Kínában a katolikusoknak azt mondták, hogy a kommunista pártot ünnepeljék, és mondjanak le a Mária zarándoklatról

Az idén a katolikus egyházmegyék egész Kínában ünnepségeket rendeztek a Kommunista Párt (KKP) megalakulásának 100. évfordulója alkalmából, míg a zarándoklatokat Kína nemzeti Mária kegyhelyére megtiltották.

„Minden közösség, minden egyházmegye kongresszusokat, előadásokat, színházat szervezett, sőt még zarándoklatokat is tartottak olyan helyekre, amelyek a kommunista párt történetében szerepet játszottak”, mondta Bernardo Cervellera  misszionárius atya, aki az AsiaNews főszerkesztőjeként számolt be rendszeresen az elmúlt két évtizedben a kínai egyházról, jelentette a CNA.

Joseph Li Shan pekingi püspök rezidenciáján látta vendégül közös tv-nézésre azokat, akik Xi Jinping elnöknek a párt 100. évfordulóján tartott július 1-i beszédét hallgatták. Jiangxi tartományban egy szimpóziumon negyven pap és egyházi személy vett részt, azt vizsgálva, hogyan alkalmazandó a gyakorlatban Xi beszédének „szellemisége”. A Hubei-i katolikusok pedig zászlólengető szertartással ünnepelték a pártot, jelent meg a Kínai Hazafias Katolikus Szövetség weboldalán.

„Azt azonban megtiltották nekik, hogy elzarándokoljanak a sheshani Miasszonyunk szentélyhez, amely Kínában Mária búcsújáró helye”, mondta a pap.

Cervellera számára a helyzet jól példázza azt a kihívást, milyen lehet a katolikus közösségek élete a párt figyelő szemei előtt.

Három évvel a Vatikán-Kína egyezmény után

A közel három év alatt, mióta 2018 szeptemberében a Szentszék egyezményt kötött a kínai hatóságokkal, a rejtőzködő katolikusok helyzete merőben más volt, mint azoké, akik a kormány által jóváhagyott Hazafias Szövetség irányítása alá tartoznak.

Az illegális katolikus közösség élete „nagyon kemény”, magyarázta Cervellera.

„Megéltük, hogy nővérek zárdáját lerombolták, templomokat zártak be. Láttuk, hogy papokat üldöztek el plébániáikról, és szeminaristáknak tiltották meg, hogy teológiát tanuljanak, és tudunk püspökökről is, akiket letartóztattak, vagy akik napi 24 órás házi őrizetben vannak”, mondta.

Ezzel szemben a kormány által jóváhagyott katolikus templomokban viszonylag nagyobb szabadságot élveznek a hívek, de más kihívásokkal néznek szembe. A kormány nyomására cenzúrázzák a katolikus tanítás egyes részeit, míg a kínai nacionalizmust és a párt szeretetét beleszövik a prédikációba.

Azoknak a katolikus papoknak, akik Kínában legálisan működnek, alá kell írniuk egy papírt, melyben megígérik, hogy támogatják a Kínai Kommunista Pártot. Csak engedélyezett helyeken működhetnek, ahova a 18 évnél fiatalabbak nem léphetnek be.

„És mindenekfelett a Kommunista Párt dicsőségét kell magasztalniuk”, mondta Cervellera.

A Vatikán szerint a fenti egyezmény keretében 2018 óta öt püspököt neveztek ki. Az egyháznak azonban még legalább 40 püspök kinevezésére lenne szüksége Kínában, véli Cervellera. „Ahogy én láttam, a kijelölt vagy felszentelt püspökök mind a Hazafias Szövetség elnökei vagy titkárai. Ez azt jelenti, hogy nagyon közel állnak a kormányhoz.”

A történelem kiradírozása

A KKP 100. évfordulóját megelőzően áprilisban a kormány egy applikációt és egy forróvonalat indított el, felszólítva a polgárokat, hogy jelentsenek mindenkit, aki megkérdőjelezi azt, amit a párt a saját történelméről állít, s amit a kormány „történelmi nihilizmus”-nak nevez.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy bizonyos pártintézkedéseket – mint például Mao Ce-tungnak a „Nagy ugrás előre” szlogennel jegyzett ötéves földművelési tervét, amely éhínséget és több mint 20 millió ember halálát okozta 1959 és 1962 között – egyszerűen kihagytak a párt történelmi narratívájából.

Ez a fajta cenzúra szinte lehetetlenné teszi, hogy a kínai katolikusok a saját történelmüknek az 1949-es kommunista forradalmat követő évtizedeiről beszélhessenek.

A Kínai Népköztársaság megalakulását követő években sok katolikust letartóztattak, mert nem voltak hajlandók együttműködni a kormánynak abban a programjában, hogy a külföldi befolyást megszüntesse és államosítsa a magániskolákat.

XII. Piusz pápa Evangelii praecones kezdetű enciklikájában erre a szenvedésre hívta fel a figyelmet 1951-ben.

„Megtudtuk, hogy a hívők közül sokakat, sőt apácákat, misszionáriusokat, kínai papokat és püspököket is elüldöztek az otthonukból, megfosztottak a tulajdonuktól, és száműzetésükben szükséget szenvednek. Letartóztatták, börtönbe, koncentrációs táborba zárták, vagy kegyetlenül megölték őket, mert hűségesen ragaszkodtak hitükhöz. Szívünket elönti a fájdalom, ha szeretett gyermekeink nehézségeire, szenvedésére vagy halálára gondolunk”, írta a pápa.

A néhai Joseph Zhu Baoyu püspök 1921-ben született, ugyanabban az évben, amikor Sanghajban megalakult a Kínai Kommunista Párt. 1981-ben tíz év kényszermunkára ítélték „forradalomellenessége” miatt, miután katolikusokat vitt zarándokútra Sanghajból a sheshani Miasszonyunk Mária kegyhelyre és ezért letartóztatták.

A Kínai Hazafias Katolikus Szövetség elnöke, a Shandong-i John Fang Xingyao püspök júliusban azt mondta, hogy Xi elnöknek a KKP 100 éves évfordulóján tartott beszéde meggyőző volt és segítette az embereket abban, hogy jobban megértsék, miért olyan tehetséges a Kommunista Párt. Ő maga találkozott Shen Bin haimeni püspökkel és Ma Yinglin kunmingi püspökkel, hogy megvitassák Xi beszédét.

Hivatások és papnevelés

A Kínai Kommunista Párt korábbi politikájának, beleértve az évtizedek óta tartó egykepolitikát, hosszú távú hatása van a kínai egyház demográfiai mutatóira.

„Ma a családoknak csak egy gyermeke van, és nehéz nekik felajánlani őt Istennek, hiszen arra is gondolniuk kell, ki fog gondoskodni róluk öreg korukra”, mondta Cervellera. „Így több pap is mondta nekem azt, hogy a papi hivatások száma csökken a korábbiakhoz képest.”

Azok esetében pedig, akik a papi hivatást választották, lehetséges, hogy a kormány nem engedi majd a felszentelést.

Júliusban Sanghajban négy papot szenteltek fel, holott ötöt kellett volna. A kormány az ötödik pap felszentelését azért nem engedélyezte, mert a szeminarista részt vett a lengyelországi Krakkóban rendezett Ifjúsági Világtalálkozón 2016-ban, olvasható Cervellera egyik beszámolójában az AsiaNews-ban.

Nem ez volt az első eset, hogy a kínai katolikusok Ifjúsági Világtalálkozón való részvétele feszültségeket okozott. Cervellera atya felidézi „az 1995-ben rendezett manilai Ifjúsági Világtalálkozót, ahol II. János Pál pápa azt mondta: Ázsia a közös missziónk a harmadik évezredben.”

„Kínai fiatalokat is meghívtak, akik részt vettek a szentmiséken és a találkozókon más országok fiataljaival együtt Manilában, de a Hazafias Szövetség tagjai is ott voltak velük. Ők aztán mindent megtettek azért, hogy elválasszák a fiatalokat a többiektől. Ott voltam. Gyakorlatilag megpróbáltak elkerülni bármiféle kapcsolatot a világ más katolikusaival” – mondta.

A papnevelés a másik olyan terület, ahol a kínai hatóságok csökkenteni kívánják az „idegen befolyást”.

„A papnevelés is egyre nehezebb, nem azért, mert nincsenek szemináriumok, hanem azért, mert azokat mindig ellenőrzés alatt tartják” – mondta Cervellera. – „Például az egyház szociális dogmáinak néhány vonatkozását, vagy annak bizonyos részleteit nem tanítják. A Hazafias Szövetség mondja meg, mely könyveket lehet használni, melyeket nem. Azoknak a külföldi professzoroknak a számát, akik taníthatnak a szemináriumokban, fokozatosan csökkentik.”

Rámutatott, hogy az egyik kínai szemináriumban XVI. Benedek pápa idején 23 külföldi professzor volt, ma mindössze 3 nem kínai professzor taníthat. „A Kommunista Párt és a Hazafias Szövetség független egyházra és gondolkodásmódra törekszik”, mondta Cervellera, hozzátéve, hogy ez megfosztja és elvágja a leendő papokat „a katolikus egyház egyetemes tanításának gazdagságától.”

Sheshani Miasszonyunk

Azok számára, akik szeretnék a kínai katolikusokat támogatni, Cervellera atya az imádság fontosságát hangsúlyozta. „Sokat beszélünk az Új Selyemútról. Az igazi Selyemút azonban az imádság és a zarándoklat útja, mert ez teheti jobbá Kínát” – mondta.

A misszionárius atya furcsának találja, hogy olyan kevés egyházmegye tartott helyi ünnepséget május 24-én, amely az „Imádság Világnapja a kínai egyházért”, és amelyet XVI. Benedek pápa vezetett be.

Ez a nap Mária, a keresztények segítőjének ünnepe, amikor kínai katolikusok ezrei szoktak elzarándokolni Sheshanba a Miasszonyunk Bazilikához. A zarándoklatot az idén ismételten betiltották, hetekkel azelőtt, hogy a Kommunista Párt 100. évfordulójára szervezett egyházmegyei összejövetelekre sor került volna.

A helyi önkormányzatok a Covid-19 járvány ürügyén tiltották be a zarándoklatot, de a kínai katolikusok azt mondták, hogy a közeli vidámpark és más turista látványosságok a Sheshan dombon ugyanabban az időben nyitva voltak.

A sanghaji Thaddeus Ma Daqin püspök 2012 óta van házi őrizetben, mivel felszentelése után nyilvánosan kilépett a Kínai Hazafias Katolikus Szövetségből.

Mielőtt 2020-ban a pandémia miatt bezárták a sheshani bazilikát, a kínai hatóságok már 2019-ben lépéseket tettek, hogy megakadályozzák a földalatti katolikus csoportok sheshani zarándokútjainak szervezését, és előírták a Mária kegyhelyre zarándoklóknak, hogy a nemzeti himnuszt énekeljék.

Cervellera szerint a Kommunista Párt attól a belső szabadságtól fél, amelyet a vallás biztosíthat. „Az egyetemi hallgatókat nagyon érdekli a katolicizmus és a kereszténység, a protestáns tanítások is. Azt hiszem, ezért próbálja a kínai kormány leállítani a fiatalok vallásos nevelését, mert attól fél, hogy növekszik az áttérők száma” – mondta.

Cervellera atya júniusban lemondott főszerkesztői megbízatásáról az AsiaNews-nál, és bejelentette, hogy missziós munkáját a Pápai Külképviseleti Intézetnél folytatja Ázsiában.

„Amint az ember felfedezi Istennel való kapcsolatát, az szabaddá teszi: szabadon beszélhet, szabadon alkothat véleményt és kritizálhat, szabaddá teszi őt arra, hogy ne tegye meg mindazt, amit a kommunista párt tesz. És ettől tart a Kommunista Párt, hogy az emberek szabadok lehetnek” – mondta.

Fordította: Eiben Ingeborg
Forrás: CNA