Október 8. – Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya ünnepe. Tudjuk, Szent István király – halála előtt – Szűz Mária oltalmába ajánlotta hazánkat; azóta nemcsak a Megváltó édesanyját, hanem Magyarország pátronáját (Patrona Hungariae) is tiszteljük Máriában. Ezt az ünnepet Vaszary Kolos bíboros, esztergomi érsek kérésére XIII. Leó pápa engedélyezte 1896-ban, s október második vasárnapjára tette, majd Szent X. Pius pápa október 8-ára helyezte át.
Százhúsz évvel ezelőtt írta Prohászka Ottokár:
„Törekedjünk arra, hogy a Szent Szűz királyné legyen az egész országon: Magyarország Nagyasszonya! Ne panaszoljuk föl, hogy a Regnum Marianum Szent István király hagyományaihoz hűtelen lett, s törvényhozása a Nagyasszonyt ignorálja. Hagyjuk ezt. Csak akkor lesz királynővé, ha a szívek hódolnak neki; azt pedig nem lehet elrendelni törvénnyel, hanem azt meg kell teremteni apostoli lélek, buzgalom által. A buzgalom nincs megtiltva, az a mienk; érvényesítsük, s akkor a Szent Szűz megint Nagyasszonya lesz Magyarországnak, ha előbb Nagyasszonya lett lelkünknek.”
Mindszenty József bíboros több beszédében is idézte herceg Esterházy Pál nádor (1635-1713) imáját, amelyet a legszebb Mária-imának nevezett. Valóban az.
„Emlékezzél meg, Istennek dicsőséges Anyja, magyarok Nagyasszonya, szentséges Szűz Mária, emlékezzél meg örökségedről, melyet hű szolgád, első királyunk és apostolunk, Szent István neked felajánlott és végrendeletében neked adott. Tekints kegyes arccal országodra és dicső érdemeid által légy közbenjárónk és szószólónk szent Fiadnál, Krisztus Jézusnál.
Hozzád kiáltottak atyáink és minden ínségből kiszabadultak; mert szemed folyvást vigyázott örökségedre, mindörökké áldott Asszonyunk! Ezt mi bizonyosan tartjuk, azért gyakran folyamodtunk hozzád és tapasztalásunk után mondhatjuk el, hogy éretted áldott meg minket az Úr. Ezen reménytől buzdíttatva és bizalom által lelkesítve oltalmad alá futunk mi – a te néped, örökséged és nyájad -, kiket gyermekeidnek neveznek és kiknek országát különös pártfogásodért Mária országának hívják. Azért emeljük fel hozzád szívünkkel együtt kezünket is és alázatosan kitárjuk előtted könyörgésünket.
– Oltalmazd és védjed hatalmas pártfogásod által minden lelki és testi gonosz ellen hazánkat, hogy az Isten dicséretére és néped vigasztalására virágzó legyen. Nyerj esedezésed által az Anyaszentegyháznak és a katolikus hitnek nálunk és mindenütt a földön fölmagasztalást; főpapjainknak és az egész papságnak isteni segítséget, nekünk pedig tanulékony, engedelmes és a hit cselekedeteivel és gyümölcseivel bővelkedő szívet, nehogy Fiad bármikor is méltán haragudjék reánk és országát elvegye tőlünk. Éleszd fel bennünk atyáink szívét és vezéreld a hitetleneket az igazak okosságára, hogy egy szájjal, egy szívvel, egy hittel szolgáljunk Fiadnak, a mi Urunknak és tiszteljünk és valljunk téged asszonyunknak és pártfogónknak, miként tiszteltek atyáink.
– Könyörgünk, Asszonyunk, apostoli királyunkért, hogy hosszú életet, csendes országot, erős hadsereget, hű tanácsadókat, jó népet, a világ békességét és mindazt nyerd meg neki, amit ő mint ember és mint király kíván, hogy népét szentségben és igazságban sokáig szerencsésen kormányozhassa, azután az örök élet koronáját elnyerhesse.
– Könyörgünk, Asszonyunk, országunk vezetőiért, hogy a Szentlélektől megvilágosítva ismerjék az igazságot, megbüntessék a gonoszt és megvédjék az igazat; hogy a közjó előmozdításán őszintén fáradozva, az árváknak, az özvegyeknek, ártatlanoknak igaz lelkiismerettel szolgáltassák az igazságot.
– Könyörgünk, Asszonyunk, egész népünkért, hogy légy hozzánk irgalmas, tartsd össze örökséged polgárait, kiket védelmed alá vettél, őrizd meg minden bűntől, kegyességeddel kormányozd és tartsd meg Isten szeretetében és félelmében. Esedezésed által nyerj a szüzeknek tisztaságot, a házasfeleknek jámborságot, a bűnbánóknak bocsánatot, az igazaknak állhatatosságot, az özvegyeknek és árváknak gyámolítást, a szegényeknek pártfogást, az utazóknak szerencsés megérkezést, a szomorúaknak vigasztalást, a megholt híveknek örök nyugodalmat.
– Ne vesd meg esdeklő gyermekedet és bűneik bocsánatáért könyörgőket régi irgalmasságod karjával védd meg és fogd fel, mert bár mi elhagytuk a gyermeki kegyeletet, de te nem szűntél meg anyánk lenni. Légy szószólónk szent Fiadnál, hogy akarata szerint intézzük életünket és téged Nagyasszonyunknak és védőnknek valljunk és tiszteljünk életünk minden napján.
– Kelj fel tehát, Anyánk, te uralkodjál felettünk és fiad, Jézus Krisztus, a mi Üdvözítőnk! Fogadd el könyörgésünket, hogy közbenjárásod által segítve, a jelen élet után az örökkétartó boldogságba jussunk.
Ti is, hazánk védőszentjei: Szent Béla püspök és vértanú, Szent István király, Szent László király, Szent Imre herceg, Szent Erzsébet asszony, Boldog Margit, Kinga és tik Kassai vértanuk Isten minden megdicsőült szentjeivel együtt esedezzetek érettünk a mi Urunk Jézus Krisztusnál. Amen.”
[Officium Divinum. Bp., 1929, 161-163. o.]
