Le Moustier Medium

Még a neandervölgyiek is gondoskodtak a leggyengébbekről

Nemrég felfedezték egy feltehetően Down-szindrómás neandervölgyi gyermek csontvázát, mely arról tanúskodik, hogy már az emberiség korai századaiban is törődtek a legkiszolgáltatottabbakkal. Ez a gyermek hallássérült volt, egyensúlyzavarai voltak és nagyjából hat éves koráig élhetett annak köszönhetően, hogy volt egy őt körülölelő közösség, amely támogatta és segítette.

Talán azt gondolnánk, hogy a részvét, az empátia és az elesettek védelme modernkori találmányok? Hát, úgy tűnik, nem. A spanyolországi Valencia közelében, a Cova Negra barlangban, ahol az 1930-as évek óta folytatnak ásatásokat, számos csontmaradványt találtak, amelyeket neandervölgyiekként azonosítanak, akik i. e. 273 000 – 146 000 között lakták a barlangot. A feltárt csontok közül különösen egy apró töredék keltette fel a kutatók figyelmét. Egy kis csont egy neandervölgyi gyermek belső füléből. Ez a csont egy bizonyos fejlődési rendellenességre, a Down-szindrómára jellemző állapotra utal. Jelen esetben ez a veleszületett betegség csaknem teljes hallásvesztést és súlyos szédülést eredményezhetett – magyarázza a Science Advances című folyóirat június 26-án megjelent cikkében.

„Életen át tartó folyamatos és jelentős gondoskodás”

A kutatók által „Tinának” nevezett gyermek talán 5-8 év körüli volt, amikor elhunyt. Ez rekordhosszúságú élettartamnak számít, hiszen, mint tudjuk, az 1930-as évekig a Down-szindrómások várható élettartama 9 év volt. A kutatók szerint „vitathatatlan, hogy ez a Down-szindrómás gyermek egész életében folyamatos és jelentős gondozásban részesült”. Hozzátették: „Tekintettel a neandervölgyiek sokat követelő, fárasztó életmódjára, különösen a nagyfokú mobilitásukra, nehéz elképzelni, hogy a gyermek édesanyja képes lett volna ilyen fokú gondozást nyújtani és a szokásos napi tevékenységeket hosszabb ideig egyedül ellátni.” „Valószínű tehát, hogy az anya rászorult a társadalom más tagjainak folyamatos segítségére, akár azért, hogy segítsék őt az egyéb napi feladatok ellátásában (vagy megkönnyítsék a dolgát), akár azért, hogy közvetlenül a gyermek elsődleges ellátásában segítsenek neki, vagy mindkettőben” – állapítják meg.

Jean-Jacques Hublin már 2009-ben, az együttérzés előtörténetéről szóló tanulmányában kifejtette:

„Patológiás állapota ellenére ezt a személyt nem utasították el születésekor, legalább 5 éves koráig életben maradt, és láthatóan ugyanolyan figyelmet kapott, mint a többi gyerek a csoportban.”

Az empátia olyan érzés, amely arra készteti az embert, hogy észrevegye, átérezze mások szenvedését, és arra ösztönzi, hogy orvosolja azt, tehát ez a képességünk nem új keletű, sőt, akár az emberi mivoltunk egyik velejárója is lehet.

Fordította: Görgényi Adél
Forrás: Aleteia

Kapcsolódó tartalom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

One Comment

  1. INRI,
    nem tudom miért.
    A fentiekben is látszik, ahogyan az Isten a Jóteremtö egyformán szeret minen embert. A fogantatásá´tol számitva. A belöle a teremtmények közül a legmaximálisabban részesülö ember alapmotivációja ugyanaz. Méghozzá az Istennek és emberenek is ellentmondani tudó szabad akarattal. Mert az az iga´za´n értékes amit önként választunk. Minden külsö kényszertöl menetesen. Ahogyan a völegény és a menyasszony viszonya. Láttátok az amerikai filmet: The Chosen = a kiválasztott? Nézzétek meg.
    A völegény jelentése ugyanez askenázi=nemet zsidó nyelven, lásd:
    1_ The Chosen = a kiválasztott angolul (ejtsd angolul csozen, olvasatban Kózen)
    Vallási Jelentése angolul: a kiválasztott egy olyan személy, akit isteni hatalom választott ki. Különleges okbol.
    2_ Lásd a 17 századi ukrán zsidó “jiddis” lakodalmas éneket alant amely németül is értehtö:
    “wedding song julie andrews youtube video” elöadó Julie Andrews (England):
    Ebben a dalban Khosn (ejtsd Kózen) =völegény (jiddish askenázi=német -zsidó- nyelven a szavakat németül), lásd a szövegét alant:
    Khosn=völegény, Khale=menyasszony (ezekkel a szavakkal kezdi énekét!)
    Trinkt=igyál le chaim=ìgy-igyál az életre! Siz achassen ne=a jegyespár-ra. Trinkt le chaim mit a glezzle=pohár, vine=bort.
    Lo meer zingen Siz a simche=dalold az örök-élet (szentségét), Lo meer tantzen fraylich=táncolj boldogan (a lagziban), mint a magadéban, sol menzein ay ay ay
    Shpeelt=zenéljetek, klez morim=zenészek, far di machatonim=a kettös halászháló szereleöi, di zeese kahle=a menyaszony (lakodalmi-ember=násznép) halász-hálójában,
    der shayner chussen=Kosen=a szép völgény, Shpeelt shtarker az men=játsza-söt-legyen az erös férfi, sol nisht hern —- vee bayde mames geessen zehre trerren=ne anyámaszony katonája, Trinkt le chaim=így=igyál az életre!
    Zugta mazzeltof=kivánj sok boldogsásgot; macht a redel vos drait sich on a suffun=beszélj a borrol-dalról Az miz glick-lich ver darf hoben gelt=emeld a poharad boldogságukra, Zingt le chaim=énekelj-dalolj AZ ÉLETRE! Tzu der gantzer velt=az egész világ életére! Tzu der gantzer velt=az egész világ életére!
    Megjegyzés: La Chaim! =A zsidó nem az „egészeségre=egészségedre!“ koccint, mert az múlandó! Hanem az életre, mert az örök!
    Osli mosolygós Madonna könyörögj érettünk…