Miért különböző az időpontja az ortodox és a nyugati kereszténység húsvétjának?

A nyugati keresztények – így a katolikusok is -, valamint az ortodoxok hosszú ideje eltérő időpontokban ünneplik a Húsvétot, annak kiszámítási módja miatt.

Húsvétvasárnapot – az év legnagyobb liturgikus ünnepét – az Egyház 2000 éves történelme során változó napokon ülték meg, és az időpont meghatározása több vitát is kiváltott.

Az Egyház kezdete óta Urunk feltámadásának megülése kapcsolatban állt a zsidó pászkaünneppel. Mivel Krisztus szenvedésének és feltámadásának eseményei ebben a kontextusban történtek, a keresztények mindig is úgy érezték, hogy inkább ugyanígy ünnepeljék meg a feltámadást, mintsem konkrét dátumhoz kötve a naptárban.

Azonban az évszázadok során a keresztények között egyet nem értés alakult ki a pászkaünnep és Krisztus feltámadása ünnepének kiszámítása ügyében. Ez azt eredményezte, hogy a húsvétot a különféle keresztények minden évben különféle időpontokban ünnepelték, bár a leggyakrabban valóban vasárnap.

Ferenc pápa, más keresztény vezetőkkel együtt, a húsvét megünneplésének egységesítésére szólított fel, és kifejezte nyitottságát az ünnep dátumának megváltoztatására az egység érdekében.

Lényegében két fő érv alakult ki, hogy mikor kéne ünnepelni a Húsvétot.

Nyugati kereszténység

A 325. évi Niceai Zsinat által megállapított normák szerint, melyeket később a nyugati kereszténység a 664-es Whitby Zsinaton is átvett, húsvétvasárnap minden évben a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnapra esik.

Ezt a számítást a Római Katolikus Egyház és a legtöbb protestáns közösség elfogadta, és nem függ a zsidó naptár szerinti pászkaünnep számításától. Sok különböző előírás szabályozza a zsidó pászka ünneplését, de a nyugati keresztények úgy döntöttek, hogy megkülönböztetésül a saját számításaikra támaszkodnak.

Ortodox számítás

Jon Magoulias atya a Greek Reporter-ben elárulta, hogy az elsődleges ok, ami miatt az ortodox húsvéti számítása különbözik a többi keresztényé számítástól, az az, hogy „az Ortodox Egyház húsvét dátumának kiszámításánál még mindig a Julián-naptárat követi. A többi keresztény a Gergely-naptárat használja. A két naptár között 13 napos különbség van, vagyis a Julián-naptár 13 nappal elmarad a Gergely-naptár mögött.”

Magoulias atya továbbá megjegyzi, hogy az Ortodox Egyház egy korábbi követelményhez is tartja magát, mely szerint a „húsvétnak a zsidó pászka után kell lennie, hogy Krisztus szenvedésének bibliai sorrendjét fenntartsák”. A többi keresztény viszont nem törődik ezzel a követelménnyel, vagyis a nyugati húsvét helyzettől függően a zsidó pászka elé vagy idejére is helyezhető.

Alkalomadtán a két dátum egybeesik, „amikor a napéjegyenlőséget követő telihold olyan későn jön, hogy az a Julián- és a Gergely-naptár szerint is a március 21-e utáni első teliholdnak számít… (ami be is következett) 2010-ben, 2011-ben, 2014-ben és 2017-ben.”

Ez az egybeesés idén, 2025-ben is bekövetkezik, így minden keresztény, keleti és nyugati is április 20-án, vasárnap fogja ünnepelni a Húsvétot.

2014-ben, az I. Bartholomaiosz ökumenikus pátriárkával történő találkozót követően Ferenc pápa ezt mondta a riportereknek: „A másik dolog, amiről beszéltünk, hogy a pánortodox zsinaton szót kéne ejteni a húsvét időpontjáról, mert némileg nevetséges azt mondani: ’A te Krisztusod mikor támadt fel? Az enyém a múlt héten.’ Bizony, a Húsvét időpontja az egység egyik jele.”

Azóta Ferenc pápa más ortodox egyházakkal való találkozókon is kifejezte vágyát a húsvét egységes megünneplésére, hogy így a keresztények erőteljesebben tudjanak tanúságot tenni a világban.

Érdekességképpen megemlítjük, hogy a litvániai Kaunas városában az idegenvezetők büszke mosollyal mutogatják a világ leghosszabb hídját. A Nagy Vytautas nagyfejedelemről elnevezett híd (más néven Aleksotas híd) a Nemunas (Nyeman) folyó felett ugyanis az Orosz Birodalomhoz tartozó Kaunast kötötte össze Aleksotasszal, amely 1807-ig a Porosz Királysághoz, később a Varsói Hercegséghez tartozott, és csak később lett Kaunas városrésze. Ebből adódóan a naptárak közötti eltérés miatt a hídon való átkelés „13 napot vett igénybe”… (A szerk.)

Fordította: Jámbor Tibor
Forrás: Aleteia