December 15-én Ferenc pápa Ajaccioba utazik, hogy lezárja “A népi vallásosság a Földközi-tenger térségében” című konferenciát, erősítette meg Bustillo bíboros november 17-én, vasárnap a “La Tribune” c. lapnak. A Szépség Szigete (Korzika), ahol a testvériségek a hit eleven megnyilvánulásai, érdekes laboratóriumot jelenthet az argentin egyházfő számára.
François-Xavier Bustillo bíboros, Ajaccio püspöke november 17-én vasárnap A Tribünnek megerősítette az egyházfő december közepi korzikai látogatását. “Ferenc pápa független, szabad egyéniség és nagyon nehezen befolyásolható”, hangsúlyozta a bíboros. “Őszentsége szeret mindent, ami népi, populáris, márpedig Korzikán az a szokásunk, hogy éneklünk, miközben megyünk az utcán. Vannak olyan jelek is, mint például a tűz szimbóluma a gyertyákkal, a vízzel való rítusok, röviden olyan gesztusok, amelyek jól begyökerezett hagyományokat tükröznek, minden bizonnyal „szent hagyományok”, de hangsúlyozom, népiek.” A december 14-15-én megrendezésre kerülő konferenciát Ajaccio egyházmegye püspöke, Bustillo bíboros kezdeményezésére szervezték meg. A baszk származású főpap mintegy tíz előadót hívott meg, püspököket és tudósokat Korzikáról, Szardíniáról, Spanyolországból, Szicíliából és Dél-Franciaországból. hogy megosszák tapasztalataikat a népi vallásosság különböző megnyilvánulásairól vallási, politikai, kulturális vagy társadalmi szinten. Bustillo bíboros diplomatikus, diszkrét meghívására Ferenc pápa úgy döntött, hogy személyesen járul hozzá ehhez az elmélkedéshez. Vállalása meglepő lehet, magyarázatot rá a pápa állandó vágyában, akaratában találhatunk, hogy Isten népét előtérbe helyezze egy olyan egyházon belül, melyet gyakran kísért az elitizmus egy formája, – amelyet őszentsége “klerikalizmusnak” nevez.
Legújabb, Dilexit nos (Szeretett minket) kezdetű enciklikájában, amelyet a Jézus Szentséges Szíve iránti népi jámborságnak szentelt, az egyházfő erősen kritizálja azt a magatartást, amely “Istent magasra, különállónak, távolra helyezi”, és amely miatt aztán a népi jámborság érzékeny megnyilvánulásait olyannak tartják, mint amik veszélyesek és egyházi ellenőrzést igényelnek”. Ezzel az áramlattal állíthatja szembe Korzika a saját népi hitének vitalitását.
Testvériségek és polifónia
A korzikai népi vallási kultúrát a főleg falusi dimenzió jellemzi. A testvériségekben, az egyház szolgálatában álló világiak egyesületeiben alakult ki, és kifejezetten a földhöz kapcsolódott, amely kifejezi identitását. A korzikaiak egy egyedülálló szakrális polifóniát is létrehoztak, amely részben a kolduló rendeknek – ferenceseknek és domonkosoknak – a sziget evangelizációjára gyakorolt hatásában, részben a korzikai pásztorok pásztori kultúrájában gyökerezik.
A testvériségek körül – az első ilyen közösségeket a 15. században alapították – gazdag vallási kultúra alakult ki; áhítataikkal és ünnepeikkel a helyi papság is együttműködött. De ezek a valóságok a 20. században szétestek és szinte teljesen eltűntek.
Ez a sziget demográfiai átalakulásának, a falvak elnéptelenedésének és a lakosság városokba tömörülésének a hatása volt, mint ahogyan a korzikai nyelv és kultúra leértékelődésének következménye is. Ebben a folyamatban az egyház is részt vett, jegyezte meg Alessandra Broccolini olasz antropológus, aki úgy véli, hogy mivel “a II. Vatikáni Zsinatot követően a köznyelv felváltotta a latint”, a felgyorsuló folyamat modern dalokat kényszerített ki francia nyelven.
Területhez kötődő vallás
Az 1980-as évektől azonban újra rátaláltak erre a vallási örökségre, amely a korzikai kultúra alkotóeleme volt, méghozzá egy olyan válságos időszakban, amikor nacionalista és autonómia-követelések jelentek meg a“riaquistu“(visszaszerzés) nevű áramlattal. Az elkötelezett kutatók megfejtették a 15. századi többszólamú kéziratokat, megtalálták a régi testvériségek alapító okiratait, és újjáélesztették ezeket a gyakorlatokat, amelyek egyre sikeresebbek lettek és lendületet kaptak, különösen azután, hogy véget értek az 1990-es és 2000-es évekre jellemző erőszakos harcok.
Jean-Charles Adami, aki elő fog adni a konferencián, úgy véli, hogy a testvériségek a korzikai hit “inkulturációjának” mozgatórugóivá váltak, ami a helyi sajátosságok, valamint a meglevő vallási és kulturális örökség figyelembevételéből áll. Ferenc pápa a pápaságának kezdetétől szorgalmazza ezt az inkulturációt, de a szekularizálódott Nyugat egyházára vonatkozóan csak nagyon ritkán, mert azzal szemben szívesebben fogalmazza meg a hagyományokhoz való viszony “egyfajta merevségének” vádját.
Jean-Charles Adami azt is megjegyzi, hogy a testvériségek dinamikus elképzelése a „vidékiség visszaszerzéséről” mennyire összhangban van a pápa perifériákról szóló beszédével, ahogyan a Laudato si’ kezdetű enciklika ökológiai és szociális tanításával is. Ezek mind olyan témák, amelyeket Ferenc pápa ajaccioi látogatása során kifejthet.
Fordította: Hegedüs Katalin
Forrás: Aleteia
Josefayerbrider
2024. november 22. at 17:01
INRI,
megjegyzem, hogy ez a Ferencpápa egy nagyon jó ember. Jó pap és jó pápa is. Ilyen nehéz körülmények között utoljára Péter lehetett az elödei között. Peter az analafabeta zsidó halász. A Ferenc pápa utodja Erdö Péter lesz.
A pàpai nevéhez nem is kell nevet változtatnia, mert ugyanezt a nevet kapta Péter -az elsö pápa- az anlafabéta zsidó halász is Jézustól…a katolikus egyházi 2000 éves hagyomány a Máté evangeliuma 16 fejezetben-ben idéz, Jézus kommentárjából:
„13Amikor Jézus Fülöp Cezáreájának vidékére ért, megkérdezte tanítványaitól: „Kinek tartják az emberek az Emberfiát?” 14Így válaszoltak: „Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, Jeremiásnak vagy valamelyik másik prófétának.” 15Jézus most hozzájuk fordult: „Hát ti mit mondtok, ki vagyok?” 16Simon Péter válaszolt: „Te vagy Krisztus, az élő Isten Fia.” 17Erre Jézus azt mondta neki: „Boldog vagy, Simon, Jónás fia, mert nem a test és vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám. 18Én is mondom neked: Péter vagy, erre a sziklára építem egyházamat, s az alvilág kapui sem vesznek rajta erőt=semmilyen rosszindulat nem irthatja ki megbízásodat a világ végéig.”
Egyébként Erdö Péter most jött haza Romából. Ahol ezt a beszédet tartotta (részlet).
A Szentszéki Magyar Nagykövetség, a Magyar Nemzeti Archívum, a budapesti Holokauszt Emlékközpont, a Vatikáni Apostoli Levéltár és a Római Jezsuita Levéltár szervezésében nemzetközi konferenciát tartottak 2024 november 20-án Rómában a Magyar Akadémián, melyen beszédet mondott Erdő Péter bíboros, prímás (akit elkisért Megyeri Jonatán rabbi is) – tájékoztott a helyszínről Depaula Flavio érseki titkár.
Részlet az érsek Úr beszedéböl: … “A 20. század nagy szégyenére, a zsidóság ipari méretű és szándékos kiirtásának törekvésére emlékezve, amelyet ma holokausztnak nevezünk, megjelenik előttünk a Kárpát-medence és a világ népeinek kálváriája. A népirtások sorozata indúlt el a háború útán is, a háború után legyilkolt több tízezer ártatlan magyar polgári személyt öltek és többmillionyit üldöztek (börtön, kényszermunka, megfigyelés, terror stb.). Politikai, nemzetiségi, vallási és egyéb okokból is -államositás- stb.) Katolikus papok, gyerekek, öregek tízezreit rejtő máig feltáratlan tömegsírok, magyarok és mások tömegsírjai, amelyeket a félelem csendje borít. De ezek közül a borzalmak közül kiemelkedik a példátlan zsidóüldözés, amely állami szervezettségében, hivatalos jellegében és hideg kegyetlenségében ma is égető kérdés az emberiség és sajátosan a magyar társadalom számára is “…
A késöbbi 23. János pápa is zsidómentö volt (Szent XXIII. János -született: Angelo Giuseppe Roncalli, Sotto il Monte, 1881. november 25. – Róma, 1963. június 3.- római pápa, aki 1958–1963 között, Szent Péter 261. Utóda volt):
Angelo Giuseppe Roncalli zsidómentö tevékenysége messze túlment a Vatikánnak küldött figyelmeztetéseken. Mint Barlasz dokumentumaiból kiderül, menleveleket és hamis keresztleveleket állított ki, amelyeknek révén 12 ezer zsidó menekülhetett el Magyarországról – mondta el a Vatikán II. világháborús politikájának vezető izraeli szakértője, Jichak Minerbi.
Megjegyzés: a római katolikus papokat sem kimélték a harmadik birodalomban (akik kiálltak a faji üldözések ellen is)
Bedřich Hoffman (Friedrich Hoffmann) cseh katolikus pap az első dachaui per tanújaként egy olyan feljegyzésgyűjteményt mutatott be, amelyben bebizonyította, hogy 324 katolikus pap halt meg a német maláriafertözés-ember-kísérletek következtében, miközben a dachaui koncentrációs táborban raboskodtak.
A harmadik birodalom tizenkét éve alatt összesen 2720 pap került német börtönbe; 132-en más táborokba kerültek vagy evakuáltak, 314-en szabadultak, 1034-en pedig a táborban haltak meg. 1945. április 29-én, vasárnap a dachaui tábort felszabadították, a foglyok között 1240 pap volt.
A papság nemzetenként (zárójelben a halálozási számok):
1780 lengyel (868), 4-et áthelyeztek/kimenekítettek, 78-at elbocsátottak, 830-at felszabadítottak;
447 német és osztrák (94), 100 áthelyezett/kitelepített, 208 szabadon, 45 szabadult;
156 francia (10), 4 áthelyezett/kitelepített, 5 fő szabadult, 137 kiszabadult;
109 cseh (24), 10 áthelyezett/kimenekített, 1 szabadon, 74 szabadult;
63 holland (17), 0 főt áthelyeztek/kimenekítettek, 10 főt elbocsátottak, 36 főt szabadon engedtek;
50 jugoszláv (4), 6 főt áthelyeztek/kitelepítettek, 2 főt szabadon engedtek, 38 főt felszabadítottak;
46 belga (9), 3 főt áthelyeztek/kimenekítettek, 1 főt elbocsátottak, 33 főt szabadon engedtek;
28 olasz (1), 1 főt áthelyeztek/kimenekítettek, 0 főt elbocsátottak, 26 főt szabadon engedtek;
16 luxemburgi (6), 0 főt áthelyeztek/kitelepítettek, 2 főt elbocsátottak, 8 főt szabadon engedtek;
elszigetelt: 5 dán, 2 albán, 2 angol, 2 görög, 3 litván, 1 norvég, 1 román, 1 spanyol, 2 svájci, 3 magyar, 3 állampolgárság nélkül.
A hitvilág áttekintése: 2579 katolikus, 109 Protestáns, 22 Görög ortodox, 8 Ókatolikus, 2 muszlim
Imádkozzunk a békéért egy miatyánkot és egy üdvözlégyet minden este. Osli mosolygós Madonna könyörögj érettünk.