Roe kontra Wade abortusz ügy – Mit érdemes tudni a nevezetes döntésről és következményeiről
Talán Önök is hallottak már itthon a Roe kontra Wade perről és döntésről, Amerikában pedig napok óta még a csapból is ez folyik. Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának 1973-as ítélete után a nőknek szövetségi szinten garantálták az abortuszhoz való jogot. A Legfelsőbb Bíróság azonban most felülvizsgálhatja és talán hatályon kívül helyezi a közel ötven évvel ezelőtti döntést.
A “Wade” név Henry Wade-re, Dallas megye (Texas) kerületi ügyészére utal. “Roe” pedig tulajdonképpen egy álnév, Norma McCorvey louisianai hölgy álneve volt, aki az akkoriban tiltott abortusz lehetőségéért indított pert Texasban. Roe asszony azt állította (mint utóbb kiderült, hamisan), hogy erőszak áldozataként esett teherbe. A bírák úgy döntöttek, hogy az államok nem tilthatják meg az abortusz végzését a terhességnek abban a szakaszában, amikor a magzat még nem életképes, azaz a bíróság szerint egészen a terhesség 24-28. hetéig. Az abortuszt 7-2 szavazattal engedélyező bíróság kizárólag férfiakból állt (az első női bíró nyolc évvel később került a bíróságra).
A jogi érvelés középpontjában az Alkotmány 14. módosításának egyik klauzulája állt, amelyet a bíróság úgy értelmezett, hogy biztosítja a „magánélethez való jogot” az abortuszt kérő nőknek. A bíróság által hozott ítélet tehát arról szólt, hogy az amerikai alkotmány elismeri a nők jogát az abortuszhoz, ami tehát alkotmányos jog, még ha erről szó szerint nem is esik szó az alkotmányban.
A számára kedvező döntés ellenére a hölgy nem vetette el a gyermekét, hanem megszülte és állami nevelésbe adta, áttért a protestáns kereszténységre, majd végül katolikus lett, és későbbi éveiben életvédő szolgálatot végzett.
A döntés közvetlen hatása az abortusz legalizálása volt az Egyesült Államok egész területén, nagyjából a terhesség második trimeszterének végéig. 1990-ben az abortuszok száma csúcsra érkezett és abban az évben elérte az 1,4 milliós számot. 1992-ben a bíróság a Planned Parenthood kontra Casey ügyben megerősítette a Roe-döntést. Az utóbbi évtizedekben a bíróságok több tucat olyan tagállami szabályozást utasítottak el, amelyek nem feleltek meg a Roe-döntésnek, azaz alkotmányellenesnek minősültek.
A Roe- és a Casey-ügy most azért került elő, mert a közelmúltban a konzervatív többségű Legfelsőbb Bíróság elé vittek egy tagállami abortusztörvényt, amely korlátozza Mississippi államban a terhesség 15. hete utáni terhességmegszakítást. A perben Mississippi Állam Egészségügyi Minisztériumának tisztviselőjével, Thomas E. Dobbs-szal szemben a jacksoni Women’s Health Organization áll, amely az egyetlen abortuszklinika az államban. A bíróság véleménytervezetéről kiszivárgott hírek szerint most esély van arra, hogy a Roe v. Wade határozatot hatályon kívül helyezzék. A várhatóan még a nyári szabadságolások előtt megszülető döntés visszaadná a tagállamoknak a vonatkozó jogszabályok saját szinten történő meghozatalának jogát. Ily módon az abortusz legalizálásának vagy korlátozásának kérdése visszatérne az államokhoz, a terhességmegszakítás immár nem számítana alkotmányos jognak. Az abortusz kérdésében az államok politikája nagymértékben eltérne, több államban automatikusan betiltanák a gyakorlatot, míg más államokban kifejezetten védelmet élvezne.
A tervezetet a Politico című washingtoni hírportál szerezte meg egyelőre ismeretlen forrásból. A tervezet hitelességét megerősítő John Roberts főbíró azt mondta, hogy vizsgálatot indít a kiszivárogtatás forrásának felderítésére. A Legfelsőbb Bíróságtól származó kiszivárogtatások ritkák. Az ilyen belső munkatervezeteknek szigorúan bizalmasnak kellene maradniuk. Május 14-én máris többszáz tüntetés volt Amerika-szerte a kiszivárgott tervezet ellen.
