Svájcban megszűnik a papok katonai szolgálat alóli mentessége
A The Pillar cikke arról számol be, hogy egy új svájci törvény megszünteti a papok katonai szolgálat alóli mentességét, ami komoly felháborodást váltott ki az ország keresztény közösségeiben.
Svájcban minden egészséges férfi számára kötelező egy nyolc hónapos katonai szolgálat jellemzően 18 és 30 éves koruk között. A papok, szerzetesek és más szerzetesrendi tagok eddig mentesültek ez alól, mert a civil lakosság szempontjából „kulcsfontosságú” munkavégzőnek számítottak, különösen válsághelyzetekben. Az új, június 1-jével hatályba lépett módosítás azonban megszünteti ezt a mentességet, így a lelkipásztorokra is ugyanaz a kötelező sorozási szabály vonatkozik, mint más férfiakra.
A döntést több keresztény vezető is bírálta. Lugano segédpüspöke, Alain de Raemy püspök, aki egyben a svájci katonai lelkészi szolgálat felelőse, úgy nyilatkozott a közszolgálati RTS csatornának, hogy a jogszabály a lakossággal szembeni tisztelet hiányát tükrözi, mert figyelmen kívül hagyja a hívők lelki igényeit.
Kritikus hangot ütött meg a Svájci Szabad Egyházak Szövetsége is – ez független protestáns közösségek ernyőszervezete –, amely szerint a vallási közösségeket ezúttal egyáltalán nem vonták be a jogalkotási folyamatba, ami pedig Svájcban szokásos gyakorlat.
A szövetségi kormány azzal indokolta a változást, hogy a papi szolgálat mára „nem tekinthető nélkülözhetetlennek” a társadalom számára. A kivételt eredetileg azért vezették be, hogy háború vagy válság idején a civil lakosság biztosan részesülhessen lelki gondozásban. Mivel azonban ma egyre többen eltávolodnak a szervezett vallási élettől, a kormány szerint már nem indokolt a lelki gondozás „lényeges” szerepére hivatkozva külön kedvezményt fenntartani.
De Raemy püspök vitatja ezt a felfogást, és felidézi, hogy a Covid–19 járvány idején is óriási szükség volt lelki támogatásra a bizonytalanság és félelem közepette. Felteszi a kérdést: hogyan fogja Svájc biztosítani a lelki gondozást egy esetleges háború vagy jövőbeli krízis idején, ha éppen a papoknak kell fegyveres szolgálatot teljesíteniük.
A beszámoló szerint az új szabály hatálybalépése óta már kilenc lelkipásztort hívtak be katonai szolgálatra. Jelenleg nem egyértelmű, hogy ők betölthetik-e szolgálati kötelezettségüket katonai lelkészként, vagy akár harcoló alakulatokhoz is beoszthatják őket.
A svájci püspöki konferencia egyelőre nem reagált a The Pillartól kapott kérdésekre. A legnagyobb vallási közösség Svájcban a katolikusoké (32%), de a magukat vallástalannak nevezők száma mára ennél nagyobb lett (34%). Ötven évvel ezelőtt az ő arányuk még csak 1-2% volt.
Becslések szerint a mintegy 2,7 millió svájci katolikusra 1800 pap esik. Svájc egyébként több mint két évszázada katonai semlegességet tart fenn, és a 19. század vége óta nem vett részt nemzetközi fegyveres konfliktusban.
Az ismertetést írta: Solymosi Judit
