Jézus beteljesíti a próféciákat
Jézus, mivel ő a Messiás, az Isten Fia, Ő teljesíti be a próféciákat. Benne nyernek értelmet a jövendölések, így az Ószövetséget az Újszövetség fényében kell értelmeznünk.
Hogyan igazolható, hogy Jézus teljesíti be a jövendöléseket? Az Egyház 2000 éves tanításából, mely az apostolok igehirdetésén alapszik, és a Szentírás szavain keresztül. Ha a Szentírásból megvizsgáljuk mindazokat az információkat, amiket Jézusról – származásáról, születési helyéről és körülményeiről, nyilvános működésének előkészítőjéről, kettős természetéről, főpapi/prófétai/királyi személyéről, Jeruzsálembe való bevonulásáról, szenvedéséről, haláláról, temetéséről, feltámadásáról és megdicsőüléséről – tudunk, akkor ezekre az utalást megtaláljuk az ószövetségi könyvekben is, Mózes könyveiben, a próféták könyveiben vagy a zsoltárokban. Feltehetőleg ezeket a próféciákat magyarázta el Jézus az emmauszi tanítványoknak is, mikor az úton hozzájuk szegődött:
„Mózesen elkezdve az összes prófétánál megmagyarázta nekik, amit az Írásokban róla írtak.”(Lk 24,27)
Jézus próféciákat beteljesítő volta mellett szólnak a korabeli történetírók, akik bár feltámadásáról nem írtak, de a kézzelfogható tényekről ők is beszámoltak, melyek összeegyeztethetőek az ószövetségi próféciákkal.
A Szenthagyomány is azt igazolja, hogy Jézus a próféciák beteljesítője. Az apostolok igehirdetésén alapuló tanítás kiállta az idők próbáját, és mindmáig fennmaradt az Egyházhoz hasonlóan, melynek isteni rendeltetésének bizonyítékáról az Apostolok Cselekedeteiben ezt olvassuk:
„Ha ez az elgondolás vagy mozgalom emberektől származik, magától felbomlik. De ha Istentől van, nem tudjátok szétoszlatni őket, és úgy látszana, mintha Istennel szállnátok szembe.”(ApCsel 5,38-39).
A keresztényüldözések korában ugyanis sokan váltak vértanúkká, ami mindannak a hitelességét mutatja, amit hiszünk és vallunk. Halálfélelmünk okán sok esetben az igazságért sem vagyunk képesek szenvedni sem, nemhogy vérünket áldozni. Aquinói Szent Tamás Summa theologica című művében az Isten megismerésének egyik útjául azt veszi irányelvnek, hogy nincs Isten, és így próbálja meg bebizonyítani az ellenkezőjét.[2] Ennek mintájára (sokkal rövidebb megfogalmazásban) próbálom most én is igazolni azt, hogy Jézus a jövendöléseket beteljesítő Messiás. Ha azt feltételeznénk, hogy a Krisztusról szóló tanítás nem igaz, és ennek folytán Jézus a próféciákat sem teljesíti be, akkor nem találnánk ennyi vértanút az Egyház kétezer éves történelmében, hiszen hazugságért vagy kitalációért nem ontott volna ennyi ember vért. Tehát a vértanúk vére is Jézus Krisztus próféciákat beteljesítő voltára utal.
Jézus a próféciák beteljesítője, ami igazolást nyer a történetíróktól, a Szentírásból és a Hagyományból, valamint a vértanúk vérontásából.
INRI,
Milyen profeciákat? Milyen vallásokét? Hol és mikor kellenek vallások? Hogyan lehetséges az, hogy a keresztények a zsidó vallás profeciáinak beteljesedéseiröl beszélnek, ami egy egészen más vallás, mint a kereszténység. Akkor is, ha a keresztény biblia 80%-ban a zsidó bibliát veszi át szó szerint a szent irataiban. Jézus egy (zsidó) szektát, és egy új vallást alapított az utolso vacsorán a 12 analafabéta zsidó halász tanitványival…Tehát ök nem voltak írástudók, tehát a saját vallásuk teológiai vagy pasztorális-diszpozició általi hithirdetési felhatalmazással sem rendelkeztek=ugyanúgy mint ma pl. a fel-nem-szentlet keresztények=laikus hívök, akik ugyan többnyire nem analafabéták…Ez azt jelenti, hogy mit hiszünk a Jóteremtöröl (mink vagy mások egy-egy vallási közösségben) azt egy általa felhatalmazott(nak önbesorolt) külön vallásonkénti-vallási vezetöség dönti el “nem demokratikus alapon”.
Példáúl alapvetö különbség a zsidó és keresztény vallások között, hogy a zsidó vallás szerint eddig még senki sem váltotta be a zsidó messiási profeciákat (többek között még senki sem gyüjtötte egybe: egy vallási tanitás -a 613 parancsolat- alatt a világban levö összes zsidókat Jeruzsálemben, nem lehet tudni elöre-számitással- hogy a messiás mikor jön el, még nem jött el Illés proféta aki a messiás elöhirnöke lesz, nem gyözte le még senki a zsidók ellenségeit- hogy nyugodtan tanulmányozhassák Yerushalaymban a szent iratokat mind a zsidók, söt a zsidótol eltérö másvallások olyan profeciákat tulajdonitanak álmessiásoknak- amelyek nem is szerpelenek a zsidó profeciák között—pl. szüztöl születés, Betlehem ott és akkor nem is létezett, sehol sincs ilyen profecia- hogy a messiásnak szenvednie vagy meghalnia kell- mivel ö gyözi le a zsidók minden ellenségeit- ha meg nem halhat meg akkor minek feltámadnia?)
Ki mondja meg a hitigazságokat tévedhetetelen mind a vallásokban? Maximum a pár tucatnyi (nehány százfös?) vallási vezetöségen belüli többségröl van szó, az egy-vallásban-hivö nép=valójában a sok-sok milliónyi (milliárdnyi) “ird és mond laikus-hívek” feje felett. Söt ezek a vallási vezetöségek nagyrészt egyetlen ember kinyilitakoztatására=szent könyveire vezetik vissza azt, hogy mit is akart-akar és fog is akarni a Jóteremtö Mindenható (vagy csak egy valamiért valahogy mégiscsak “jó Univerzum-jót-ki-hullámzotatásában” hisznek, ami megnyugató örömöt ad az embereknek…) Ilyen egyetlen emberek vallásonként pl. Buddha, Zarathusztra, Mohamed, Mózes, Jézus.
1_Illetve: A zsidóság vallásában a Jótermtö=az összes emberek egyetlen Mindeható Istene (Jahve), többször is szövetségre lépett a zsidó ki-választottaival. Elsöként Ábr(ah)ámmal, utána annak fiai-nak fiaival, akiket személyesen az Úr választ-ki, majd Mózessel a Sináj hegyen is aki által az egész nép (zsidó-vallási-nemzeti-család), a nép aki kötelezte magát e szövetség vallási szabályainak (Tízparancsolat) megtartására. A tóra (Mózes 5 könyvében leírtak) szerint. Ez a vallás uj és uj szent iratokkal bövült és a Zsidó királyságok korban államvallássá is lett. Sok sok csodás segitséget kapott a választott nép történelme során a Jótermtötöl, pl. az üldözöik elöl a tengerbe menekülö nép elött megynyilt a víz, amikor átértek, üldözöik elött pedig összezárt a víz- akik ott-fulladtak benne a tengerbe, vagy a pusztai vándorláskor az éhezö népnek a mennyekböl hulló eledel a manna csodás este. Érdekesség még, hogy a zsidó vallás nevében, hogy csodá-kat (bármely) vallás támogatására fel lehet hozni viták alkalmával, de velük a vallás igazát bizonyítani nem lehetséges. Azt, hogy ki és mit taníhat a népnek a vallás igazát bizonyitandó az a vallási vezetöség döntésén múlik minden (más) vallásokban is. Volt akiket el is tiltottak tanitástol, habár a zsidók vallásában nincs hirearchia- mert minden zsidó kivétel nélkül az Isten lelkének egyenragban a része. Mind a nemzeti-vallás tagjai egyenlöek az Istentiszteletben és a szent szövegek felolvasásában, részbeni kifejtésében is a saját (maguk álatal alapitott) kis-közösségükben.
2_Illetve: A keresztény vallásban az egyik zsidó-vallási-nemzeti-család-hoz tartozó vándortanító, Jézus -akinek nem volt hivatalos a vallási-vezetöség teologiai professzorai által jóváhagyott müködési engedélye a tanításra- alapitott egy kis vallási közösséget 12 analafabéta zsidó halász tanitványaival. Sokak szerint tanítását csaodákkal is igazolta (amivel a zsidó vallás szerint a saját vallási-igazát nem lehet igazolni), de azzal, hogy az Isten fiának vallotta magát, a vallási vezetösége szerint megszegte a zsidó vallás Egyisten-hívö törvényét aminek ott halál a büntetése. Jézus a kivégzése elötti estén egy uj vallást a kereszténységet alapította meg. Aholis a 12 analfabéta tanítványát szétküldte, hogy egy “uj Istentiszteleti formát = szentmise és szentáldozás” bevezetvén ünnepeljék meg a világ minden népeiböl hozzájuk önként csatlakozni vágyó embereket (a nemzeti valláson kivüli-pogány-okat is) a jövöben érvényes Istentiszteletükre, a 10 parancsolat egyedül boldoitó igéinek megtartása mellett…Tehát egy normát adott, ami minden megszületett és még-meg-nem született embernek garantálja itt és most a földi boldogságot, majdan reményeink szerint ráadásnak pedig a mennyeit is. Az idök során a Jézusi alapitásu keresztény általánoas=katolikus egyház is szektákra bomlott, habár a fö tanitásáiban megegyezik egymással. Számtalan, több mint száz ilyen keresztény felekezet is van ma a világon. Egy gazdag ember épit egy templomot, alapit egy vallást és ö lesz a vallási vezetöje, ha talál hiveket magának…keres nehány általa felfedezett különbséget a katolikus egyházhoz képest és máris megvan az oka a szekta létrejöttének.
Hogyan lehetséges ez egyáltalán? Miért hiszi el ezen vallási vezetöségek sokszor egymásnak gyökeresen ellentmondó kijelentéseit a milliárdnyi ember tömeg már min. 5.785 éve világszerte (bár vannak “vallási irányzatú emlékek” még régebbröl is? Ma a tizenvalamennyi “világvallás” mellett kb. 4.200 féle “társadalmi-vallás” van az egyes társadalmi közösségek saját hitvallása szerint, amit a kistársadalmi-politikájuk hat át, de a “papjaik által lesznek vallásilag hitelesítve=hirdetve”.
Erdödy Imre atya a sajovámosi plebános mondta egyszer édesanyámnak: “Ha a zsidók Jézusban a beteljesedett profeciáikat látnák akkor keresztényekké lennének. A keresztény katolikus vallás pedig olyan szép, hogy tanúk nélkül túl szép lenne ahoz, hogy igaz legyen. Más igazolás nem is kell-ene hozzá csak az, hogy Jézus egyáltalán létezett-e vagy csak a keresztények mondják ezt róla? Ha létezett az elég, a többit a benne hivöknek az evangeliumokban megadja az Isten kegyelme. Mégedig itt két tanú szerint is létezett, az egyik a keresztények vallása (amelyik lehet-ne elfoglult) a másik pedig a zsidók vallása amelyik pedig mindenáron igazolni akarja, hogy miért nem lehetett volt -a létezett Jézus- a zsidók messiása…Érdekesse´g, hogy rajta kivül még többen is a zsidok messiásának képzelték már magukat, de haláluk után zsidó-mozgalmuk nyom nélkül feloszlott. A Jezusi zsidó mozgalom vezetöje és elsö követöi is mind mind kivétel nélkül zsidok voltak, akik a “pogányokat=itt nemzsidókat” is misszionáltak világszerte a 10 parancsolat szerinti boldog életre.”
Itt a legfontosabb kérdés, hogy-ha igy áll a helyzet- az az, hogy miért és kinek kellenek egyáltalán a vallások? Mi az igazság, amit minden ember elhisz- mert minenkinek egyformán jó?
Erre a bölcsek vagy/és politikusok egymástol nagyon eltérö válaszokat akarnak “lenyomni a népek torkán “az egyes idöszakokban (ezek folymatosan változhatnak is a politikusok a pénzhatalmi- rendszerek és bölcsek érdekeinek megfelelöen).
Nehány példa:
a_A felvilágosodás nevü ma is divatos, zavaros eszmeáramlat (a 17. Század elejétöl) és a reá épülö marxista-neomarxista- “nemzeti-vagy nemzetközi-szocialista” vagy haladónak nevezett “természetvédö” válaszok szerint “Idöfölötti Isten pedig=mindenkor érvényes boldogíto normákat adó Jóteremtö nincsen”. Mert öszerintük a világ “progressziv=fejlödö” mindig változo egyéni szabadságot adó igazságok adják az élet értelmét hajtják azt elöre a jo vagyis az egyén szabadságának irányába. Ezt sokszor a politikai és az azt hatalomra juttató pénz-hatalmi-uralom támogatja is, mivel olyan törvényeket alkot jogállamis´gi=joguralmi módon a választott kormányok által, amitöl “észrevételen” a pénzügyi hasznát -csakis evilági elönyeit- fokozni reméli.
b_A tizparancsaolat a világ népeit egyedül boldogitó normájára épülö zsidó- és keresztény szent iratok általi vallások adják a naponta változó káosz-ba vezetö politikai hóbortok helyett az irányt ami minden ember számára egyformán érvényes és örömszerzö lehet, ha valaki azt magára nézve önként felvállaja. A keresztény katolikus vallás kínál ehez egy gyógy-csoda-szert is a vasárnapi-nyugalmi-boldog napon a szentmisében és szentáldozásban. Ami a következö hét 6 napján a munkás hétköznapok mozgalmas lebonyolitásában segiti az emberi lelket. Ennek jellemzöje, hogy elsö a Jóteremtö imádata, tisztelete és Istentisztelete- törvényeinek betartása akkor is ha más nem látja. Csak utána jönnek a (jogállamisági) joguralmi vilagi törvények érvényei- ha ellentmondás van köztük elsö az isteni törvénykezés…
Osli mosolygós madonna köyörögj érettünk.