Papnak öltözve buktatták le olasz titkosrendőrök a 2 millió dolláros csalást elkövető álbíborosokat
Magukat bíborosoknak kiadó, áldozataiktól dollármilliókat kicsaló szélhámosok csoportját fogta el az olasz rendőrség egy operatív akcióban, amelyet papnak öltözött fedett nyomozók folytattak le.
Az Olaszországban széleskörű hatáskörrel rendelkező csendőrség, a Carabinieri tagjai csapdát állítottak a Róma központjában található Santa Maria degli Angeli e dei Martiri bazilikánál, miután két szállodától bejelentést kaptak arról, hogy 20 ezer, illetve 75 ezer euró összeggel átverték őket.
Az öt szélhámos, akiknek életkora 58 és 75 év között mozgott, 1988 óta adta ki magát papnak, sőt bíborosnak, és magukat a „Vatikán közvetítőiként” bemutatva pénzügyi nehézségben lévő, elsősorban észak-olaszországi vállalkozásoknak azt ígérték, hogy kedvező feltételekkel, személyes pénzügyi garanciák követelése nélkül szereznek hitelt számukra vagy a Vatikáni Bankból, vagy egy nem létező, Eurozone nevű luxemburgi pénzügyi cégtől.
A szélhámosok könnyen juthattak hozzá az álruhához, mivel Romában tucatjával működnek egyházi ruházatot áruló üzletek, némelyikük a bíborosi öltözetre szakosodott. A ruházat megvásárlásakor sem a jogosultságot, sem a személyazonosságot nem kell igazolni, részben azért, mert szinte szokás, hogy egy bíboros számára barátai vagy családja vásárolja meg a szükséges öltözetet.
A hitelesség erősítése érdekében a csalók, akik reggelente Róma dél-keleti Centocelle negyedének egy kávézójában tárgyalták meg a lehetséges csalárd ügyleteket, különféle találkozókat szerveztek meg, emaileket váltottak és kapcsolatokat cseréltek kiszemelt áldozataikkal. Hogy papi vagy bíborosi mivoltuknak nyomatékot adjanak, egymást Don Luca vagy Don Giuseppe néven szólították, és a találkozók nagy részét a Vatikán közelében szervezték meg. Egyik esetben a megbeszélt találkára a Gregoriana Pápai Egyetemen került sor, amelyet a jezsuiták működtetnek és ahol rengeteg Rómában tanuló pap, szeminarista és egyházi személy megfordul.
Az Il Messagero nevű olasz lap szerint a csoport egy alkalommal még egy álközjegyzői irodát is létrehozott a Rómát kelet-nyugati irányban átszelő Corso Vittorio Emanuele egyik épületében, cégtáblával és valódinak tűnő irodával, hogy meggyőzzék az áldozataikat a cég jogszerűségéről. „Befektetőiktől” mindössze egy foglalóként elkönyvelt készpénzösszeg kifizetését kérték, amelyet a banda felvett, mielőtt köddé vált volna.
A rendőrség, miután a 2017-ben becsapott szállodák bejelentést tettek, kétéves nyomozást folytatott, amelynek során legalább 20 csalási esetet derített fel, közel 1,7 millió euró (több mint kétmillió dollár) összegben.
A szélhámos bandát végül a Piazza Esedra téren a Santa Maria degli Angeli e dei Martiri bazilikánál kapták el akció közben, amikor egy találkozón 15 ezer eurót akartak átvenni egy 500 ezer eurós kölcsön biztosítékaként. A csalók egy álkifogással rávették áldozataikat, hogy várjanak egy rövid ideig, eközben megpróbáltak elillanni a bazilika egyik hátsó kijáratán keresztül, ahol papoknak öltözött rendőrök egy csoportja állta útjukat. Az Il Messagero híradása szerint az egyik szélhámos, miközben letartóztatták, megpróbálta elviccelni a helyzetet és azt kérdezte: „Hogyan tartóztathatna le engem a rendőrség, amikor területen kívüliséget élvezek?” (A Vatikán tulajdonában lévő számos épület Róma környékén területen kívüli státuszúnak minősül, ami a Vatikán fennhatóságának kiterjesztését jelenti.)
Bár ez a konkrét csalás kitűnik arcátlanságával, bizonyosan nem egyedi eset.
Az efféle szélhámosságok, kisebb léptékben ugyan, de gyakoriak Olaszországban, és nem egy közülük az egyházat érinti. Az észak-olaszországi páduai (Padova) egyházmegye a közelmúltban egy új tanfolyamot indított a papság számára a csalás felismerésére, valamint a jó üzleti és pénzügyi menedzsment gyakorlatának elsajátítására.
Claudio Cipolla páduai püspök azt követően határozta el a kurzus megszervezését, miután az egyházmegye egyik nyolcvanas éveiben járó papját, aki egy jótékonysági szervezetet működtetett, több mint 450 ezer eurótól szabadítottak meg.
A pap éveken át kölcsönzött pénzt olyan szélhámosoknak, akik magukat rászoruló egyéneknek vagy családoknak adták ki és esetenként arra kérték őt, hogy adjon nekik előre feltöltött hitelkártyát vagy készpénzt, megígérve, hogy visszafizetik a pénzt. Amikor a pap végül leköszönt a jótékonysági szervezet vezetéséről és már nem fért hozzá pénzhez, a bűnözők elkezdték fenyegetni, ezért a rendőrséghez fordult, és ez vezetett a 11 fő májusi letartóztatásához.
Cipolla püspök, miután tudomást szerzett az esetről és rájött, hogy bizony elég gyakran dézsmálják meg bűnözők az egyház jótékonysági szervezeteit, elindította az ismeretterjesztő tanfolyamot azzal a céllal, hogy megakadályozza hasonló esetek előfordulását a jövőben.
Az interneten közvetített tanfolyam egyikén Cipolla arról beszélt, hogy minden lelkipásztornak „rendelkeznie kell közösségi érzéssel egymás segítésére”, s reményének adott hangot, hogy a tanfolyam „segít bennünket az együttműködésben és megismertet minket az azok elleni védekezés módjával, akik a bennünk rejlő jósággal visszaélve kihasználják azt.”
Fordította: Dr. Fedineczné Vittay Katalin
Forrás: Cruxnow
