Badacsonyiné Solt Éva neve nem cseng ismeretlenül olvasóink előtt: 2020 novemberében már közöltünk egy ismertetőt kisgyermekeknek szóló, bájos evangelizáló mesekönyvéről, az Adventi Mesés Naptárról, amely Misi angyal és földi barátja, a kis Bence segítségével huszonnégy napra, huszonnégy kedves történetre bontva mesélte el Jézus születésének történetét.
Az imádkozás, miselátogatás, gyermek katekézis és szülői példa mellett meseolvasásra, mesemondásra is szükség van ahhoz, hogy az evangéliumi tanítás belopja magát a gyerekek lelkébe és elméjébe. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy az elmúlt hetekben megjelent a szerző újabb mesekönyve, Igazából Húsvét címmel. Ez a 86 oldalas missziós célzatú kiadvány a Nagyhét eseményeit mutatja be 6 és 12 év közötti gyerekeknek. Főszereplője, a történet elmesélője Samu, a 2000 évvel ezelőtt élt kisfiú, aki a Nagyhét eseményeinek nagy részét saját szemével látta, és akit (az előző könyvből már ismert) Misi angyal hoz le napjainkban hozzánk a Földre. Samu elbeszélésének figyelmes hallgatói pedig Nyussz és Pussz, a két kedves húsvéti nyuszi.
Két könyv a szerzőtől: az Adventi várakozás és a Nagyhét.
A két időszak végén pedig: a Születés, illetve a Halál és a Feltámadás.
Mennyire más eseménysorozat, mennyire eltérő érzéseket és megrendüléseket kiváltó történetek! Mindkét esetben világos az üzenet arról, hogy Isten megvált bennünket, szeretett gyermekeit, de míg az első esetben a szenvedést legfeljebb a betlehemi istálló kényelmetlensége és hidege jelenti (és még ezt is orvosolhatta a kisbárány bundája), a keresztre feszítés drámája még akkor is megrázó, ha egy tompító, csillapító mesében olvassuk.
A szerző nem akarja olvasóit azzal áltatni, hogy Jézus nem szenvedett, de megpróbál nem túl nagy terhet rakni a gyerekekre. Mindenesetre teljesen jogos, hogy nem óvodásoknak, hanem a 6-12 éves korosztálynak javasolja. Az én véleményem szerint közülük is inkább (persze, egyéni érettségük szerint) a nagyobbacskáknak való olvasmány. Mindenképpen fontosnak gondolnám, hogy valamilyen formában egy felnőtt kísérje a gyermeket a könyv megismerésében.
„Ha akarjátok, együtt kivihetjük a gyerekeknek a csokikat, s útközben elmesélem, mi is igazából a húsvét ünnepe” – mondja Samu a nyusziknak. Gazdagon sorjáznak egymás után a kedves elemekkel „kiegészített” evangéliumi történetek, példabeszédek, a csodálatos kenyérszaporítástól a vakságából meggyógyított, később Jézusnak köntöst szövő Bartimeus történetéig. (Még azt is megtudjuk, hogy a kis Barti kisfiú korában nem tudott a többi gyerekkel játszani, mert szaladgálás közben megbotlott a kövekben.) És minden történet tanítja és neveli a kicsinyeket. Cirenei Simon „ott állt Jézus mellett, egy picit osztozott vele a teherben. Egy picit mind osztozhatunk. Minden kicsi dolog, amit Jézusért teszünk, ilyen osztozás. Ma Jézusért nem eszem csokit. Ma Jézusért megosztom a tízóraim a társammal, akinek nincs semmi az uzsis dobozában.”
A Keresztút szörnyűségei is kínálnak mai, gyermekésszel is érthető párhuzamokat. „Bíborszín köpenyt adtak rá, töviskoronát húztak a fejére, ütötték-verték és kinevették. Manapság is hány és hány gyereket, fiatalt és felnőttet nevetnek ki, csúfolnak meg ártatlanul. Ha kinevetsz valakit, hogy csúnya, kövér, ügyetlen, szegény, butácska, félénk, pösze vagy púpos, ez mind-mind undorító dolog. Soha, senkit se nevessetek ki!”
A sok hasznos ismeretterjesztő elem (hol is van Názáret? Mi is az az Egyiptom? Hogyan is kezdődött a keresztények üldözése?) némelyike nagyon súlyos információkat tartalmaz. (Ezért is lehet fontos egy felnőtt jelenléte.) Egész történelemórával, világnézeti, politikai oktatással ér fel a következő bekezdés: „Jobbá lesznek azok az emberek, akik kizárják Jézust a szívükből? Akik Isten nélkül akartak tökéletes társadalmat építeni, meg tudták csinálni? Ha nagyobb leszel, majd hallasz a nácikról, akik azt hitték, egy ügyes és okos nép majd vezeti a világot, és Isten nélkül is minden tökéletes lesz. Sok-sok szenvedés és teljes kudarc lett belőle. Aztán hallasz majd a kommunistákról, ők azt hitték, ha mindenkinek ugyanannyi jut mindenből, akkor eljön a mennyország a földre, és nem kell hozzá sem Isten, sem Jézus Krisztus. Ők még több ember halálát okozták. Erőszakkal vették el az emberek földjét, házát, állatait, vagyonát, és nem lett ebből semmilyen mennyország sem. Manapság is vannak ilyen “világmegváltó” eszmék, amik totális tévútra viszik az embereket.” Hasonlóképpen „felnőttes”, magyarázatot igénylő mozzanat a klímakonferenciák és széndioxid-kvóták említése.
Nem könnyű történet, nem könnyű elmondani való! Hogyan is lehet például elmagyarázni, hogy az Eucharisztia szentségében valójában Jézus valódi testét és vérét vesszük magunkhoz? Nosza, Samu rögtön előhozakodik a 2020-ban boldoggá avatott számítógépes csodagyerek, Carlo Acutis magyarázatával! „Ha rátöltesz egy pendrive-ra valamit, az kívülről nem változik meg, nem alakul át, mégis az a dolog már benne van teljesen, s újra és újra előhívható a megfelelő eszközzel. Itt Jézus olyan, mint az információ, az ostya a pendrive, és mi vagyunk a számítógép, ami befogadja a pendrive-ot, felismeri benne Jézust, és betölti vele a memóriáját.”
A szerző a nehéz tartalmat modern nyelvhasználattal is törekszik lazítani. Carlo Acutis „kütyüjei” mellett ilyen szavak fordulnak például elő, amikor a „leblokkoló” férfiak helyett a sír sziklájához gyakorlatias asszonyok jönnek, akik „kidumálják” az őröknél, hogy odamehessenek a sírhoz, és elgöngyölítik azt az „irtó nehéz” követ.
A könyv a gyermekek nyelvén törekszik átadni a legfontosabb üzenetet: Jézus meghalt, de feltámadt, él és szeret minket!
A nyuszikra is hat a sok tanítás. Húsvéti cipősdoboz-akciót indítanak, egyikük örök barátságot fogad Renikének, a szegény kislánynak, akinek az előző években semmilyen ajándék sem jutott, és megértik Cirenei Simon történetének tanulságát, aki „rátekintett Jézusra, és önként vette át a keresztet Tőle. Annyira megsajnálta Jézust, annyira látta, hogy méltatlan, kegyetlen, a világ legborzasztóbb dolga történik, hogy nem akart többé elsétálni. … Arra gondolt, nem tudja ő egymaga legyőzni a római hadsereget és megmenteni Jézust. Nem tudja megváltoztatni a világ folyását. De amit ő egymaga megtehet, azt meg kell tennie.”
Jézus Krisztus a főpapok előtt áll, akik kimondják, méltó a halálra. Itt hangzik el az a mondat, amelyik a leginkább a szívembe lopózott. Kifejezi az egész könyv szellemiségét.
„- Most álljunk meg egy kicsit, mert sírnom kell. – szólt közbe Pussz. – Rendben. – felelte Samu, s elhallgatott.”
❤️ ❤️ ❤️ ❤️
Ha a kedves Olvasó szívesen beleolvasna a könyvbe, kattintson , a könyvet megrendelni tudja.
