Ki éli túl a 3. világháborút?
A kérdés talán költői, talán nem… Ma, Krisztus Király vasárnapján ezzel szembesültek a hívek a pécsi Szent István plébánia szentmiséjén. A kérdést Dr. Garadnay Balázs kanonok, címzetes apát, plébános meg is válaszolja, Isten szolgája Rozalia Celakownára hivatkozva. Ő az a lengyel ápolónő, misztikus, akinek életében látomásai voltak Krisztusról, és amelyben Krisztus egyértelműen üzent e tekintetben.
“Minden korszakok halhatatlan Királya, Úr Jézus Krisztus, Istenünk és Megváltónk! Lengyelország megkeresztelkedésének 1050. évfordulójának ebben a jubileumi évében, az Irgalmasság e rendkívüli jubileumán, mi lengyelek itt állunk előtted, spirituális és világi hatóságainkkal, hogy elismerjük uralmadat, alávessük magunkat törvényednek, megszenteljük országunkat és egész népünket.”
Ezekkel a szavakkal kezdődött a Jézus Krisztus Királyról és Úrról szóló befogadó szertartás, amelyet a krakkó-lagiewniki Isteni Irgalmasság kegyhelyen 2016. november 19-én, szombaton, a közel százezer hívőt odavonzó szentmise után olvastak fel a szentségimádás során, Andrzej Duda elnök és Beata Szydlo kormánya két miniszterének jelenlétében. Vasárnap Lengyelország valamennyi templomában felolvasták ugyanezt a szöveget, és ezen a hétvégén a teljes katolikus Lengyelország megújította esküjét keresztségének 1050. évfordulója alkalmából.
“A mi szerepünk nem az, hogy Krisztust királlyá nyilvánítsuk, hanem hogy elismerjük uralmát és alávessük magunkat törvényének, rábízzuk hazánkat és egész népünket, önmagunkat és családunkat” – mondta akkor szombati szentbeszédében Andrzej Czaja püspök. “Azt akarjuk, hogy ez jelentős lépés legyen Jézus helyének a helyreállításában magán-, szakmai és társadalmi életünkben” – írták a püspökök lelkipásztori levelükben. Ez a nem hivatalos néven trónra emelésnek nevezett szertartás eredetileg alulról jövő lépés volt, amely az Úr szolgájának, Rozalia Celakownának (1901-1944) a jelenéseire utalt, akinek boldoggá avatása folyamatban volt. Ferenc pápa 2022. április 9-én kiadott rendelete alapján ismerte el erényeinek hősies voltát, amely megnyitja az utat a boldoggá avatás felé.
Ezekben a jelenésekben Jézus ezeket mondta a misztikusnak:
“Lengyelország akkor üdvözülhet, ha trónra emeléssel teljességgel elismer engem királyának és urának, nem csupán az ország különböző részeiben, hanem az egész államban, élén a kormánnyal”.
Rozalia Celakowna azt is írta a feljegyzéseiben:
“Csak azok az államok maradnak majd fenn, ahol Krisztus uralkodik. Ha meg akarjátok menteni a világot, akkor Jézus Szentséges Szívének trónra emelését a világ minden államában és nemzetében meg kell tennetek.”
Térjünk vissza Pécsre. 1943. június 6-án Dr. Virág Ferenc megyéspüspök és Dr. Esztergár Lajos polgármester, a város hivatalosságai és több tízezer jelen lévő lakos jelenlétében Jézus Szentséges Szívének oltalmába helyezte a várost. Erről a felajánlásról korabeli fotókkal tűzdelt részletes leírás olvasható a regipecs.blog.hu oldalon.
Pécs azon szerencsés városok közé tartozik, ahol a második világháború komolyabb bombázások, harcok nélkül ért véget. Személyi sérülés, de lényeges anyagi kár se érte a várost.
Nincs tudomásunk arról, hogy Magyarországon a püspöki kar, vagy a kormány tagjai, a választott politikusok oldaltól függetlenül a szomszédunkban dúló háborús helyzet miatt hasonló lépést kívánna tenni. Különösen azok után, hogy az Ukrajnában dúló háború a nyugati és a keleti világ összecsapásának látványos színtere. Ebben a helyzetben talán nem elvetendő ötlet – Lengyelország példáját követve – Szent István országában Krisztust az ország lelki trónjára emelni.
(HA, SJ)
A lengyelországi szertartásról készült összeállítás itt tekinthető meg:
