Van még keresztény vallásgyakorlat Franciaországban?
2023. március 30-án két tanulmány jelent meg, amelyeket az Insee, illetve a Harris Interactive készített a CFRT számára. Bár különböző időszakokra és korcsoportokra vonatkoznak, mindkettő a keresztény vallás gyakorlásának hanyatlását jelzi.
Kik a francia keresztények és hogyan gyakorolják vallásukat? Két, március végén közzétett tanulmány foglalkozott ezzel a nehéz témával. Az elsőt az Insee (Országos Statisztikai és Gazdaságtudományi Intézet) készítette a franciaországi vallási sokszínűségről a 18-59 éves korosztályt érintően, a 2019-2020-as évre vonatkozóan. A másodikat a Harris Interactive (New York-i székhelyű piackutatással foglalkozó cég) készítette a Francia Rádió-Televízió Bizottság (CFRT) számára, amely a „Le Jour du Seigneur” (Az Úr napja) című műsort készíti. Ez 2022-ben készült egy hónapon keresztül, és a 18-65 év közöttieket vizsgálta.
Az Insee megállapította, hogy a 2010-es évektől fogva, azaz utolsó tanulmányuk időpontja óta Franciaországban folyamatos szekularizáció megy végbe. A Harris Interactive tanulmánya pozitívabb az általános keresztény hitelhagyás megfigyelése tekintetében. Az Insee szerint 2019-2020-ban a francia nagyvárosokban a 18-59 éves lakosság 51%-a vallja magát „vallástalannak”. Megállapítja, hogy az emberek 29%-a vallja magát katolikusnak, 9%-a „egyéb” kereszténynek (főleg ortodoxnak és protestánsnak), 10%-a pedig muszlimnak, ez utóbbi két kategória növekedést mutat. Továbbra is a katolikus vallás az első Franciaországban, az iszlám pedig megerősíti második helyét. A muszlimok 76%-a tartja fontosnak a vallását, szemben a katolikusok 27%-ával és az egyéb keresztények 39%-ával.
A vallásgyakorlás folyamatosan csökken, különösen a katolikusok körében
A katolikusok körében tehát a vallási érdeklődés egyértelműen kisebb, ami a vallásgyakorlatban is megmutatkozik: mindössze 8 százalékuk jár rendszeresen templomba, és 15%-uk imádkozik legalább hetente egyszer. A hetente imádkozók aránya a muszlimoknál 60%, az egyéb keresztényeknél pedig 30%. Ezt a megállapítást a Harris Interactive tanulmánya is osztja. Ez utóbbi szerint, amely egy frissebb – 2022 májusi – időszakot vizsgál, majdnem minden második francia (46%) mondja magáról azt, hogy az összes vallást együttvéve „a keresztény valláshoz áll közel”, de csak 12 százalékuk gyakorolja. Nagy részük (48%) az „eltávolodott” kategóriába sorolható, azaz nem gyakorló, de keresztény neveltetésű. Mindazonáltal, „ha a keresztény vallástól való elfordulás tendenciája kétségtelenül létezik is, kissé eltúlozzák. Azért vannak még keresztények, még ha kevésbé meggyőződésesek vagy vallásgyakorlók is” – magyarázta az Aleteia-nak Benoît Cassaigne, a CFRT elnöke. „A megkérdezettek 90%-a meg van keresztelve, ez tény. Csak Párizsban idén körülbelül 450 katekumen van. A Covid idején egymillió embert gyűjtöttünk össze a France 2 csatornán online misére, és még a bezártság lejárta után is átlagosan 700 ezer embert érünk el” – folytatta. A tanulmány becslése szerint a keresztényeknek (különbségtétel nélkül) mindössze 6 százaléka jár nagyjából hetente egyszer templomba. 16 százalékuk pedig majdnem minden nap imádkozik.
A „kíváncsiak” és az „eltávolodottak”, akik 18%-ot, illetve 48%-ot képviselnek, olyan emberek, akik nem igazán gyakorolják a keresztény hitet, de keresztény neveltetést kaptak és/vagy érdeklődnek a spiritualitással kapcsolatos kérdések iránt. Ez a két kategória tehát egyfajta táptalajt jelent az evangelizációs misszió számára, amelynek újjáélesztését a pápa több nyilvános felszólalásában is sürgette. A közelmúltban, a március 29-i általános audienciáján elítélte a „sminkkereszténységet” és a „szalon-katolicizmust”.
Fordította: Görgényi Adél
Forrás: Aleteia
