Lelkesítő: A megbocsátás útja
A Lelkesítő legújabb részében Bartha Angéla a nagyböjt egyik legnehezebb, ugyanakkor legfelszabadítóbb lelkigyakorlatára hív: a megbocsátásra. Nem csupán lemondásokról, külső vállalásokról beszél, hanem arról a belső útról, amely valódi békéhez vezet – személyes, közösségi és akár nemzeti szinten is.
Az elmélkedés középpontjában a ruandai népirtás túlélőjének, Immaculée Ilibagiza megrendítő története áll. Az 1994-es, mintegy egymillió áldozatot követelő tragédia után Immaculée nem a bosszú útját választotta, hanem kimondta: „megbocsátok”. Sőt, a szülei házának helyén a béke házát építtette fel – olyan teret, ahol együtt imádkozhattak áldozatok és elkövetők. A történet radikális evangéliumi tanúságtétel: nincs más út a gyógyuláshoz, csak a megbocsátás.
Bartha Angéla hangsúlyozza: a megbocsátás nem érzelem, hanem döntés és kegyelem. Fokozatai vannak.
- Nem állok bosszút.
- Istenre bízom a megbocsátást.
- Isten erejével én is megbocsátok.
- Szívből megbocsátok.
- Szeretettel elfogadom a másikat.
Már a második fokozatnál elindulhatunk: kérhetjük Isten áldását arra, aki fájdalmat okozott. Nem azért, mert igazoljuk tettét, hanem mert nem akarjuk tovább hordozni a „mérget” a szívünkben. A másik megáldása a lélek felszabadulása.
Az üzenet különösen időszerű egy megosztott, feszültségekkel teli társadalomban. A béke nem politikai megállapodásokkal kezdődik, hanem a szív csendjében kimondott döntéssel: „megbocsátok”. A nagyböjt így válhat belső béketeremtéssé – békességházzá a szívünkben.
A nagyböjt kérdése tehát nem csupán az, miről mondok le – hanem az is: kinek tudok megbocsátani?
