanulmányuk időpontja óta Franciaországban folyamatos szekularizáció megy végbe. A Harris Interactive tanulmánya pozitívabb az általános keresztény hitelhagyás megfigyelése tekintetében. Az Insee szerint 2019-2020-ban a francia nagyvárosokban a 18-59 éves lakosság 51%-a vallja magát „vallástalannak”. Megállapítja, hogy az emberek 29%-a vallja magát katolikusnak, 9%-a „egyéb” kereszténynek (főleg ortodoxnak és protestánsnak), 10%-a pedig muszlimnak, ez utóbbi két kategória növekedést mutat. Továbbra is a katolikus vallás az első Franciaországban, az iszlám pedig megerősíti második helyét. A muszlimok 76%-a tartja fontosnak a vallását, szemben a katolikusok 27%-ával és az egyéb keresztények 39%-ával.

A vallásgyakorlás folyamatosan csökken, különösen a katolikusok körében

A katolikusok körében tehát a vallási érdeklődés egyértelműen kisebb, ami a vallásgyakorlatban is megmutatkozik: mindössze 8 százalékuk jár rendszeresen templomba, és 15%-uk imádkozik legalább hetente egyszer. A hetente imádkozók aránya a muszlimoknál 60%, az egyéb keresztényeknél pedig 30%. Ezt a megállapítást a Harris Interactive tanulmánya is osztja. Ez utóbbi szerint, amely egy frissebb – 2022 májusi – időszakot vizsgál, majdnem minden második francia (46%) mondja magáról azt, hogy az összes vallást együttvéve „a keresztény valláshoz áll közel”, de csak 12 százalékuk gyakorolja. Nagy részük (48%) az „eltávolodott” kategóriába sorolható, azaz nem gyakorló, de keresztény neveltetésű. Mindazonáltal, „ha a keresztény vallástól való elfordulás tendenciája kétségtelenül létezik is, kissé eltúlozzák. Azért vannak még keresztények, még ha kevésbé meggyőződésesek vagy vallásgyakorlók is” – magyarázta az Aleteia-nak Benoît Cassaigne, a CFRT elnöke. „A megkérdezettek 90%-a meg van keresztelve, ez tény. Csak Párizsban idén körülbelül 450 katekumen van. A Covid idején egymillió embert gyűjtöttünk össze a France 2 csatornán online misére, és még a bezártság lejárta után is átlagosan 700 ezer embert érünk el” – folytatta. A tanulmány becslése szerint a keresztényeknek (különbségtétel nélkül) mindössze 6 százaléka jár nagyjából hetente egyszer templomba. 16 százalékuk pedig majdnem minden nap imádkozik.

A „kíváncsiak” és az „eltávolodottak”, akik 18%-ot, illetve 48%-ot képviselnek, olyan emberek, akik nem igazán gyakorolják a keresztény hitet, de keresztény neveltetést kaptak és/vagy érdeklődnek a spiritualitással kapcsolatos kérdések iránt. Ez a két kategória tehát egyfajta táptalajt jelent az evangelizációs misszió számára, amelynek újjáélesztését a pápa több nyilvános felszólalásában is sürgette. A közelmúltban, a március 29-i általános audienciáján elítélte a „sminkkereszténységet” és a „szalon-katolicizmust”.

Fordította: Görgényi Adél
Forrás: Aleteia

Kapcsolódó tartalom

  • Vasárnapi ráhangoló: Isten nem a tömegeket, hanem az igazakat keresi

    „Három néniért misézzünk?” – gyakori, kissé savanyú kérdés ez, különösen nyáron, amikor sokan hiányoznak a templomból. De vajon valóban ez a kérdés? Heiter Robert Gottfried atya a Vasárnapi ráhangolóban a Teremtés könyvéből vett olvasmány alapján segít újraértékelni ezt a fájdalmas tapasztalatot: nem a tömeg számít, hanem az igazak hűsége – akkor is, ha csak kevesen…

  • Napi ráhangoló: Amikor a Feltámadott nevünkön szólít

    Húsvét nyolcada, kedd ApCsel 2,36-41; Jn 20,11-18 „Mária hátrafordult, és látta Jézust, hogy ott áll, de nem tudta, hogy Jézus az.” Mária Magdolnának elfátyolozták a szemét a könnyek, úgyhogy nem látja meg, hogy Jézus áll előtte. Jézus is sírt földi életében, de ő könnyein át mindig látott bennünket, és megrendültségében is arra figyelmeztette a halott…

  • Wokizmus: a vég kezdete?

    Dekolonializmus, rasszizmus, transzaktivizmus: a „wokizmus” elnyomókra és elnyomottakra osztotta a világot. Az ideológia Amerikában született, de átterjedt Európára is. De vajon bölcsője lesz-e a sírja is? Az angolszász országokban léteznek ezzel ellentétes törekvések, amelyeknek az a célja, hogy meghiúsítsák az orwelli világ eljövetelét. Sokan karrierjüket és hírnevüket is kockáztatják, hogy megvédjék a véleményszabadságot és a…

  • A „függő ember”

    1969. augusztus 10-én hunyt el a huszadik század egyik legnagyobb magyar írója, Kodolányi János. A kitűnő, sajnos ma már kevesek által ismert irodalomtörténész, Rajnai László írta: „Kodolányi műve kétségtelenül egyenetlen, s a klasszikus alkotásokra jellemző abszolút tökéletességet csak igen ritkán sikerült elérnie. Ahol azonban mégis elérte, vetélytárs nélkül áll. Művészetének jelképe lehetne egy olyan katedrális,…

  • Zérós Kóla

    Ronaldónak újra sikerült megrajzolnia önmaga karikatúráját. Élőben. Miközben, mondhtanánk: mert önmaga lenni. Pedig a támogatók jól tejelnek, és ezt az UEFA is jól tudja. Sőt Ronaldó is. Azt már meg sem kérdem, hogy mennyit aprít a tejbe ő a szponzoroktól? S azt a vizet is ki gyártja? A műanyagflakon is környezetszennyező, nem? És a cég…

  • A mai generáció jelszava: „Én döntök”

    Rengeteg tintát pazaroltak a nevezetes X, Y, Z vagy Alfa generációkra. Úgy is nevezték őket, hogy ők a „nekem-jogom-van-rá nemzedékek”, most pedig kialakul az „Én döntök” generáció. Kiskorukban mindenben kikérték véleményüket: milyen sütit kérnek, milyen színű legyen az új kocsi, akarnak-e egy kistestvért. Minden sorra került, vagy majdnem minden. Semmit sem volt szabad erőltetni: nem…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ezt a webhelyet a reCAPTCHA védi, és a Google adatvédelmi irányelvei és szolgáltatási feltételei érvényesek erre a védelemre.