Szent II. János Pál egyrészt dicsérte a demokratikus folyamatokat, de figyelmeztetett annak a veszélyeire is, amikor a demokrácia elválik az objektív igazságtól.
Az összes politikai rendszer közül a demokrácia tűnik a legkeresztényibbnek és a legalkalmasabbnak arra, hogy az emberi társadalom fejlődjön.
Ugyanakkor, noha Szent II. János Pál dicsérte azt a sok jó dolgot, amit a demokrácia el tud érni, a veszélyeire is figyelmeztetett.
Úgy vélekedett, hogy a demokrácia lehet jó, de nem tökéletes.
Demokrácia értékek nélkül
Centesimus Annus kezdetű enciklikájában 86 Szent II. János Pál méltatta a demokratikus választási folyamatot:
„Az Egyház nagyra értékeli a demokratikus rendszert, mint olyan rendszert, amely biztosítja polgárai számára a politikai döntésekben való részvételt és garantálja a kormányzottaknak, hogy maguk válasszák meg és ellenőrizzék vezetőiket, vagy békés formában leváltsák őket, ha szükségesnek látszik.” 46. p.
Ennek ellenére ez mégsem garantál egy igazságos és keresztény társadalmat. Szent II. János Pál elmagyarázta, hogy az igazi demokráciának az egyén méltóságát kell felmutatnia:
„Valódi demokrácia csak „jogállamban” és az emberi személy helyes értelmezése alapján lehetséges. Ez igényli azon nélkülözhetetlen feltételek megteremtését, amelyek biztosítják a személy kibontakoztatását a valódi eszmények megvalósítását célzó nevelés és képzés által, valamint a „társadalom személyességének” növekedését a részvétel és a közös felelősség struktúráinak megteremtése által.” 46. p.
Ezután Szent II. János Pál arra figyelmeztet, hogy mi fog történni egy demokratikus országgal, ha nem az objektív igazság vezeti:
Ezzel kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy ha nem létezik olyan végső igazság, amely a politikai cselekvést irányítja és szabályozza, akkor az eszmék és a meggyőződések könnyen a hatalmi célok eszközeivé válhatnak. Ha egy demokráciából hiányoznak az alapvető értékek, akkor az előbb-utóbb leplezett vagy leplezetlen totalitarizmusba fordul, miként a történelem tanúsítja. 46. p.
A demokratikus országoknak szilárdan kell ragaszkodniuk az emberi lét alapvető igazságaihoz, és mindenkit egyforma méltósággal kell kezelniük. Ha ez nem így történik, akkor politikai csoportok fognak beszivárogni, és a hatalmukat egyéni céljaik elérésére fogják használni.
Mindenek felett imádkoznunk kell a politikusainkért, hogy mindannyiunk igaz szolgálói legyenek.
Fordította: Tüskés Tünde
Forrás: Aleteia
Josefayerbrider
2024. november 15. at 23:47
INRI,
Jogállamiság: az EU által lejáratott fogalom, amivel a tagállamok kormányait fenyegetik ha kell-ha nem. Azt sugallja, hogy csakis az a „Joguralom“=Jogállamisság-nak is nevezik -hibás szóval- a jó amit konkrétan valaki(k) elsödlegesnek mondanak ki az EU Parlamaentben vagy valamely ottani vezetö testületben… Mert többféle „joguralom“ is van. Ezt jelenti a gyakorlatban: A törvényeket pl. az épitési szabályok területén Ausztriában megyénként 9 féle törvények szerint gyakorolják, pl. van ahol csak 1,00 m széles lépcsöre van ahol már 0,80 m-esre is adnak engedélyt. Magyarországon pedig ez országosan egyféle az épitési törvény, mindenhol egyformán érvényes. Így már ugye értehtö, hogy mi is az a „Joguralom“ aminek a -Jogállmaiság- hoz semmi köze, mert jogi-törvényalkotás ugyis fenáll?
Fenn a cikkben a II. János-Pal pápától ez áll:
„Valódi demokrácia csak „Jogállamban” – (ehelyett javasolt lenne a “Jogruralom” szót használni) – és az emberi személy helyes értelmezése alapján lehetséges…. Ezután Szent II. János Pál arra figyelmeztet, hogy mi fog történni egy demokratikus országgal, ha nem az objektív igazság vezeti:
Ezzel kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy ha nem létezik olyan végső igazság, amely a politikai cselekvést irányítja és szabályozza, akkor az eszmék és a meggyőződések könnyen a politikusok hatalmi célok eszközeivé válhatnak. Ha egy demokráciából hiányoznak az alapvető értékek, akkor az előbb-utóbb leplezett vagy leplezetlen totalitarizmusba fordul, miként a történelem tanúsítja.”
= Tehát ha egy demokratikus kormány olyan törvényket eröltet-het az államának polgáraira, amelyek nem egyezenek a 10 parancsolat erkölcsi szabályaival, akkor valaki vagy valami másnak akarnak majd megfelelni. Ez pedig többnyire egy szük diktatorikus kör embereinek az akaratát jelenti, szélsöbalos, szélsöjobbos, haladónak nevezett zavaros, vagy csak egyszerüen haszonlesö embereket jelent-het. (50-750 fö pl. egy parlamentben amit aztán meg 10 vagy 450 millió emberre eröltetnének rá azért, hogy valakaik elönyre tegyenek szert a többiek hátrányára).
Pl. emlékszünk még Gyurcsány Ferenc a rendszerváltás óta az eddigi legsúlyosabb belpolitikai válsághoz, a 2006. őszi utcai zavargásokhoz vezető őszödi beszédére. Ismert: 2006. május 26-án Lendvai Ildikó vezetésével tartották meg Balatonőszödön a szocialisták képviselőcsoportjának zárt ülését, nem sokkal azután, hogy az MSZP–SZDSZ-koalíció nyert a országgyűlési választáson. Záróbeszédében Gyurcsány Ferenc bevallotta, hogy hazugságokkal, a valós adatok és a tervezett megszorítások eltitkolásával, lényegében csalással nyerte meg a választást, miközben az országot a csőd szélére sodorta, így elkerülhetetlenné váltak a brutális megszorítások. „Hazudtunk reggel, éjjel meg este”– mondta Gyurcsány. A beszéd csaknem három hónappal később, 2006. szeptember 17-én került nyilvánosságra, ezután Budapesten, a Kossuth téren, valamint több vidéki városban is tüntetések kezdődtek, amelyeken a tiltakozók a miniszterelnök lemondását követelték. Az akkori miniszterelnök egyértelművé tette, hogy a beszéd tartalmát vállalhatónak tartja és nem kíván lemondani, végül csak majdnem három évvel az őszödi beszédet követően, 2009. március 21-én az MSZP elnökségi ülésén jelentette be, hogy lemond a miniszterelnökségről.
Hát ilyenek is lehetnek ezek a parlamaneti választásokkal szerzett demokratikus hatalmak, föleg akkor, ha azok a kormányok nem hisznek egy végsö abszolut igazságban (=Jóteremtöben=Istenben=az ö 10 parancsolatában).
Erdödi Imre (1927*_2005+) atya a sajóvámosi plebános szerint a keresztény értékrend alapja az ember szabadsága. Egyik lelki gyakorlatán hallotta töle édesanyám is…A szabadság elemzését.
De mi is az a Szabadság. A kereszténységnek az a meggyőződése, hogy Istennek az az akarata, hogy szabadok legyünk. Ha azonban váltogatjuk ezeket a normákat divatok, vagy bármely csakis evilági érdekeink szerint, akkor annak szabadság helyett szabadosság=gyilkos-romlo-káosz a neve. (pl. a felettünk kizárólagosan elfogadó pénzuralom, az állati ösztöneink elsödleges uralma, az egyén korlátlan szabadsága amelyet nem korlátoz a másik ember szabadsága sem=az erösebbé az igazság elve stb.)
A szabadosság, Istentelenség pl. esküdt ellensége:
-a házasság szentségének, ahol házastársak 50-50 %-os önkentes szerelmes elkötelezettsége egymás iránt sirig tarto hüségben és örömben,
-a gyermek áldásnak, amit abortusszal is irtani akar
-a tizparancsolat boldogító törvényeinek
-a nagy-családok-nak
-a mindenféle vallásoknak
-az abszolutnak nyilvánitott igazságnak=Istennek
-a zsidó és keresztény egyházaknak
– az igazságosság elvének
-a vallás és a lelkiismeret szabadságnak
-a szólás és meggyőződés szabadságnak
-az erkölcs, a kultúra és a nemzet identitását alkotó hagyományoknak
A judaizmus és a kereszténység is az Ószövetségen alapszik, az abban szereplő Jóteremtö-Isten tizparancsaolatát követi mindkét vallás, pl. szeresd felebarátodat, szeresd Istent és élj igaz életet, mind innen erednek. A keresztények az Újszövetséget is követik, azonban csak a kereszténység ellensége vallaná azt, hogy az Újszövetség eltörli az Ószövetségból eredö erkölcsi értékeket.
A világban legalább kétezer év óta háború zajlik azok között, akik eltörölnék, és azok között , akik megtartanák a zsidó és keresztény értékrendet.
Vannak olyan keresztények és zsidók is, akik zavart éreznek egymással kapcsolatban, hiszen a kereszténységnek és a judaizmusnak nem egyezik a teológiája, azonban az értékrendeje, a minden embert boldogító 10 parancsolata amit Mózes vett át a Sináj hegyen a Jóteremtötöl, pedig ugyanaz.
Osli mosolygós Madonna könyörögj érettünk.