„Jézus ül életem kormánykerekénél!” – Mary Healy tanúságtétele csütörtökön a NEK-en
Az Eucharisztikus Kongresszus csütörtöki tanúságtevője az USA-ból érkezett Mary Healy biblikus teológus volt, aki elmesélte, hogyan vette át élete irányítását Isten, valamint tapasztalatai alapján kapcsolatot mutatott a gyógyulás és a megbocsátás között.
Saját megtéréséről, Jézussal való találkozásáról vallott Mary Healy. A Pápai Biblikus Bizottság tagja, a detroiti Szent Szív Szeminárium biblikus teológusa felidézte, családja „vasárnapi katolikus” volt, ám szülei a Cursillo mozgalom révén észrevehetően buzgóbbá, szeretetteljesebbé, türelmesebbé, alázatosabbá és örömtelibbé váltak. Ez rá is nagy hatással volt, felébresztette benne az Isten iránti vágyat. Felidézte, egyetemi évei alatt a „lelki tetőpont” alábbhagyott, lelki ürességet érzett, depresszióba esett.
Istenhez történt visszatérését a Steubenville-i Ferences Egyetem katolikus karizmatikus megújulás mozgalmában találta meg, itt érezte a Szentlélek munkálkodását magában.
A tanúságtevő bevallása szerint a következő élménye egy egész éjszakára tervezett szentségimádás volt az egyetem kápolnájában. És bár a folyamatos imádkozás ellenére elfáradt, és hajnali 2 óra körül távozott, érezte, hogy valami megváltozott. „Tudtam, hogy Jézus ott van bennem, élő tabernákulumként” – fogalmazott Healy.
A teológus következő élménye egy tavaszi szüneti evangelizációhoz kötődik. Ismertette: az Egyesült Államokban a tavaszi szünetben a fiatalok általában elutaznak Floridába inni, bulizni és szórakozni. Ők azonban a tengerparton sétálva Jézusról beszélgettek azokkal, akik nyitottak voltak rá. Egy este a helyi templomban a „He’salive!” (Él!) refrénű dalt énekelték. Mary Healy felidézte, ez a refrén olyan mélyen megérintette, hogy abban a pillanatban megértette, Jézus feltámadott, és „oly módon él, amelyet soha nem tagadhatnék meg” – vallotta nagy nyílt színi tapsot kiváltva.
A tanúságtevő visszaidézte egy másik emlékét is, amikor másokkal együtt élt egy közösségi házban, de egy lakótársával nem tudott jóban lenni. Miután megosztotta kétségeit az ugyancsak a házban élő nővérrel, ő azt felelte: „Mary, azt hiszem, Isten pontosan odahelyezett, ahová akart.” Ekkor értette meg, hogy Isten mindent tud róla, és úgy szereti őt „teljes szegénységében és tehetetlenségében”.
Healy hozzátette: azóta nem saját erőfeszítéseivel próbál jó ember lenni, hanem engedi, hogy a Szentlélek működjön benne. „Azóta Jézus ül életem kormánykerekénél!” – vallotta.
Az előadó a gyógyítással kapcsolatos élményeit akkor tapasztalta meg, amikor egy év szünetet tartott az oktatásban. Ez az időszak arra való, hogy a tanár elmélyülhessen abban a témakörben, ami érdekli. Healy olyan embereket keresett meg, akik az egyházban gyógyítással foglalkoztak. Mint elmondta, a természetfeletti gyógyulások sokkal gyakoribbak, mint gondolnánk. Hozzáfűzte: egyértelmű kapcsolat van a gyógyulás és a megbocsátás között, amelyre több példát is hozott. Így például egy vérfolyásos asszony azután szabadult meg betegségétől, miután megbocsátott férjének, akivel haragban voltak. Egy ólombottal megütött, emiatt egyik szemére gyengén látó férfi ugyancsak azt követően nyerte vissza látását, hogy megbocsátott haragosának.
A tanúságtétel végén Mary Healyvel közösen megbocsátásért, a félelemtől való megszabadulásért, az okkultizmus elutasításáért és a Szentlélek kiáradásáért imádkozhattak a zarándokok.
Forrás: NEK