Leó pápa beszéde az ökumenikus imatalálkozón Iznikben: tápláljuk az egység utáni vágyat

November 28-án, pénteken délután XIV. Leó Isztambulból helikopterrel érkezett meg Iznikbe, ókori nevén Niceába, ahol Bartolomaiosz, konstantinápolyi ökumenikus pátriárka fogadta. Autóval folytatta útját arra a helyre, ahol korábban az ősi Szent Neofit bazilika állt, ma archeológiai ásatások helyszíne. Ennek közelében került sor az ökumenikus imatalálkozóra.

İznik, korábbi nevén Nikaea, egy törökországi város Isztambultól 130 km-re délkeletre, Bursa tartomány azonos nevű kerületének központja. A város leginkább két keresztény ökumenikus zsinat helyszíneként ismert: az egyiket I. Konstantin császár hívta össze Kr. u. 325-ben, a másikat pedig Iréne athéni császárnő Kr. u. 787-ben. Ma leginkább kerámiagyártásáról ismert.

2014-ben tárták fel egy ősi, háromhajós bazilika romjait, melyeket később a Szent Neofit bazilikaként azonosítottak. A közel 1600 évvel ezelőtt épült templomot Szent Neofytosz (Neofit), egy fiatal keresztény vértanú tiszteletére építették, akit Kr. u. 303-ban öltek meg Diocletianus császár üldöztetései idején. A templomot 740-ben egy földrengés pusztította el, maradványait pedig elnyelte az Iznik-tó. A romok, melyek a felfedezésük idején készült légifelvételeknek köszönhetően láthatók, ma már a partról is könnyen felfedezhetők.

A pápát és I. Bartolomaiosz ökumenikus pátriárkát két metropolita érsek fogadta a látogatóközpont bejáratánál, a Szent Neophytos ősi bazilika közelében. A vallási vezetők körmenetben vonultak a régészeti ásatások közelében lévő platformra, és félkört alkottak Krisztus és a Zsinat ikonjai előtt, ahol gyertyát gyújtottak. A Szentatya és a pátriárka érkeztek utolsóként a helyszínre. Bartolomaiosz pátriárka köszöntő szavait követően XIV. Leó fordult beszédével a jelenlevőkhöz.

Egy olyan történelmi időszakban, amelyet számos tragikus jel jellemez, és amelyben az emberek méltóságát számtalan fenyegetés éri, az első Niceai zsinat 1700. évfordulója értékes alkalom arra, hogy megkérdezzük magunktól, ki Jézus Krisztus a mai férfiak és nők életében, és ki ő mindannyiunk számára személyesen – kezdte beszédét Leó pápa. Ez a kérdés különösen fontos a keresztények számára, akik körében fennáll a kockázat, hogy Jézus Krisztust egyfajta karizmatikus vezetővé vagy superman-né silányítsák, ami végül szomorúsághoz és zavarodottsághoz vezet (vö. XIV. Leó, Pro Ecclesia szentmise homíliája, 2025. május 9.). Krisztus isteniségének tagadásával Arius puszta közvetítővé redukálta őt Isten és az emberiség között, figyelmen kívül hagyva a megtestesülés valóságát, oly módon, hogy az isteni és az emberi helyrehozhatatlanul elkülönült maradt. De ha Isten nem lett emberré, hogyan vehetnének részt a halandó teremtmények az ő halhatatlan életében? Ami Niceában és ma is kockán forog, az a hitünk Istenben, aki Jézus Krisztusban hasonlóvá lett hozzánk, hogy az „isteni természet részeseivé” tegyen minket (2Pt 1,4; vö. Szent Iréneusz, Adversus Haereses, 3,19; Szent Atanáz, De Incarnatione, 54,3).

Leó pápa kiemelte: ez a krisztológiai hitvallás alapvető fontosságú a keresztények teljes szeretetközössége felé vezető úton. Mert osztozik benne minden keresztény egyház és közösség szerte a világon, beleértve azokat is, amelyek különböző okokból nem használják a niceai-konstantinápolyi hitvallást liturgiáikban. Valójában a hit „az Úrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, aki az Atyától született az idők kezdete előtt… az Atyával egylényegű” (niceai hitvallás) egy mély kötelék, amely már most is egyesít minden keresztényt. Ebben az értelemben, Szent Ágostont idézve, az ökumenikus kontextusban azt is mondhatjuk, hogy „bár sokan vagyunk keresztények, az egy Krisztusban egyek vagyunk” (127. zsoltár magyarázata). Következésképpen, annak tudatában, hogy már most is ilyen mély kötelék köt össze minket, folytathatjuk utunkat, amely egyre mélyebben ragaszkodik Isten Jézus Krisztusban kinyilatkoztatott igéjéhez, a Szentlélek vezetésével, kölcsönös szeretetben és párbeszédben. Ily módon mindannyian arra kapunk meghívást, hogy legyőzzük a sajnos még mindig fennálló megosztottság botrányát, és tápláljuk az egység utáni vágyat, amelyért az Úr Jézus imádkozott és életét adta. Minél inkább kiengesztelődünk, annál inkább hiteles tanúságot tehetünk mi, keresztények Jézus Krisztus evangéliumáról, amely a remény hirdetése mindenki számára. Sőt, a béke és az egyetemes testvériség üzenete, amely túllép közösségeink és nemzeteink határain (vö. Ferenc pápa beszéde a Keresztény Egység Előmozdításáért Felelős Pápai Tanács plenáris ülésének résztvevőihez, 2022. május 6.).

Ma az egész emberiség, amelyet erőszak és konfliktus sújt, megbékélésért kiált. A Jézus Krisztusban hívők közötti teljes szeretetközösség iránti vágyat mindig kíséri az emberek közötti testvériség keresése. A niceai hitvallásban megvalljuk hitünket „az egy Istenben, az Atyában”. Mégis, nem lehetne Istent Atyánknak hívni, ha nem ismernénk el testvérként minden más férfit és nőt, akik Isten képére teremtettek (vö. II. Vatikáni Zsinat, Nostra Aetate nyilatkozat, 5). Létezik a férfiak és nők egyetemes testvérisége, etnikai hovatartozástól, nemzetiségtől, vallástól vagy személyes nézőpontoktól függetlenül. A vallások természetüknél fogva ennek az igazságnak a letéteményesei, és arra kell ösztönözniük az egyéneket, csoportokat és népeket, hogy ezt felismerjék és a gyakorlatba is átültessék (vö. XIV. Leó beszéde a békéért tartott imatalálkozó végén, 2025. október 28.). Továbbá határozottan el kell utasítanunk a vallás felhasználását a háború, az erőszak vagy a fundamentalizmus, illetve a fanatizmus bármely formájának igazolására. Ehelyett a találkozás, a párbeszéd és az együttműködés útjait kell követni – mutatott rá Leó pápa.

Nagyon hálás vagyok Bartolomaiosz pátriárkának, amiért nagy bölcsességgel és előrelátással döntött úgy, hogy közösen emlékezzünk meg a Niceai zsinat 1700. évfordulójáról pontosan azon a helyszínen, ahol azt tartották – fogalmazott a Szentatya. Hasonlóképpen köszönetet mondok az egyházi vezetőknek és a keresztény világközösségek képviselőinek, akik elfogadták a meghívást, hogy részt vegyenek ezen az eseményen. Isten, az Atya, a mindenható és irgalmas, hallgassa meg a ma hozzá intézett buzgó imáinkat, és adja meg, hogy ez a fontos évforduló a kiengesztelődés, az egység és a béke bőséges gyümölcsét teremje – zárta beszédét Leó pápa Iznikben az ökumenikus imatalálkozón.

A rendezvényt követően a Szentatya visszatért helikopterrel Isztambulba, majd este együtt vacsorázott a törökországi püspökökkel. A törökországi katolikus egyház jelenleg az Izmiri Latin Érsekségből, valamint az Anatóliai és Isztambuli Apostoli Vikariátusokból áll. Emellett két érsekség (egy örmény és egy káld), illetve két exarchátus (egy görög-katolikus és egy szír) működik az országban.

Forrás: Vatican News