Szent Timóteus és Szent Titusz: Hűség a küldetésben, hűség a végsőkig – Szentek élete
Szent Timóteus és Szent Titusz
+ Timóteus Efezusban, Kr. U. 60 után +Titusz vsz. Dalmáciában, Kr. U. 60-után
Timóteus, Pál munkatársa a fogságban is vele volt. Hogy mennyire megbecsülte őt Pál, kitűnik abból, hogy több levélben szerepel, mint munkatárs vagy címzett. Pál képviseletében Tesszalonikába, Korintusba és Filippibe utazik. A filippieknek arról is beszél Pál, hogy mennyire ragaszkodik Timóteushoz, mivel Jézus ügyével törődik.
Titusz, a pogány származású keresztény kíséri Pált Barnabással együtt Jeruzsálembe. Pál annyira becsüli „testvérét”, Tituszt, hogy még utazási terveit is hozzá igazítja. Később egy kényes üggyel kapcsolatban Korintusba megy, és jó hírekkel tér onnan vissza Pálhoz. Tituszt a Szentírás buzgó misszionáriusnak ábrázolja, aki nemcsak Pál kéréseit teljesíti, hanem saját kezdeményezésre is cselekszik.
Szent Pál két hűséges tanítványához, munkatársához és barátjához szól három levél, amelyeket a népek apostola nekik küldött. A későbbi években mindketten közösségek elöljárói, presbiter-püspökök lettek, akik nagy tanítómesterük apostoli munkáját folytatták.
A fiatal görög, Timóteus jellemképében talán az a legszebb vonás, hogy sohasem a saját személyét érvényesíti, hanem minden igyekezete az, hogy a szüntelenül tevékenykedő Pál útjából elhárítson minden akadályt.
Amikor Efezus püspökeként nem kímélte egészségét, ezt a gondoskodó, atyai tanácsot kapta Páltól: „Ezentúl ne csak vizet igyál, hanem gyomrod és gyakori rosszulléted miatt egy kevés bort is”. A halálra készülő Pál utolsó levelében így vall Timóteusról: „Te követtél a tanításban, életmódom és életcélom tekintetében, a türelemben, az üldöztetésekben és a szenvedésekben”. És így kéri római börtöncellájából: „Gyere, siess mielőbb!… Köpenyemet Troászban hagytam, ha jössz, hozd magaddal. A könyveket is, főleg a pergamen tekercseket”.
A legenda tudni véli, hogy Timóteus még sok éven át az efezusi egyház élén állt, és egy napon a Diana-templom szolgái a baccháns fölvonulások alkalmával agyonverték és Efezusban, Kr. U. 60-ban meghalt.
A nyugodt és megfontolt Titusz ugyancsak görög és nemes személyiség. Pál követeként békét tudott teremteni a viszálykodó korintusiak között. Titusz alapította Dalmáciában a kereszténység első sejtjeit.
Titusz Dalmáciában hunyt el Kr. után 60-ban.
