Elemzés: „El kell törölni a kereszténység jelenlétének minden bizonyítékát”
Philip Mounstephen-nek, Truro (Egyesült Királyság) püspökének a közelmúltban készített, és 2019. május 2-án közzétett jelentése szerint a kereszténység messze a legüldözöttebb vallás a világon. A keresztények teszik ki ugyanis a hitükért üldözött hívő emberek 80%-át.
„Becslések szerint a világ lakosságának egyharmada szenved a vallási üldöztetés valamely formájától, a legüldözöttebb csoport pedig a keresztényeké”.
Ez áll annak a május 2-án megjelentetett független jelentésnek az első változatában, amely a keresztények üldözésével foglalkozik. A jelentés Jeremy Hunt, az Egyesült Királyság külügyminisztere megrendelésére készült, szerkesztését Philip Mounstephen anglikán püspök irányította. Ugyan most még csak egy előzetes változatról beszélhetünk, az alapvetően fontos pontok máris kiviláglanak.
A brit tanulmány rámutat, hogy a vallásos hiten alapuló üldöztetés világjelenség, amely egyre intenzívebbé és kiterjedtebbé válik, és a világ minden társadalmát nyomasztja. A Pew Research Center nevű amerikai agytröszt szerint 2016-ban a keresztényeket 144 országban üldözték a 2015-ös év 125 országával szemben. A szám tehát emelkedik. A jelentés szerint az üldöztetés szintje és természete lassan
„már azon a ponton van, amely megfelel a genocídium ENSZ által elfogadott nemzetközi meghatározásának”.
„El kell törölni a kereszténység jelenlétének minden bizonyítékát”
Az üldözések nemcsak a Közel-Kelet országait sújtják, hanem például Indiát, Myanmart, Üzbegisztánt is. Az 50 legnagyobb országban mintegy 245 millió keresztény szenved az
„üldözésektől vagy valami még rosszabbtól”
– állapítja meg a jelentés. Az üldözés formái igen változatosak. Levetetik a kereszteket, bezárják a templomokat, lerombolják vagy felrobbantják az egyházi épületeket és szimbólumokat, legyilkolják vagy elrabolják a papság tagjait, kínozzák a börtönben sínylődő keresztényeket. De idetartozik a keresztények gyülekezésének megtiltása, az eltemetés jogának megtagadása, a vallásszabadság korlátozása, a vallással kapcsolatos cselekedetek kriminalizálása. Ezek a lépések mind azt a szándékot tükrözik, hogy
„eltöröljék a kereszténység jelenlétének minden jelét,”
különösen Szíriában, Irakban, Egyiptomban, Nigéria északkeleti részén és a Fülöp-szigeteken, ahol szélsőséges csoportok tombolnak.
Az üldözés következménye a keresztény lakosság elvándorlása. A jelentés szerint
„megvan a kockázata annak, hogy a kereszténység teljesen megsemmisül a Közel-Kelet térségeiben, ahova a legrégebbi gyökerei nyúlnak vissza”.
Ezt támasztják alá a következő számok is: Szíriában 2011 óta a keresztények száma 1,7 millióról 450.000 alá csökkent, Irakban pedig a 2003-as évi 1,5 millió helyett a legutóbbi népszámlálási adatok szerint már csak 120.000 keresztény él.
„Figyelemmel az üldözés mértékére, a súlyosbodás jeleire és arra, hogy hatására megtizedelődik a világ egyik legrégebbi és legállhatatosabb vallási csoportja, nemcsak szükséges, hanem egyre sürgősebb is, hogy a kormányok elsőbbséget adjanak e kérdésnek és célzott támogatást nyújtsanak ennek a közösségnek”
– mondja ki a Mounstephen-jelentés, amelyen még két hónapig fognak dolgozni, mielőtt végleges formában a nyáron megjelentetik.
A keresztényüldözés Világindexe
Hasonló következtetésekre jutott a keresztények védelmében több mint 60 éve tevékenykedő Nyitott Kapuk (Portes Ouvertes) elnevezésű nemzetközi egyesület, amikor ez év januárjában ismét közzétette a legfrissebb keresztényüldözési mutatókat. Michel Varton igazgató az országokat besoroló, évenként kiadott Világindex bemutatásán felhívta a figyelmet arra, hogy az üldözési mutatók hetedik éve folyamatosan romlanak. Minden kilenc keresztényből egy elszenvedi az üldöztetés valamely formáját. A 2017-es 2000 fővel szemben 2018-ban 3731 keresztényt öltek meg hite miatt. Ezek a számok a Portes Ouvertes ellenőrizhető és bebizonyított eseteken alapuló adatai, így a tényleges szám ennél magasabb is lehet.
A radikális iszlám jelenléte különösen Afrikát, ezen belül Malit, Nigert, Nigériát sújtja. De nem csak az iszlámról van szó: idetartozik a kommunista elnyomás, a diktatúra bármilyen formája, vagy például a szervezett bűnözéssel szembeszegülő mexikói keresztényeket érő erőszak is.
Észak-Korea immár 18 éve az első helyen áll ezen a dicstelen listán. A 2019. évi Világindex szerint a keresztényeket kifejezetten ellenségnek tekintik. Hitüket titkolniuk kell, ha nem akarják, hogy családjukkal együtt kényszermunkatáborokba kerüljenek, vagy akár a helyszínen megöljék őket. A gyermekeket arra ösztönzik, hogy jelentsék fel a szüleiket. Ennek ellenére a becslések szerint 300.000 keresztény él Észak-Koreában.
„A világ legvallásosabb országa, csak éppen Kim Dzsongun az imádott istenük”
– olvashatjuk a szomorú humorú szavakat a Portes Ouvertes-nek a koreai evangelizációról szóló írásában.
A kereszténység hírét egy Kínából hazatérő koreai diplomatától hallhatták először az emberek 1603-ban. A terjedő vallást 1758-ba a király betiltotta, és megindult egy első üldözési hullám. Az első, kínai nyelvű bibliákat 1866-ban Robert Jermain Thomas walesi misszionárius hozta el Phenjanba, de mielőtt egyetlen koreaival is beszélhetett volna, meggyilkolták. Egy helyi lakos találta meg a könyveket, és lapjaikkal kitapétázta a házát. A szövegekre írástudó ismerősei, látogatói figyeltek fel. Egyre többen jöttek, hogy olvasgassák a falakat! Így kezdett terjedni az Evangélium. 15 évre rá már vagy száz templom működött Phenjanban. Mára viszont csak négy „hivatalos” templom létezik, egy katolikus, két protestáns és egy orosz ortodox templom. Ezek azonban színészekkel működtetett mesterséges utánzatok, a vallásszabadság látszatának fenntartására. A valódi keresztények hármasával, négyesével jönnek össze, hogy elkerüljék a letartóztatást.
Szükségük van az imádságainkra!
