Nagyböjti ráhangoló: Mered-e elfogadni a szeretetet?

Nagycsütörtökön Jézus tudatosan a szeretet legmélyebb gesztusát választja: tanítványai lábát mossa meg. Ez nem pusztán egy szimbolikus tett, hanem küldetés, mandátum is, amelyre mindannyian hívva vagyunk. Forrai Tamás SJ kiemeli, hogy ez a gesztus szolgai feladat volt, mégis Jézus teljes szabadsággal és mélységes alázattal végzi el. Ez két üzenetet hordoz: egyrészt a szolgálat szentségét, amelyben Isten gyógyító szeretete nyilvánul meg, másrészt az Eucharisztia titkát, amely Jézust mindannyiunk számára befogadhatóvá és elérhetővé teszi.

Péter apostol reakcióján keresztül látjuk, milyen nehéz elfogadni, hogy mások szeressenek bennünket. Talán könnyebb szolgálni, mint engedni, hogy bennünket szolgáljanak, mert ilyenkor sebezhetőnek érezzük magunkat. De Jézus pont ebben a sebezhetőségben találkozik velünk, és erre hív minket is: bátran szolgáljunk, és legyünk képesek elfogadni mások szolgálatát.

A mai napon arra kapunk meghívást, hogy figyeljünk tudatosan azokra, akik körülöttünk élnek, és tegyünk olyan szeretetteljes gesztusokat, amiket senki nem vár el tőlünk, hanem ajándékként adunk, s ugyanakkor legyünk bátrak elfogadni azt a szeretetet, amit mások és Jézus kínálnak nekünk.

A nap kihívása

Ma keresd meg, kinek tudod megmosni a lábát jelképesen egy váratlan szeretetgesztussal, amire nem számít, és közben légy bátor elfogadni azt a szeretetet és segítséget, amelyet mások kínálnak neked. Éld meg tudatosan ezt a kettős mozgást: adj, és fogadd el alázattal, amit kapsz!