Jelentés a COVID-19 halálozási számairól katolikus papok és szerzetesek körében
Az Associated Press úgy véli, a COVID-19 halálesetek miatt félő, hogy fokozódhat a katolikus paphiány. Ez a következtetés logikus, a Katolikus.ma szerkesztősége is ezen a véleményen van. Több mint egy évvel a világjárvány kitörése után az Associated Press azt vizsgálta, milyen hatása volt a COVID-19-nek a katolikus papságra és a szerzetesrendek tagjaira. A jelentés néhány olyan országra összpontosított, amelyeket a világjárvány a leginkább sújtott. Ezt kiegészítve szerkesztőségünk megpróbált utánajárni a magyar katolikusokat érintő országok helyzetére.
A koronavírus világszerte súlyos veszteségeket okozott a római katolikus papok és apácák körében, a legsúlyosabban sújtott országokban százával szedve áldozatait.
A tanulmány megállapította, hogy a betegségben elhunytak nem voltak mindannyian idősek, bár kétségtelenül ez volt a legérintettebb csoport. Az elhunytak közül sokan akkor betegedtek meg, amikor a járványkezelés frontvonalában dolgoztak, támogatva az egészségügyi dolgozókat. Az AP szerint a járvány következtében fokozódhat a katolikus paphiány.
India
Indiában 2021 tavaszán drasztikusan nőtt az aktív COVID-19-es esetekkel és az azzal összefüggő halálozások száma. Az AP szerint áprilisban naponta átlagosan két indiai pap vagy apáca vesztette életét. A katolikusok a hindu országban kisebbségben vannak, az ország 1,38 milliárd lakosából mindössze 20 millióan.
A rendkívül rossz időjárás sújtotta régiókban magasabb volt a halálozási arány. A fertőzési szám idei megugrásának kezdetekor a rendkívül rossz időjárás akadályozta a vakcinák kiszállítását. A becslések szerint április közepe óta több mint 500 pap és apáca lett a betegség áldozata.
Olaszország
A járvány kezdetekor Olaszország volt az egyik legsúlyosabban érintett ország. Becslések szerint 2020 márciusától 2021 márciusáig 292 olasz egyházmegyés pap hunyt el. Ez az áldozatszám szinte teljesen megegyezik az ugyanezen időszakban történt papszentelések számával (299).
Brazília
Brazíliában hasonló volt a helyzet, a fertőzöttek aránya a katolikus papok között volt az egyik legmagasabb. Az AP mintegy 1400 brazil egyházi személy megbetegedéséről számol be, akik közül 65-en vesztették életüket. A halálesetek között van három katolikus püspök és a 88 éves Eusebio Scheid bíboros, akit 2003 -ban Szent II. János Pál pápa nevezett ki bíborossá. Az egyházban töltött 60 éves szolgálata alatt arról volt ismert, hogy rendkívül fontosnak tartotta a papi képzések magas színvonalát.
Egyesült Államok
Az Egyesült Államok előkelő vezető helyen volt a pandémiával érintett országok listáján, bár a jelentés megjegyzi, hogy nem rendelkeznek megbízható, átfogó statisztikával. Egy biztos, 2020 márciusa óta több, mint 600 000 amerikai hunyt el a COVID-19 megbetegedés következtében.
Bár a jelentés nem tartalmaz konkrét számokat, megjegyzik, hogy több tucat, ha nem több száz apáca hunyt el. Ezeket a haláleseteket országosan regisztrálták, és az esetek többségét egyházi közösségekben élőknél találták. Az elhunytak közül sokan voltak nyugdíjas apácák, akik az oktatás vagy a gyógyítás területén dolgoztak. Csupán egyetlen rend, a Cantalicei Szent Félixről nevezett Nővérek rendje 21 apácát veszített el négy kolostorukban!
Eddig tart az AP jelentése. Viszont mi a helyzet itthon? És a szomszédságunkban?
Magyarország
A Katolikus.ma megkérdezte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Sajtóosztályát, a következő választ kaptuk: „A Püspöki Konferencia központi statisztikát az Ön által kérdezett esetekről nem vezet azért sem, mivel a betegséggel, illetve a halálesetekkel kapcsolatos információk érzékeny adatnak minősülnek.”
Szerkesztőségünk számára meglepő, hogy statisztikai (azaz személyhez semmiképpen sem köthető) adat is érzékeny lehet. Hiszen nem kértünk információt senkiről. Ilyen alapon a rákbetegségben elhunytak száma is titkosítható, vagy akár valamely bűncselekményről sem készíthető statisztika.)
Az MKPK-tól függetlenül, információink szerint a járványnak a magyarországi papság körében is vannak áldozatai, számszerűen 15 elhunyt papról tudunk. De ennél több is lehet.
Szlovákia
Szerkesztőségünk kérdésére a Pozsonyi Egyházmegyéből azt a választ kaptuk, hogy nem tudnak központi statisztikával szolgálni, de információik szerint 10 papjuk halála köthető a koronavírushoz.
Szerbia
Szerbiában egy katolikus pap-vagy szerzetes sem hallt meg COVID-19 járványban. „Betegek voltak, de hála Istennek, mind meggyógyultak.” – tájékoztatta szerkesztőségünket Német László SVD, nagybecskereki püspök a Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia elnöke.
A Konferenciához tartozó többi államban (Montenegró, Koszovó és Észak-Macedónia) ugyancsak voltak betegek, de senki sem halt meg ennek a betegségnek a következtében.
Románia
A Román Püspöki Konferencia sem vezet statisztikát. Ennek ellenére utánajártunk, és az erdélyi, többnyire magyar egyházmegyékben. A Gyulafehérvári Főegyházmegyétől megtudtuk, hogy a járvány kezdete óta 2 pap hunyt el COVID – 19 vírusban. Az egyik atya idősebb volt. Összevetésként nem Covidban 2020-ban 5 pap hunyt el. 2021-ben eddig szintén 5. A Szatmári Egyházmegyében eddig még nem követelt áldozatokat a járvány. Ha a járvány kitörését 2019 decemberére datáljuk, akkor összesen 5 lelkipásztor hunyt el. Érdekességként közölték, az elhunytak közülük a legelső 2019 április 16-án, míg 2019 december és 2020 áprilisa között nem hunyt el senki. A Nagyváradi és a Temesvári Egyházmegye sajtóosztálya nem válaszolt megkeresésünkre.
Ukrajna
A Munkácsi Egyházmegyénél kopogtattunk, de kérdéseinkre nem kaptunk választ.
Nyugat-Európára vonatkozó információkat nem találtunk, pedig kíváncsiak lettünk volna az osztrák, cseh, lengyel, német, francia és spanyol adatokra.
A járványnak sajnos még nincs vége. Tehát ezek az adatok könnyen változhatnak. Éppen ezért arra hívjuk Olvasóinkat, hogy imádkozzanak a járvány megszűnéséért. Ezt Ferenc pápa, de akár Erdő Péter bíboros és Cirill pannonhalmi főapát imájával is megtehetjük. Haldoklókért pedig, ezzel az imával fohászkodhatunk.
KPA / HA