Kövess minket itt is...

Az Istent keresőknek minden a javukra válik :)

Család

Miképpen lehet kezelni a ránk telepedő apóst-anyóst

caucasian couple welcoming their family at the ent 2023 11 27 04 58 01 utc Medium

Amikor az após-anyós kérdés állandóan visszatérő nézeteltérés tárgya a házastársak között, lényeges a házasság egyensúlyban maradása érdekében megtalálni a megfelelő távolságot az após-anyós felé.

Mit tehetünk, amikor az após-anyós pár hajlamos egy kicsit ránk telepedni? Fogadjunk, hogy ezt a kérdést minden házaspár már feltette magának egyszer! Bénédicte Lucereau, konferenciaelőadó és párterapeuta a Mots Croisés nevű normandiai rendelőből közli a megoldás lehetőségét az Aleteia olvasóinak. „A korlátok és határok megtartásának kérdését mindenki másképp látja, ez az egyébként, ami a problémát előidézi a házaspároknál. Ha a határokat nem ugyanúgy határozzák meg a házastársak saját családjában, a betolakodásnak ez a fogalma mindkét fél számára különböző.”

Ezek a különbségek jó talajul szolgálnak a házastársi konfliktusok számára. „Vegyük például azt az anyóst, aki minden vasárnap meghívatja magát ebédre a fiához és menyéhez. A meny talán szívesen fogadta őt házasságuk első hónapjaiban, esetleg első éveiben, szeretetből vagy jóindulatból. De ez a szíveslátás, ami eleinte nem okozott gondot, egyre nyomasztóbbá vált, ahogyan az idő múlt. Viszont a férj, aki annak idején, kicsi korában, azt látta, hogy a nagymamája minden vasárnap velük ebédelt, valószínűleg nem látott problémát a helyzetben, és nem tűri felesége tartózkodását, amit édesanyja elleni sértésként fog fel.”

A helytelenül alkalmazott szeretet megöli a szeretetet

Léteznek azonban Bénédicte Lucereau szerint bizonyos objektív kritériumok, amelyeket figyelembe kell venni, hogy bölcs távolságot lehessen tartani a házastárs családjával szemben. Ilyen például az, amikor szembeötlően hiányzik a házaspár tagjai közötti intimitás tiszteletben tartása. „Emlékszem egy anyára, akinek kulcsa volt a fia lakásához, és gyakran megfordult ott takarítani vagy a háztartási gépeket kiüríteni, egészen addig a napig, amikor vette a bátorságot és kicserélte a lakásban a függönyöket. Amikor a fiatalasszony ezen felháborodott, a férj azzal védte édesanyját, hogy szerinte örömöt akart ezzel szerezni nekik, de az érvelését a felesége ellene irányuló sértésnek fogta fel, mert úgy érezte, férje nem az ő oldalán állt.”

Az idő előrehaladásával egyes szülők nem mérik fel, hogy az élet halad, saját gyermekeik is felnőttek lettek, és kikívánkoznak a családi fészekből, hogy létrehozzák saját családi környezetüket. „A szülők számára ilyenkor az a nagy kísértés, hogy megkíséreljék visszakapni gyermekeiket – állapítja meg a terapeuta. – Erre a célra érzelmi húrokat pendítenek meg: Ó, ha szeretnétek minket…” Ez azonban nem tisztelet és nem szeretet kérdése, és a szülőknek el kell fogadniuk, hogy gyermekeik döntései különböznek az övéiktől. „Manapság az emberek utaznak, a pénzüket más módon költik el, sokkal könnyebben mozognak: mindezek generációs konfliktusokat eredményeznek, egyszerűen azért, mert a gyermekek nem ugyanabban a korban élnek, mint a szüleik.”

Ideális megoldás, ha önmagunkból kiindulva, erőszakoskodás nélkül mondjuk el véleményünket: „Úgy érzem, túlságosan rám telepszenek, amikor azt látom, hogy…” Bénédicte Lucereau szerint „jól meg kell válogatni a szavakat, hogy a szülők megértsenek minket, anélkül, hogy sértve vagy mellőzve éreznék magukat. Egyesek félnek a magánytól vagy attól, hogy nem láthatják eleget az unokáikat, ez egyeseknél beteges félelem is lehet. Világosan meg kell beszélni a dolgokat a szülőkkel vagy az após-anyós párral, és elsősorban a fiataloknak kell tisztázniuk a kérdést egymás között, mert a másik fél tússzá válhat egy lojalitás hiányával vádoló konfliktusban a szülei és felesége vagy férje között.”

Anyjával szemben a férjnek mindig a feleségét kell választania és előtérbe helyeznie. Ellenkező esetben a házaspár egyenes úton halad a súlyos válságok felé, amelyek kapcsolatuk tartósságát veszélyeztetik. A helyzet javítására a házaspár növelheti a távolságot, ritkábban mehetnek látogatóba a szülőkhöz, és a szabadságukat nem a szülőknél, hanem egyéb helyen tölthetik el. „Meg kell védeniük a saját családi alap sejtjüket. A megszállás, a betolakodás rejtőzhet a jóakarat mögé, de elérhet a zaklatásig is: „Úgy, szóval nem jöttök ezen a hétvégén? Na jól van, nem baj, de számítok akkor rátok a következő hétvégén!” – ez már beavatkozás a szabadságba. Ezt hívják érzelmi manipulációnak: a rosszul alkalmazott szeretet megöli a szeretetet”.

A távolságot rendszeresen felül kell vizsgálni

A másik buktató, amitől törékennyé válhat a viszony az egyik házastárs és a másik házastárs szülei között, a vétkesség érzése, a bűntudat, ami egyes szülőknél odáig fajul, hogy elhitetik gyermekeikkel, hogy a rájuk kényszerített magány következtében romlik a kedélyállapotuk. „Ez nem igazságos – jegyzi meg a terapeuta. Egy megfelelően gyakorolt, a másikhoz igazodó szeretet engedi, hogy a másik fél szabadon jöjjön hozzád. Ez egyben lehetőség arra, hogy az após-anyós házaspár, vagy a szülők, akik abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy még ketten vannak, gondoskodjanak a saját páros életükről és kezeljék a magányt, amikor gyermekeik elhagyták már a családi fészket.”

Hogyan lehet erről házaspárként beszélni, anélkül, hogy kíméletlennek tűnjön a másik félnek? Sokszor kellemetlen szerepet kell vállalni, mert kívülálló harmadik személyként kell megnyitnunk házastársunk szemét arra a módra, ahogyan a saját családi rendszerük működik. Mindig saját nevünkben kell beszélnünk, és nem vádolni a férjünket vagy feleségünket a saját családjuk nem megfelelő működéséért. Nem szabad a másikat felelőssé tenni az anyós betolakodásáért, hanem inkább ezt mondjuk: „Én ezt nem viselem el”, vagy „Azt gondolom, hogy ez nem jó a mi családunk számára”, és mindig felelősséget kell vállalnunk azért, amit érzünk.

A másik felet bevonni a megoldás keresésébe is jó módszer: a felelősség megosztásával megpróbálni a családi egyensúly helyreállítását. „Te mint tudnál tenni a családunkért?” „Mit tudnál tenni, hogy megvédj engem ettől az állapottól, vagy ettől a befolyásolástól, amitől rossz a közérzetem?” „Tudsz valamit tenni azért, hogy jobban érezzem magam, hogy ne legyen az az érzésem, hogy rossz meny vagyok, hogy ne érezzem magam vétkesnek?” „Mit gondolsz arról, hogy milyen gyakran látjuk a szüleidet? És az én szüleimet?” Ezek olyan kérdések, „amelyeket mindig újra fel kell vetniük a házastársaknak, olyan kérdések, amelyeket állandóan meg kell beszélni, hogy az idő változásának megfelelően ítélhessünk. Amikor a gyerekek még kicsik, nagyon szívesen látjuk a szülőket, de mikor a gyerekek növekednek, a nagyszülők gyakran a szülők helyét akarják átvenni, megjegyzéseket téve a gyermekek nevelésére. Ez jó pillanat a távolság újraszabályozására. El kell vetni a jó és rossz logikáját, nem kell mindenen moralizálni” – figyelmeztet Bénédicte Lucereau. Rosszul érezheti magát valaki akkor is, ha a helyzet se nem jó, se nem rossz. Amit az ember érez, az egy olyan realitás, amit nem lehet megítélni. A másiknak azt mondani: ’Nem vagy igazságos, amikor ezt mondod’, vagy vádaskodni, az nem vezet sehova. A jó gyakoriság az após-anyós családdal való találkozásra az, ami megfelel a házaspárnak és a szülőknek is, és ezt folyamatosan fel kell vetni és újból megbeszélni.

Fordította: Dr. Seidl Ambrusné
Forrás: Aleteia

1 hozzászólás

1 hozzászólás

  1. Avatar photo

    Josefayerbrider

    2024. május 18. at 12:43

    INRI,
    nagyon kényes téma. Azonban aki ismeri a bibliát annk könnyü, mert ott az útmutatás és könnyen eligazodik. Márk evengeliuma 10. fejezet 6. vers: “6De Isten a teremtés kezdetén férfit és nőt alkotott. 7Az ember ezért elhagyja apját, anyját, a feleségéhez ragaszkodik, 8és ketten egy test lesznek. Ettől kezdve többé már nem két test, hanem csak egy.”

    Ha mindenben passzolunk egymáshoz és nem tudunk egymás nélkül élni, akkor lehet szó házasságról. Ha tudunk egymás nélkül élni akkor nem lehet szó házasságról.

    Természetesen meg kell probálni az elsö perctöl jól kijönni egymás családjával, mert egy kicsit azzal is házasodunk. Nagy kegyelem, ha ez müködik. Embernek ez lehetetelen, de Istennél minden lehetséges.

    Nagyon szerettek minket a szüleink, az egyik sok anyagi segítséget is adott nekünk. Csak a nejem nem jött ki az én szüleimmel (akik támoagattak minket). Hát ilyenkor a férfi elhagyja apját anyját és feleségehez ragaszkodik…olvastuk fenn…Minimum 300 km-re vagy külföldre kell költözni ilyen esteben a szülöktöl…

    Azonban ha ez nem megy akkor nagyon messzire kell onnan költöznünk. Ennek 2 elönye van: 1-a hit terjesztése, mert ugy mi ott terjeszük a hitünket ahol élünk. Erdödy Imre atya a sajóvámosi plebános szerint a misére vasárnap gyalog kell menni, mivel a helyi egyházat kell erösíteni…2-Ritkán amikor találkozunk a szülökkel akkor biztosabban lesz “békés-boldog-hangulat” rövid idöre.

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hirdetés Isten szava - napi ige sorozat

Friss

popefrancisangelus3062324 Medium

Ferenc pápa

Június 23-án, vasárnap a Szentatya a Szent Péter téren összegyűlt hívőkkel és zarándokokkal együtt imádkozta el az Úrangyala imádságot. A szentmise evangéliuma alapján arról...

textured green background of nordman fir branches 2023 11 27 04 59 45 utc Medium textured green background of nordman fir branches 2023 11 27 04 59 45 utc Medium

Aktuális

A középkorban Keresztelő Szent János születése Jézus születéséhez hasonló ünnep volt liturgiailag. Szép alkalmat kínált a karácsonyi előkészületekre. A katolikus egyház június 24-én tartja...

an old bible on a wooden table 2023 11 27 05 28 14 utc Medium an old bible on a wooden table 2023 11 27 05 28 14 utc Medium

Életmód

„Én inkább a tudomány pártján állok” – talán hallottad már ezt a mondatot. A jelenet valahogy így néz ki: találkozol valakivel; beszélgettek, és természetesen...

Kapcsolódó...

Vasárnapi ráhangoló

Vasárnapi ráhangoló – 2024. B év, Évközi 12. vasárnap Készült olvasóink és a sorozat lelki kísérőinek támogatása révén. Hasonló értékes tartalmakért, kérünk, támogasd a...

Vasárnapi ráhangoló

Vasárnapi ráhangoló – 2024. B év, Évközi 11. vasárnap Készült olvasóink és a sorozat lelki kísérőinek támogatása révén. Hasonló értékes tartalmakért, kérünk, támogasd a...

NőiTérErő podcast

Beszélgetések az élet minden területéről nőktől, nőknek. Ez a NőiTérErő podcast Till Judittal. A NőiTérErő podcastben Kölcsey-Gyurkó Sára volt a vendégünk. Sára, fotóművész, 4...

Lelkiség

Philip Mulryne-nak látszólag irigylésre méltó élete volt, olyan, amiről az emberek nagy része csak álmodozik. A Premier League-ben (angol labdarúgó bajnokság) a Manchester United...