20141016cnsbr6745 1 Custom

Schönborn: Véget ért az az idő, amikor a bíborosi tisztségek hagyományosan Európához kötődtek

A bécsi érsek sajtóbeszélgetés keretében nyilatkozott: Ausztriából származó új bíboros kinevezése jelenleg eléggé valószínűtlen.

Az, hogy Ferenc pápa a következő bécsi érseket bíborossá nevezné ki, Christoph Schönborn bíboros szerint nem egyéb, mint találgatás. Újságírói kérdésre, hogy nem volna-e kívánatos egy új, Ausztriából származó bíboros kinevezése, Schönborn december 16-án, hétfőn, egy sajtóbeszélgetésen úgy válaszolt:

„Ezt a pápától kell megkérdeznie. Nos, ha nem a párizsi érsek lett bíboros, hanem az ajacciói püspök Korzikából, akkor egy kicsit eltolódnak a hangsúlyok.”

A hagyományos bíborosi székhelyek Európában ilyen formában már nem léteznek.

A pápa az utóbbi években szisztematikusan Ázsia minden országában kinevezett egy bíborost, még Mongóliában is, ahol csupán 1.600 katolikus van. A Szentatya Latin- Amerikából jött, „és én úgy gondolom, hogy az európai egyház súlyát valószínűleg kicsit másképp ítéli meg, mint ahogyan azt mi várnánk”, mondta Schönborn, aki azonban egy jövendőbeli bíboros kinevezését Bécs számára nem zárja ki: „Talán adódik majd Ausztriában egy igen karizmatikus és lenyűgöző személy, aki a pápát arra indítja, hogy bíborossá nevezze ki.”

Schönborn hozzátette, hogy a bíborosi kinevezéseknél neki „egyáltalán semmiféle beleszólása sincs”.

„Az egyetlen és utolsó alkalom, amikor egy pápának azt mondtam, hogy hogy fontos volna, hogy ez és ez a személy bíboros legyen, akkor egy országról volt szó az úgynevezett harmadik világból. És az illető bíboros is lett, de vélhetően nem az én közbenjárásom miatt, hanem mert ez egyszerűen lényeges volt”.

Ferenc pápa bíborosi kinevezéseit lényegében egy programfélének lehet tekinteni. „Ő, amint ezt maga mondta, a perifériákra megy, és a bíborosi kollégium ebben a tizenegy évben, mióta ő pápa, erősen megváltozott.” A bécsi érsek rámutatott arra, hogy Európa a közeljövőben a világ népességének már csupán 4 százalékát teszi majd ki. Az európai bíborosok aránya még mindig nagyon magas, összehasonlítva a Világegyház 1,2 vagy 1,3 milliárd fős létszámával.

Schönborn és a pápák

Az előző pápákhoz való jó kapcsolatáról szóló kérdésre Schönborn először II. János Pál pápát említette.

„Ő nevezett ki püspökké és bíborossá. Elsősorban akkor volt vele dolgom, amikor a Katekizmus szerkesztőségi titkára voltam. Akkoriban sokat találkoztunk.”

Bensőségesebb volt a viszonya XVI. Benedek pápával:

„Én a tanítványa voltam. Regensburgban, amikor még professzor volt. Attól fogva a diákkör révén maradtam vele összeköttetésben. Amikor pedig a Hittani Kongregáció prefektusa volt, sok dolgom volt vele, mert én benne voltam a Nemzetközi Teológiai Bizottságban, amit ő vezetett. Majd jöttek az évek a Katekizmus kapcsán végzett közös munkában. Ebből azután személyes barátság fejlődött ki, ami ilyen értelemben nem állt fenn II. János Pál pápával.”

Ferenc pápával már Buenos Airesben ismerkedett meg, amikor még segédpüspök volt, „éspedig az általam nagyon szeretett Bárány Közösségben. Én nagyon kötődöm ehhez a közösséghez. Három helyszínen van jelen Argentínában, amelyeket jól ismerek.” Bergoglio püspök alapította Buenos Airesben az ottani csoportot, és nagyon kifejlesztette, „mert igen erősen a szegények támogatására irányult”. Így adódott, hogy „Ferenccel már megválasztása előtt kapcsolatba kerültünk, és ez azután tovább fejlődött.”

Schönborn mind a három pápát csodálja, és megállapítja, hogy „igazán nagy és meggyőző egyéniségek”. Ez azonban nem gátolta őt abban, „hogy mind a hárommal kapcsolatban egyszer-egyszer fejfájása ne legyen”. Hiába kérdezték, ezekről a bíboros mégsem akart konkréten beszélni, viszont megemlítette VI. Pál pápát:

„Keleti politikájával kapcsolatban volt fejfájásom. Hiszen Ausztriában valóban testközelből éltük meg a kommunizmust a szomszédságunkban. Ezért néha, minden tisztelet mellett, gondjaim voltak a túlságos naivitás miatt. De ki vagyok én, hogy ezt megítéljem?”

Arra a kérdésre, hogy bécsi érseki szolgálati idejének végén optimista vagy pesszimista módon szemléli-e a világot, Schönborn bíboros Joseph Ratzinger egy mondásával válaszolt:

„A pesszimizmus és az optimizmus temperamentum kérdése. De ami a lényeg, az a remény. A remény nem temperamentum kérdése, hanem az akaraté és a belső meggyőződésé.”

És a bíboros hozzáfűzte: „Én reményteljes vagyok.”

Fordította: Dr. Seidl Ambrusné
Forrás: Kathpress

Kapcsolódó tartalom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

One Comment

  1. INRI,
    „Talán adódik majd Ausztriában egy igen karizmatikus és lenyűgöző személy, aki a pápát arra indítja, hogy bíborossá nevezze ki.”
    Remélem az nem C.A. lesz. Mert az maradjon, az emberek konkrét szolgálta´ban, mert karizmatikus jó pap. Püspök, biboros van elegendö (szükség is van rájuk!). Jó papból meg hiány van…
    Osli Mosolygós Madonna Könyörögj érettünk.