Napi ráhangoló: A szenvedés titkán át közelebb Isten titkához
Évközi 26. hét, szombat
Jób 42,1-3.5-6.12-16; Lk 10,17-24
„Eddig szóbeszédből hallottam felőled, most pedig saját szememmel látlak!”
A mai napon Jób könyvének végére értünk. Annak, akit még nem ért igazán nagy, megmagyarázhatatlan szenvedés, e könyv tanításai és a róla szóló elmélkedés egyelőre csak elméleti tudást adhattak, melynek azonban talán hasznát veszi akkor, ha majd elsötétül felette az ég, s mindenkitől elhagyatva egyedül marad a szenvedésével s annak titkával. Akkor, ha Jóbhoz hasonlóan állhatatos marad s nem vétkezik, megadatik neki, hogy a szenvedés titkán át közelebb jusson Isten titkához. Annak, aki már tapasztalatot szerzett a szenvedésről, Jób könyve hatalmas felszólítás, hogy ne csak szenvedésében, de a szentségben is az ő társa legyen. Jób szentsége pedig nem másból forrásozik, mint ami minden szentség lényege, hogy nem tágított a Szenttől, akiről úgy látszott, hogy elrejtőzött; Istennel volt együtt a szenvedés áthatolhatatlan sötétségében, és rá figyelt a magány mérhetetlen csöndjében.
Aki ebben követi Jóbot, vele együtt elmondhatja: „Eddig szóbeszédből hallottam felőled, most pedig saját szememmel látlak!”Ez a kijelentés Jób könyvének egyik legfontosabb mondata, ha nem a csúcspontja. Jóbnak igaza van, mert bár testi szemével természetesen nem látta az Istent, igenis látta lelki szemével: a csendben elfogadott és szenvedés mélyén, Isten misztériumában elmerülve és mindenekfölött az Úrhoz ragaszkodva, titokzatos módon találkozott vele. Találkozott vele, és benne a Megváltó szenvedésével, mint ahogy Ábrahám találkozott Izsák feláldozásának próbatételében nemcsak úgy általában Isten irgalmával, hanem Istennek Jézusban szenvedéssé alakult irgalmával.
Imádság
Urunk Jézus, add, kérünk, kegyelmedet, hogy szenvedéseinkben találkozzunk Veled, és elmerüljünk a Te életadó szenvedésed misztériumában, mely ezután még nagyobb mélységben tárul fel előttünk, különösen a szentmise áldozatában.
A cikk a hirdetés után folytatódik…
Készült Barsi Balázs – Telek Péter-Pál: Új Magasság és Mélység c. könyve alapján.
A Napi ráhangoló hajlanban érkezik. Ha feliratkozol e-mail listánkra, akkor a postaládádban fogod találni az aznapi részt. Ne hagyd, hogy a közösségi média algoritmusaitól függjön, hogy megkapod-e az aktuális napi részt.
INRI,
Erdödy Imre atya szerint…
Jézus nem akart szenvedni vagy öngyilkos lenni, hanem elvállata az emberi halál-büntetést amiatt, hogy meggyözödésének hangot adott: Ö az Isten fia. A Jotremtö ezt bei s igazolta. Jézus lett-volt ezéáltal örömünknek oka amikor is mennyei atyja felt´masztotta Öt a tulvilágrol die vissza földi életbe és negyven napig 12-szer meg is jelent 12 zsido analfabéta halász tanitványainak is, akik ezt életük áran is tanusítottak volt. Ez a vilag legnagygyobb örömhíre…
Az ember csekélyke részét udja áttekinteni a körülötte levö világnak. Nemhogy a végtelen Jóteremtöt vagy annak teremett világát (természettudományokkal leírt ismeretek rendeszerezésben), de még csak a demokráciának nevezett kormányválasztasokat sem képes kötültekintöen megfontolni…Döntéseinek, itéleteinek elsöprö többsége általános ujság-cikkek vagy rádióbemondások (még-roszabb ha „mesterséges inteligenciák“) által irányitott sokszor szándékos félrevezetések, ostobaságok szolgálnak alapul…Nem feltétlenül azért mert az ember buta. Hanem mert a mindennapi munkája és kötelezettségi mellett részletes vizsgálatokra sem idelye sem ereje nem marad. Sokaknak meg mindenféle ismeretek rendszerezése is egyszerüen meghaladja a képességeit. Nagy nagy Isteni adomány a feleös kormányok hatalomrakerülése…A szélhámosok kormányai pedig többnyire nem tizparancsolathivö-hanem annak állandó változásában hivö emberek szavazatira épül.
Az ember test és lélek. A földi testben élö ember elött szabad döntési feladatok állnak amit elöre meg kell(ene) fontolnia. Bizonyos értelemeben a fáradtság is szenvedés, ami figyelmezeteti az embert: figyelj jobban a tseti türöképességedre, vigyázz a testi egészségedre, merthogy: „épp testben épp lélek“-ahogyan már a görögök is megállapitották a pihenés és torna fontosságát. Az álatalános jólétben ha minden az ember ölébe pottyan: munkabeli-siker, pénz, égészség, mások általai elismerés, akkor egyfajta boldogság veszi körül az embert ami nem baj. Baj csak akkor lesz belöle, ha csakis ezeken keresztül kapott hangulatok irányitása alá kerül az emberi gondolkodás…Ha tul kell lépjen valaki egy problema megoldása miatt a keletkezett akadályokon az már sokszor torkollhat szenvedésbe lemondásba is. Ami egészen átalakitja, megfontolttá, önnevelövé, növekedövé teszi az embert. Ki és mi felé növekdejen? A Joteremtöje felé, aki ebben azonnal segitségére siet azoknak akik ezt kérik töle. Mi a növekedés mércéje? Honnan lehet megtudni, hogy milyen gondolatok tettek szavak álatal növekedik az ember? Ès, hogy hová?
A Joteremtö ajándékaként az ember szabad döntések elött áll. Akar-e vagy nem akar az Ö munkatársa lenni a teremtésben? Fele-fele alapon kötött önkéntes szövetségben? Ha igen akkor egyszerü a válasz: A mozesi 10 parancsolat és a Jézusi egyház hétszentsége olyan mérce, önkéntes aminek betartása nem-csak majd „mennyei kárpotlás“ hanem annak elövételezése lesz már itt és most is az evilági életünkben=amelyik része az evilági életünk utánai életünknek is. Azáltal, hogy a fenti mércék szerint élni vágyó ember segít azokon akik önmagutol nem boldogulnának, enyhiti szenvedésüket…Isten munktárásvá válik. Jézus nem akart szenvedni vagy öngyilkos lenni, hanem elvállata az emberi halál-büntetést amiatt, hogy meggyözödésének hangot adott: Ö az Isten fia. A Jotremtö ezt bei s igazolta. Jézus lett-volt ezéáltal örömünknek oka amikor is mennyei atyja felt´masztotta Öt a tulvilágrol die vissza földi életbe és negyven napig 12-szer meg is jelent 12 zsido analfabéta halász tanitványainak is, akik ezt életük áran is tanusítottak volt. Ez a vilag legnagygyobb örömhíre…
A szenvedés ellen aktivan fellépö ember észreveheti, hogy Isten erejével a szenvedés ereje megtörik. Imák, jotettek, a másik ember szeretete, kedvesség, megbocsájtás, a házasság sirighü önkéntes fele-fele szövetsége mind-mind a szenvedés enyihtésére hatékony gyogyszer.
Az ember ezet teheti meg hatékonyan a szenvedés megszüntetésére illetve csökkentésére. Isten által alapitott egyházában. Vagy ha nem akar csatlakozni A Jóteremtö egyházához pl. A zsidó-keresztény szent könyvek egyházához, akkor maga is sok-sok szenvedést fog majd elöidézni pl. Háborukkal, viszályokkal veszekedésekkel széthuzással e´s bosszúval:
Erre már Napóleon is rájött: “A vallástalan világban egy szép nőért, egy mutatós körtéért, itóka borért az emberek halomra ölik egymást. Ahol lebbegetik ezt a (vallástalan-boldogság) elvet, ott elárad a gyilkosság, fajtalanság, lopás, rablás, hazugság, rágalmazás. Ez az eláradás és eliszaposodás aztán súlyos ügye a köznek, nehéz lesz megbírni állami költségvetéssel (békességet teremteni rendöri segédlettel a szivekben ugysem lehet). Állambölcsesség volna-e az államéletbe beereszteni azt, ami társadalmi veszély lesz, mihelyt komolynak veszik (hogy 10 parancsolat nélkül békeben élhetünk)? Azzal legyünk tisztában: a társadalomban vagy a valláserkölcs, vagy a bűn rothadása lesz a közügy, ez az élet kérlelhetetlen logikája és váltógazdasága.” (Vagyis vagy-vagy alapon, a vallás lesz közügy, vagy-pedig a vallástalan 10 parancsolat ne´lküli élet=a gyilkosság, lopás, csalás, hazugság, házaságtörés, abortusz, nemváltások, szülök-bántása, Istenkáromklás, ima és Istentiszteletnélküli céltalan nyugtalanság.)
Mivel pl. a vulkán kitörések okozta szenvedés nem emberi bün következménye ebben pl. a hívő ember a Joteremtö a szolidaritását keresi és imáiban kéri az ilyen szenvedések álatli megkimélését..