Sokszor 18 éve görnyedt asszonyhoz hasonlóan lefelé tekintve éljük a hétköznapjainkat…
Mi lelki értelemben mennyi ideje görnyedünk földi gondjaink fölé? Problémák tucatjaira keressük a porban a megoldást, miközben a minden nap újat és újjá teremtő Isten karnyújtásnyira van, és ki akar gyógyítani a görnyedtségünkből! Nézz körül! Nem Isten ujja festi a fák lombját nap, mint nap szebb árnyalatokra? Nem Isten kelti fel ránk a hidegben oly jólesően melegen simogató napot? Nem Isten képmása néz ránk minden szembejövőben?
Lenyűgöző kreativitása, sokszínűsége, változatossága, szeretete szinte kiszúrja a szemünket az őszi természetben, a mellettünk levő emberben, a naplementében és a csendben hallható suttogásában is!
Hogy lehet, hogy mégsem vesszük észre Őt a Róla nyíltan árulkodó világban? Hogy lehet, hogy átsiklunk Isten ajándékai felett? Hogy lehet, hogy a hatalmának jeleit látjuk, mégis vakok vagyunk? Hogy lehet, hogy olyan sokszor a szabad akaratunk kegyelmét Isten ellen használjuk? Hogy a teremtését rongáljuk a megvédése helyett, megvetve a ránk bízott kincset: a Földet, amit saját gyermekeinkre hagyunk…?
Nézz körül! Tudod-e irányítani a szelet? Tudsz-e esőt adni, forrást fakasztani? Tudod-e tisztává tenni a levegőt? Nézz körül!
Lassítani viszont tudjuk a pusztulás folyamatát, felelősséget vállalhatunk a ránk bízott javakért, emberekért! Hidd el, hogy Isten akar gyógyítani, akar csodát tenni! Nézz fel Rá! Kérd velem, hogy egyenesítse ki azt, ami görbe!
