Megtarthatja-e XIV. Leó pápa az amerikai állampolgárságot?

XIV. Leó pápa nemcsak született amerikai állampolgár, hanem még Peru honosított állampolgára is, mivel évtizedekig ott szolgált.

A CNA katolikus hírügynökség cikke azt elemzi, hogy Prevost bíboros megválasztása pápává számos érdekes kérdést vet fel az állampolgársági jog szempontjából. Elsősorban a következő kérdést: lehet-e egy amerikai állampolgár egy külföldi ország uralkodója, királya, vezetője úgy, hogy közben mégis amerikai állampolgár marad?

A pápa ugyanis abszolút uralkodó, monarcha; a Vatikán Alaptörvénye szerint ő birtokolja „a kormányzati hatalom teljességét, amely magában foglalja a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalmat” mind a Vatikáni Városállamban – egy szuverén országban, amely több mint 175 másik nemzettel tart fenn kapcsolatokat – , mind a Szentszék vonatkozásában, amely az Egyház központi kormányzati hatósága.

Egy katolikus amerikai bevándorlási ügyvéd, Paul Hunker, a CNA-nak elmondta, hogy az amerikai szövetségi törvények nagyon konkrét feltételeket sorolnak fel, amelyek alapján egy amerikai állampolgár elveszítheti állampolgárságát.

A felsorolásban megtalálható a hazaárulás elkövetése, egy idegen államban megszerzett honosítás, vagy – ami döntő fontosságú – egy külföldi államfői pozíció elfogadása. Ahhoz azonban, hogy ez expatriációnak minősüljön, mindezt az adott személynek önként kell megtennie, éspedig az amerikai állampolgárságról való lemondás szándékával.

Az amerikai külügyminisztérium alapállásban azt feltételezi, hogy az amerikai állampolgárok, még ha el is fogadnak egy nem politikai szintű külföldi kormányzati állást, meg akarják tartani állampolgárságukat, hacsak „egyértelműen és hitelt érdemlően” ki nem jelentik az ellenkezőjét.

Hunker szerint XIV. Leónak valószínűleg közvetlenül az Egyesült Államok római nagykövetségének konzuli tisztviselője előtt kellene megerősítenie azt a szándékát, hogy lemond az amerikai állampolgárságról, ezt azonban Leó pápa nem jelezte. Ezért nem is tekinthető úgy, mint aki elvesztette volna amerikai állampolgárságát – mondta Hunker.

A külügyminisztérium dokumentuma azonban azt is rögzíti, hogy aktív átvizsgálást igényelnek azok az esetek, amikor egy amerikai állampolgárt megválasztanak vagy más módon kineveznek külföldi államfőnek, kormányfőnek vagy miniszternek, mivel ezek összetett nemzetközi jogi kérdéseket vetnek fel, például az amerikai joghatóság alóli mentesség mértékét illetően.

Bármi is legyen végül a pápa amerikai állampolgárságának sorsa, Leó pápának külföldön élő amerikai állampolgárként valószínűleg továbbra is adóbevallást kell benyújtania az amerikai adóhivatalnak. Ez egy újabb furcsaság: ilyen még nem fordult elő, mivel az legutóbbi három pápa szülőhazája (Lengyelország, Németország és Argentína) nem adóztatja külföldön élő állampolgárait. Ehhez valószínűleg szükség lesz egy egyedi levélre az adóhivataltól vagy egy külön törvényre a Kongresszustól, amely Leó pápa helyzetét szabályozza.

XIV. Leó perui állampolgárságának státusza hasonló az amerikai állampolgárságéhoz. A perui alkotmány értelmében a perui állampolgárság – még ha honosítással szerezték is – nem veszíthető el, kivéve, ha arról kifejezetten lemondanak egy perui hatóság előtt. A CNA azt valószínűsíti, hogy a pápa megtartja perui állampolgárságát is, hacsak nem akar kifejezetten lemondani róla.

És vajon vatikáni állampolgársága van a pápának? Igen is és nem is.

Andrea Gagliarducci, a CNA vatikáni elemzője szerint Leó „funkcionálisan” már eddig is vatikáni állampolgár volt, hiszen már eddig is volt vatikáni útlevele, amit hivatala részeként minden bíboros és kúriai hivatalnok megkap.

Gagliarducci azonban hozzáteszi, hogy az egyházjog szerint nem igazán pontos azt mondani, hogy a pápa a Szentszék „állampolgára”, mivel a Szentszék és a pápa egy és ugyanaz. „Vatikán ad egy útlevelet, és engedi, hogy emellett megtartsd minden állampolgárságodat. A pápát nem lehet perui, amerikai vagy akármilyen állampolgárnak tekinteni. Ő a Szentszék. Ez más, ez egy másik világ” – magyarázta Gagliarducci.