Zarandok podcast Lackfi Janos 1

Lackfi János a Zarándok podcastben: Nekem a karácsony a kegyelem és az újjászületés ünnepe

Lackfi János költő, író és műfordító volt a Zarándok Podcast vendége, akivel hitéről, irodalmi küldetéséről, valamint a közelgő karácsony titkáról beszélgettünk. A nem vallásos családban nevelkedett szerző fiatalon, saját útkeresése közben találkozott a hittel. Bár családja nem gyakorolta a vallást, anyai nagymamájának csendes, imádságos háttérmunkája, a „lelki atomreaktor” szerető, kitartó hűsége meghatározóvá vált számára. Ez a láthatatlan lelki jelenlét újra és újra kopogtatott az életében, míg végül házassága és a jegyesoktatás során tudatosan is elköteleződött Isten mellett.

Az alábbiakban összefoglalót közlünk. A teljes adás visszanézhető a videóban, vagy hallgatható podcast csatornáinkon.

A keresztény életformához vezető útját nem csupán teológiai ismeretszerzés, hanem a Gondviselés konkrét, kézzelfogható jelei kísérték. Például amikor anyagi nehézségek adódtak, amikor úgy tűnt, minden összeomlik, váratlan fordulatok, ismeretlen segítők és megmagyarázhatatlan „véletlenek” formájában érzékelhetővé vált, hogy Isten valóban jelen van a mindennapokban is. Ezek az élmények tették számára kétségtelenné: Istennel hárman vagyunk jelen egy házasságban – férj, feleség és a Teremtő, aki soha nem engedi el az ember kezét.

Lackfi beszélt arról is, miként formálta át irodalmi alkotásait a hit. Kezdetben a klasszikus, „kozmikus távlatokba” nyitó költészet vonzotta, ám egy karizmatikus találkozón megtapasztalt belső „robbanás” után sokkal bátrabban, nyíltabban és személyesebben beszél Istennel való kapcsolatáról. Írásaiban a hit témája friss, kortárs irodalmi eszközökkel, eredeti módon fogalmazódik meg. Ez a merészség, a lélek mélyébe ásó őszinteség és az új stílusú „hitbeszéd” mára védjegyévé vált.

Zarandok podcast S2 E8.00 01 55 22.Still035
Lackfi János a Zarándok podcastben Harasztovics Arnolddal beszélget – Fotó: Zarándok.ma

Karácsony közeledtével Lackfi két személyes példával érzékeltette, mit jelent számára az ünnep. Az egyik élmény egy költözés kaotikus estéjén támadt kilátástalanságot átalakító pillanat: kislánya szeretetteljes, önzetlen gesztusa adta meg neki a szükséges erőt a családvezetés további feladataihoz. A másik történet egy gyermekük születése, ahol a gyors, drámai helyzetben a kegyelem kézzel fogható valóságként mutatkozott meg – „kapd el!” mintha Isten ezt üzente volna, és ő ott állt, készen a befogadásra.

A költő számára különös módon a tavalyi karácsony is újjászületést hozott: egy szívroham túlélése ezen az éjszakán szó szerint az élet ajándéka, a létezés újraszervezésének lehetősége lett. A karácsony így Lackfi értelmezésében a sebezhető, mégis hatalmas Isten emberré válásának misztériuma: a Teremtő, aki bepisil, akit táplálni kell, az erő legyőzhetetlen forrása.

“A szenteste évről évre erre emlékeztet: Isten szeretete nem feltételhez kötött, és nem az emberi teljesítményen múlik, hanem tiszta ajándék, melyet – ha készek vagyunk rá – befogadhatunk.”

Az ünnep lényege az a rendíthetetlen, önátadó szeretet, amely minden emberhez szól. A karácsony mélyebb megértéséhez pedig elegendő a jászolban fekvő, védtelen gyermekre tekinteni, s arra a szeretetre, mellyel a világ Teremtője hajlandó bármikor kockára tenni mindent, csakhogy velünk lehessen, közöttünk, bennünk. Ez a titok ünnepe, amely egyszerre kihívás és meghívás mindannyiunk számára.

Kapcsolódó tartalom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

One Comment