Berlin keleti részében, azaz a korábbi Kelet-Berlinben egy új „istentiszteleti központ” terve jelenti az újabb bizonyítékot arra, merrefelé tendál a vallás szekuláris megítélése – adja hírül a Wall Street Journal, A Semmi új temploma Berlinben c. cikkben. Az újságíró úgy véli, az Egyesült Államok számára az amerikai baloldal is hasonló kulturális jövőt képzel el.
Az istentiszteleti központ az „Egynek a Háza”(House of One) elnevezést kapná. Egy lerombolt templom helyén áll majd, és egyaránt befogad istentiszteletre keresztényeket, zsidókat és muzulmánokat, azaz egyszerre lenne templom, zsinagóga és mecset. Ezért már rá is aggatták a kissé viccesre sikerült “churmosquagogue” elnevezést. Mindegyik hitnek meglesz a saját szentélye, amelyek egy központi nagyobb teret vesznek körül. Ez a tér szolgálhat majd találkozóhelyül, eszmecserék és közös ünnepségek helyszínéül, mint ahogyan egy városi tér körül is különböző épületek állnak.
A központ alapkövét május 27-én helyezik el, az építkezés várhatóan 4 évet vesz majd igénybe és 47 millió euróba kerül. Dobozszerű, modernista, kevéssé inspiráló épületről lenne szó, amely mindhárom vallástól venne át karakterisztikus elemeket, de éppen ezért viszonylag jellegtelen, és egyiket sem tükrözi.
“Kelet-Berlin nagyon elvilágiasodott”
– mondta a Guardian-nak a projekt egyik résztvevője, Roland Stolte keresztény teológus, aki szerint a vallási intézményeknek a mai korban új nyelvet kell találniuk és kapcsolatokat kell építeniük. A vallásnak pedig alkalmazkodnia kell a világi étoszhoz, nem pedig szembeszegülnie és elutasítónak lennie.
A hitkeveredésről álmodozók és az építészek valószínűleg nem gondolnak arra, hogy ha valaki mélyen és elkötelezetten híve vallásának, akkor talán mégsem egy ilyen steril dobozt akar látogatni. Egyébként is, miért járna ide, amikor Berlinben vannak egyéb, „szabályszerű” templomok, zsinagógák és mecsetek is?
Andreas Nachama rabbi, a projekt egyik megvalósítója viszont elégedett.
„Sok különböző út vezet Istenhez – mondja -, és mindegyik jó. Ez az épület több, mint egy egyszerű szimbólum. Egy új korszak kezdete, amelyben megmutatjuk, hogy nincs közöttünk gyűlölet.”
