data center with multiple rows of fully operationa 2023 11 27 05 18 54 utc Medium

Amikor a technika alakítja az embert

Charles Joseph Chaput nyugalmazott érsek gondolatai a szuperszámítógépről tartott szimpózium kapcsán.

2001. júniusában tartották Washingtonban a Woodrow Wilson International Center for Scholars és a Los Alamos National Laboratory által támogatott konferenciát, melynek címe “Szuperszámítógépek és emberi törekvések” volt. Az eseményen részt vett egyik barátom és a felesége; a barátom az amerikai nunciatúra képviselőjeként volt jelen.

hirdetés

Napi rahangolo banner v1

A tudományos találkozót két okból is hasznosnak nevezte, amelyből az egyik ok a szuperszámítógépekről, a mesterséges intelligenciáról és más új technológiákról szóló mélyreható beszélgetések voltak. Az egyik előadás témája a világegyetem számítógépes szimulációja volt, egy másiké az ökoszisztéma, de voltak előadások társadalmi és gazdasági jelenségekről és biológiai életfolyamatokról is.

A másik ok, ami miatt a barátom a szimpóziumot hasznosnak, de legalábbis tanulságosnak tartotta, az, hogy a tudományos találkozón az ember tulajdonképpeni feladata alig-alig került szóba. Nem volt érdekes, hogy az emberi lét mit jelent és ebből milyen következtetések vonhatók le. A napirenden szinte csak a tudomány és annak lehetőségei és a belőle származó gazdasági haszon szerepelt, ami mellett az etika és a vallás a jelentéktelenségbe süllyedt. Isten nem szerepelt a meghívott résztvevők listáján, de még egy nyugalmazott pap előadása is csak az ártatlan “A szuperszámítógépek hatása a hőn szeretett elképzeléseinkre” címmel hangzott el.

Archbishop Charles Chaput of Philadelphia speaks at the Vatican Press Office March 25 2014 Credit Daniel Ibanez CNA 4 CNA 6 8 16 Small 1
Charles Joseph Chaput érsek – Fotó: Daniel Ibanez/CNA

A régi szólás szerint egy kalapácsos ember minden feladatot szögnek lát. Pontosan ide jutottunk mi is a mai fejlett társadalmunkban: a tudomány alakítja az erkölcsöt és a szociális gondolkodást, míg ennek egy valóban egészséges kultúrában éppen fordítva kellene lennie. Az ember eszközöket használ, de a mi esetünkben az eszközök használnak és alakítanak minket. Az eszközök határozzák meg vágyainkat és irányítják felfogásunkat. Megváltoztatják a gondolkodásmódunkat, az életmódunkat, holott nem minden emberi problémát lehet kalapáccsal megoldani, és nem minden emberi szükséglet és vágy elégíthető ki a tudomány és a technológia eszközeivel.

A tudomány bálványozásának az a végzetes hibája, hogy az emberbe vetett tudományos hit eszméje egyszerre túl nagy és túl kicsi is: kisebbnek látjuk magunkat az isteneknél, de nagyobbnak az okos majmoknál. Pedig az Isten által nekünk szánt dicsőségre egyetlen módon, csakis az ember által juthatunk. Jusson eszünkbe, hogy Szent József, Szűz Mária férje, Jézus atyja ácsmester volt, mint Jézus maga is, aki már fiatal korában is megtapasztalhatta, mit jelent a veríték, mit jelent a kő, a fa, a vágások és a szálka a kézben, de azt is, hogy mennyire jó érzés, amikor az anyagot az ember a szükségleteinek megfelelően formálja ki.

Mi a tudományos fejlődés alanyai vagyunk, nem pedig tárgya, hiszen az Isten teremtményei vagyunk. Ehhez pedig természetesen hit szükséges, és ennek megfelelően kell cselekednünk is, hogy a kultúránk is ebbe az irányba haladjon.

A Technological ideas have spiritual consequences c. cikk 2021.02.05-ei összefoglalójának fordítása.


Fordította: Frick József
Forrás: vision2000.at

Kapcsolódó tartalom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ezt a webhelyet a reCAPTCHA védi, és a Google adatvédelmi irányelvei és szolgáltatási feltételei érvényesek erre a védelemre.

Egy hozzászólás

  1. INRI,
    a tudománynak azt (módszert és elveket- vizsgálati eredményeket=folymatot) nevezzük, ami az ember ismereteit rendszerezi. Több ága van.
    1-pl. Terme´szettudományok: pl. matek, fizika, kémia, biológia, földrajz = ezekben a folymatok térben és idöben mindíg azonos szba´lyok szerint mennek végbe, a térben(=távolságoban) és az idöben is. Mégis-mégis-mégis még itt is, az ujabb ismeretek és felefedezések sokszor felülírják a korábbiakat és és állandó fejlödésben vannak- annak ellenére, hogy ezekben a legstabilabban ugyanaz az azonos körülmények közötti azonos folymatok végeredménye és a tudósok egyteértése.
    2-pl. “humán” tudományok: történelem= a gyöztesek írják-nem mindenki ért velük egyet / nyelv-irodalom: emberek általi szabályok szerint csak be kell magolni és betartani, vagy csak szirakozásbólolvasi / filozófia=gondolkodástudomány- nagyon szubjektív / theologia: a legkényesebb tudomány, mert arról az Istenségröl való ismeretek rendszerezése, akivel a mai ember személyes egyidelyü párbeszédet nem folytathat (mert hallható választ töle nem kap)- ezért az csupán különbözö történelmi(=a gyöztesek írják-afféle szent iratok-) és tapasztalati eseményekre támaszkodik- amiket sokfelé lehet magyarázni

    3-áltudomanyok: pl. felte´telezéseken alapoló társadalomtudomány-(mint a marxizmus és neomarxizmus) / nemiségi elméletek= egy elenyészö kisebbség (1-10%) testképzavarából kiindulva, a biológia természet-tudományának ellentmondó társadalom-filozófiai vélemény- ami bármely okból a társadalamakra akarja magát büntöjogilag is kényszeríteni- söt a jövö generációit is “átnevelvén” tagjai számát egyfajta “új többségbe” kivánja gyarapítani

    4-minden egyéb ismeretek rendszerezése kiadja a maga tudományágát

    5- minden tudományról kijelenthetö, hogy állandó változásban van, mivel újabb ismeretekkel bövül a kollektiv tapasztalatunk- tehát azt is beillesztik a rendszerezésbe (mint ahogyan a spájzba is külön van a “szárazárú” és a füstölt húsárú is…

    6- ezekkel többnyire a tudósok foglalkoznak, mert az emberek elsöprö többsége soha nem is fogja fel (vagy csak egyes elemeiben) a tudmányos megállpitásokat vagy törvényeket és nem is azok érdeklik öket igazán

    Mert az ember leföbb vágy az, hogy boldog legyen.

    Itt jön a nagy csalás és ámítás a hatalmat birtokló csekély vezetö réteg részéröl (régen a királyok voltak ezek, ma meg a kormányok): egyszerüen kijelentik, hogy az ö egyedül tudományos hatalmi rendszerüket rákényszeríthetik eröszakszervezeteükkel (= rendörség-biroság-katonaság) és propagandájukkal az emberekre (= társadalomra)…mert öket az Isten(a királyok esetében) vagy a megválasztott képviselök(a kormányok esetében) emelték fel erre a hatalomra…

    Mára addig fajúlt a helyzet, hogy az Isten-vagy vallások teljes kiírtására törekszik több európi kormányok hatalmi rendszere is. Mert, aha van Isten akkor az Isteni 10 parancsaolat öket is kötelezi (mondjuk- békességre-szeretetre-igazságosságra) öket. Tehát az istent kívánják kiiktatni az emberek emlékezetéböl. Ehez felhasználnak már “tudományos” tanfolyamokat-egyetemeket, ünnepi hónapokat(=eszemiszom-szabadszexem), propagandistákat akik azért diplomáznak-doktoriznak, hogy a legraffináltabban tudják az embereket oriási feztésekért a hatalmasok igényei szerint átnevelni. Ehez azonban a vallásokat akarják legelöször kiírtani, mert az Isten parancsai valahogy mégis mindenkit izgatnak és befolyásolnak…Ez csakis az édesanyákon múlik, hogy sikerül-e nekik.

    Mert az édesanya a picinyeit a közös esti imáiban felvértezi az ilyetén kísérletek ellen. Édesanyák rajtatok a világ szeme. Azonban öket is meg kellen valaki erre tanítsa. Jókatolikus édesanyákkal beszéltem minap. Mindegyikük ezen nagyon csodálkozott, hogy ezt me´g soha senki sem tanította meg nekik….Eddig egy pappal találkoztam csak aki ezt tudatosan anyukákkal és picikkel meg is tanuja söt meg is ünnepli extra vasárnaponkenti “tipegömiséken”. A dunaszigeti Lupusz (Farkas István) piarista atyával…ez remekül müködik- messzi földröl is zarándokolnak anyukák és picinyeik ezekre a misékre. Osli mosolygós szüz add meg, hogy sokan a papok közül ezt a mama-baba tanitást tanulják meg Lupuszatyától…

    Fontos dolog a Jóteremtöhöz való baba-mama napi ima mert, ha kérjük a Jóteremtöt ö igazságot fog szolgáltatani a kisemmiezetteknek és a benne bizoknak elhozza a boldogságot itt és most és majdan “odaát” a halál után ráadásnak is.
    Lásd Lukács evangeliuma 18 fejezetben: “Az igazságtalan bíró.
    1Egyszer arról mondott nekik példabeszédet, hogy szüntelen kell imádkozni, és nem szabad belefáradni. 2Így szólt: „Az egyik városban élt egy bíró, Istentől nem félt, emberektől nem tartott. 3Élt abban a városban egy özvegyasszony is. Elment hozzá, s kérte: Szolgáltass nekem igazságot ellenfelemmel szemben. 4Egy ideig vonakodott, aztán mégis így szólt magában: Igaz, Istentől nem félek, embertől nem tartok, 5de annyira terhemre van ez az özvegy, hogy igazságot szolgáltatok neki, nehogy végül nekem jöjjön és arcul üssön.” 6Az Úr így szólt: „Hallottátok, hogy mit mond az igazságtalan bíró? 7Hát az Isten nem szolgáltat igazságot választottjainak, akik éjjel-nappal hozzá kiáltanak? Megváratja őket? 8Mondom nektek, hamarosan igazságot szolgáltat nekik. Csak az a kérdés, hogy amikor az Emberfia eljön, talál-e hitet a földön?”

    Tehát mi csak azzal törödjünk, hogy ne hagyjunk fel a vasárnapi szemtmiseünnepekkel, szentáldozással e´s a 10 boldogító parancsaolat követésével. Az (ál) tudományos átnevelés nem vesz eröt a picikkel naponta imádkozó anyák mosolygós tekintetén…
    Ebben van egy nagyon nagyon jó példa-minta egyház elöttünk: Erdödy Imre atya a sajóvámosi plebános szerint például nem a zsidók tartották meg a sabbatot (a pentek esti énekes családi gyertyagyujtásos ima-ünnepet amit az anyák vezetnek minden (kisgyrekes) családban -az apák helyetteseként-), hanem a sabbat tartotta meg a zsidókat. Ezután jött a mégfontosabb másnapi szombati zsinagógai Istentisztelet. Amit a gyerekek már elözö este megismerhettek az aktuális imákkal és olvasmányokkal már másnapra is elöre. Ezt (is) el lehetne tölük tanulni. Amen.