Szent Vince: Megkínozták, mégsem törték meg – Szentek élete
Szent Vince – diákonus, vértanú
* Huesca, Hispánia, 280 körül + Zaragoza, 304.
Hispániában született 280 körül.
Vince a korai keresztény idők azon szentjei közé tartozik, akiknek történeti valósága kétségtelen, de életükről és halálukról kevés adat maradt fenn.
Szent Valerius, Zaragoza püspöke oktatta a szent és a profán tudományokban. Miután diákonussá szentelték, Vince, mint segítőtárs és diákonus magára vette mindazokat a tennivalókat, amelyeket püspöke öregsége és hiányos beszédkészsége következtében nem tudott ellátni.
Amikor Diocletianus császár alatt kitört a nagy üldözés, Valencia kegyetlen helytartója azzal akart tekintélyt szerezni magának, hogy a császári parancs végrehajtását a püspökön és diákonusán kezdi.
Az ősz püspök a bántalmazások következtében hamarosan kiszenvedett, Vince azonban a borzalmas kínzásoknak egész sorozatát volt kénytelen elviselni. Szent Ambrus szerint „megkínozták, összeszurkálták, megkorbácsolták és megégették, legyőzni mégsem tudták!”
Amikor végre meghalt, a helytartó – aki túl gyorsnak találta Vince halálát és kevésnek a szenvedését – még a halotton is ki akarta tölteni bosszúját. Megtagadta tőle a temetést: kidobták testét a szántóföldre, hogy kutyák és madarak falják föl.
A szent kultusza elsősorban a latin egyházban ősi. Így a spanyol vértanú-diákonus neve ama kevesek közé tartozik, akik be vannak jegyezve Polemius Silvius kalendáriumába, valamint a karthagóiba. Nem volt az egész birodalomban egyháztartomány, amely Szent Vince ünnepét meg ne ülte volna. Szent Ágoston több prédikációt mondott a szent tiszteletére, minden martirológium megemlíti, és Rómában három templom viseli a nevét.
Szent Vince azonban elsősorban ünnepének dátuma (január 22.) következtében lett népszerű, mint időmeghatározó szent, különösen a szőlősgazdák körében. Máig sok nyelven használatos még a régi mondás: „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince”. Vince a bor patrónusa lett, a keresztény bortermelők részesítik tiszteletben.
