Müller bíboros nyilatkozott Tucker Carlsonnak: „Kereszténység nélkül a Nyugat semmi”

Gerhard Müller bíboros, korábbi magas rangú vatikáni vezető Tucker Carlsonnak adott interjújában hangsúlyozta a kereszténység kulcsfontosságú szerepét a nyugati kultúra megőrzésében, kiemelve az emberi méltóság keresztény védelmét.

Gerhard Müller bíboros, a Hittani Kongregáció korábbi prefektusa védelmébe vette a kereszténységet, mint a nyugati kultúra sikerének központi elemét, úgy nyilatkozva Tucker Carlsonnak, hogy „kereszténység nélkül a Nyugat semmi”.

Carlson egy nagyszombaton megjelent interjúban arról kérdezte Müller bíborost, hogyan látja a nyugati világ jelenlegi helyzetét.

Amikor az ismert, sikeres konzervatív műsorvezető megkérdezte Müllert, hogy szerinte milyen lesz a Nyugat 100 év múlva, a német bíboros azt válaszolta, hogy bár a jövőt megjósolni nem tudja, kész elmagyarázni a vezérelveket, amelyekre szerinte szükség van.

Az egykori kongregáció-vezető úgy nyilatkozott, hogy jobb jövő „csak akkor lehetséges, ha megújul a mi kultúránk, a keresztény életfelfogás”.

„Kereszténység nélkül a Nyugat semmi más, csak egy földrajzi terület, kultúra, lélek és identitás nélkül.”

„Ezért nagyon fontos, hogy a kultúránk gyökereire, a görög filozófiára, a római [jogra] tekintsünk… és ezekkel együtt az Ó- és Újszövetségre, a nagyszerű keresztény és zsidó hagyományra. Bár sokban különbözünk egymástól, nyugati kultúránk alapja azonos” – szögezte le Müller bíboros.

 „Az evangéliummal, a jó hírrel tudjuk előkészíteni az Úr útját.”

Müller hangsúlyozta, hogy Krisztus által mindenki számára ott  „a remény, hogy nem a rossz dolgok, a szenvedések, a halál” és „a gazdagok és hatalmasok szegényekkel és átlagemberekkel szembeni igazságtalansága lesz az utolsó szó”.

Ehelyett „Jézus Krisztusban miénk Isten utolsó szava, és ő a mi szabadítónk” – mondta.

Müller: Háború folyik a meg nem született gyermekek és az idősek ellen

Müller bíboros azt mondta Carlsonnak, hogy nemcsak „katonai háborúk” léteznek, de vannak „háborúk az emberi élet, a még meg nem született gyermekek és az öregek ellen is”.

A főpap bírálta a materialista „funkcionális gondolkodást”, amely az embereknek azt sugallja, hogy az időseknek „nincs már belső értékük”, mivel gazdasági hasznot már nem hajtanak.

„Ez tökéletesen szemben áll keresztény meggyőződésünkkel – hangsúlyozta. – Mindenkinek van belső méltósága, amelyet soha nem veszíthet el.”

„Szerintem az a helyzet ebben a világban, hogy küzdenünk kell a mindenkit megillető méltóságért is.

Mi [keresztények] mindenki méltóságának hirdetői vagyunk minden országban, és dolgoznunk kell a szabadságért, a társadalmi igazságosságért és minden emberi érték előmozdításáért. Ez az Egyház, minden keresztény, [az egész] kereszténység jelentősége a mai világ és a következő évszázad számára. És azt hiszem, kereszténység nélkül az emberiségnek nincs igazi reménye.”

A harmadik világháború lehet az „utolsó világháború”

Müller bíboros arra figyelmeztetett, hogy a harmadik világháborút el kell kerülni, mert „ha lesz harmadik világháború, azt „utolsó világháborúnak” fogják nevezni.

Gondolatát folytatva kijelentette:

„Ez lesz a vége emberi közösségünknek ezen a bolygón, mert a fegyverek ereje ma oly brutális, hogy véget vethet emberi létünknek.

Ez teljesen ellenkezik Isten akaratával, mi a hitünkben és vallásainkban fennálló különbségek ellenére is testvérek vagyunk, egy Istennek, az Atyának a gyermekei.

A testvériség fogalma Jézus Krisztusban és a keresztény kinyilatkoztatásban mélyült el, de emberi létünk kialakulásának kezdete óta testvérek vagyunk, és mindegyikünknek van apja és anyja, nagyapja, nagyanyja. És így, ha végigfutunk minden nemzedéken, biológiailag és kulturálisan egyazon emberiségben kapcsolódunk össze.”

„Emberellenes hatalmakkal” állunk szemben

Müller bíboros azt mondta Carlsonnak, hogy „emberellenes hatalmak fenyegetnek bennünket, akiknek a párt vagy az ideológia fontosabb, mint a saját népük java és boldogulása”.

„Egyre inkább ki akarják terjeszteni hatalmukat és mindazon gaztetteiket, amelyek háborúkhoz, milliók és milliók szenvedéséhez vezetnek.”

A német bíboros azt mondta, hogy „nagy feladat az az Egyesült Államok számára, hogy egy orwelli állammá válás kísértését legyőzzék. Ha egy párt azt akarja, hogy ideológiája uralkodjék, akkor annak át kell hatnia valamennyi egyetemet és a teljes tömegtájékoztatást. Nekünk az eszmék szabad változatosságára, szabad eszmecserére van szükségünk.”

Az interjú során Carlson megkérdezte Müller bíborost, hogy szerinte igaz-e, hogy Ferenc pápa idején a Vatikán „sokkal jobban látszik igazodni egy progresszív politikát folytató globális politikai irányzathoz, mint a múltban bármikor”.

A bíboros burkoltan bírálta Ferencnek a globalista politikához való igazodását anélkül, hogy közvetlenül megnevezte volna a pápát.

Müller bíboros azt mondta, hogy egy pápának, mint „világszerte elfogadott erkölcsi tekintélynek”, nem szabad azt a benyomást kelteni a világ politikai elitjeiben, hogy „ a pápai tekintélyt felhasználhatják az ún. Új világrend és az Agenda 2030 céljaira, illetve visszaélhetnek vele.”

“[A pápa] folytat bizonyos megbeszéléseket ezzel az úgynevezett elittel, vagy politikusokkal, vagy állami vezetőkkel, de szerintem fontosabb lenne jóra inteni őket, és kimondani, hogy mi a helyes, mi a jó és mi a rossz.”

„És ezért bizonyos távolságot kell tartanunk a politikai vezetéstől, és a hatalom ideológiája mögött rejtőző káros ideológiák határozott ellentétét kell felmutatnunk” – jelentette ki a bíboros.

„Szerintem senki sem képes új világrendet létrehozni csak pénzzel és politikai hatalommal. Úgy gondolom, hogy az úgynevezett önjelölt elitnek nincsenek meg a szellemi és erkölcsi eszközei a világ átformálásához. Csak az anyagi haszon érdekli őket, és ha ezek az emberek a Forbes listáján az első helyen állnak is, az még nem jelenti azt, hogy különleges képesítéssel rendelkeznek a világ irányítására” – foglalta össze gondolatait a bíboros.

Fordította: T. Nagy Edit
Forrás: LifeSiteNews