Digitalizálják a Szent Katalin kolostor veszélyeztetett kéziratait

A Vatikán honlapja május 15-én arról adott hírt, hogy a híres Szent Katalin kolostor megkezdi a könyvtárában található, felbecsülhetetlen értékű kéziratok digitalizálását.

Látták már Önök az Egyiptomhoz tartozó Sínai félsziget déli csúcsa közelében fekvő Szent Katalin görög ortodox kolostort? A világ egyik legszebb, leglélegzetelállítóbb helye, az UNESCO kulturális világörökségének része. A Hóreb-hegy lábánál alapított kolostor folyamatosan működik a 6. század közepe óta, s ezzel alighanem a világ legrégebbi kolostora. A kolostor előtt már állt itt egy kápolna, amelyet (Szent) Ilona császárné, Nagy Konstantin császár édesanyja építtetett a 4. század elején. Jelenleg mintegy 20, zömében görög szerzetes él a kolostorban, amely egyházjogilag a jeruzsálemi pátriárka alá tartozik.

A zsidók, keresztények és muzulmánok által egyaránt tisztelt hely szentsége ahhoz a hagyományhoz kötődik, miszerint Mózes itt látta meg az égő csipkebokrot, itt hallotta az Úr szavait, és a későbbiekben itt kapta meg a Tízparancsolatról szóló kinyilatkoztatást és a kőtáblákat.

A kolostor falai között máig létező Mózes kútja azt bizonyítja, hogy a környék alkalmas volt legeltetésre a bibliai időkben. Mózes második könyvében olvashatjuk a részleteket. „Mózes apósának, Jetrónak, Midján papjának a juhait legeltette. Egyszer a juhokat a pusztán túlra terelte, és eljutott az Isten hegyéhez, a Hórebhez. Ott megjelent neki az Úr angyala tűz lángjában egy csipkebokor közepéből. Látta ugyanis, hogy a csipkebokor tűzben ég, de mégsem ég el a csipkebokor. … Amikor az Úr látta, hogy odamegy megnézni, kiáltott neki Isten a csipkebokor közepéből, és ezt mondta: … Ne jöjj közelebb! Oldd le sarudat a lábadról, mert szent föld az a hely, ahol állasz! … Én vagyok atyádnak Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene.” (3:1-6)

Mózes teljesítette az Úrtól kapott parancsot, és kimenekítette népét Egyiptom hatalmából. Az Úr előre figyelmeztette őt: „Amikor kivezeted a népet Egyiptomból, ennél a hegynél fogjátok tisztelni az Istent.” (3:12) Valóban, a kivonulást követő vándorlás során ezen a hegyen mondta el Isten a Tízparancsolat igéit Mózesnek és adta át neki a „bizonyság két tábláját” (20:1-17, 32:15, 16).

A Szent Katalin kolostor értékei mind építészetileg, mind a gyűjteményeket tekintve páratlanok. Jó állapotban, az évszázadok alatt nem sok károsodást szenvedve maradtak fenn az épületegyüttes legfontosabb részei, a 6. századból származó bazilika és az „Égő csipkebokor-kápolna”. Néhány évvel ezelőtt restaurálták a 6. századi, 46 nm-es Jézus színeváltozása mozaikot. A templomban őrzik Alexandriai Szent Katalin ereklyéjét.

A kolostor könyvtára a Vatikán után a világ második legnagyobb – összesen 4500 darabból álló – gyűjteményét tartalmazza ősi kéziratokból és kódexekből. Számos emlék ezek közül még a 4. századból származik. A 2017 végén befejeződött felújítási munkálatok alatt a könyvtárban Hippokratesz egykori orvosi receptjeit is megtalálták. A legértékesebb darab a 4. századi Sínai kódex, amely tartalmazza az Ószövetség részletét és a teljes Újtestamentum ősi, kézírásos görög másolatát. Az arab, szír, héber, görög, örmény, kopt, grúz és szláv nyelvű kéziratokból a digitalizálásnál ritkaságuk és sérülékenységük miatt elsőbbséget élveznek a szír és arab nyelvű emlékek.

Az első tervek szerint a digitalizálás első szakasza legalább három évig fog tartani. A munkát az EMEL (Early Manuscripts Electronic Library) irányítja. Ez a non-profit amerikai szervezet a Kaliforniai Egyetem kolostorával és könyvtárával együttműködve arra vállalkozik, hogy az első kéziratokat már a jövő ősztől kezdődően online közzéteszi. A cél ugyanis nemcsak a kincsek megőrzése, hanem az is, hogy a kutatók azokhoz hozzáférhessenek.

Noha a kolostorban lakó közösségek mindig törekedtek arra, hogy jó kapcsolatban legyenek a körülöttük élő muzulmánokkal, napjainkra a régióban erősödő iszlám befolyás fokozódó bizonytalanságot, instabilitást teremt, ami a zarándokok és látogatók számának megcsappanásával jár. Mohamed próféta a 7. században mentességet adott az itt élő szerzeteseknek az adófizetés és a katonai szolgálat alól, cserébe a kolostor egyik kápolnáját mecsetté alakították át. Ez a különleges adottság sem jelent azonban feltétlenül védettséget. A kolostor közvetlen közelében, az egyiptomi rendőrség által fenntartott ellenőrző pont 2017 áprilisában egy rövid tűzharcban célpontul szolgált az Iszlám Állam fegyvereseinek. A bizonytalanság, az Irakban vagy Szíriában bekövetkezett jóvátehetetlen kulturális pusztítás még sürgetőbbé teszi a digitalizáció megvalósítását. Ezt erősítette meg a kolostor házfőnöke, igumenje, Damján apát is, aki a híradás szerint így nyilatkozott: „Korunk megrázkódtatásai szükségessé teszik a projekt gyors befejezését”.

Magyarországon értelemszerűen nincsenek ennyire régi írásos emlékek. Legrégebbi okleveleink a 11. századból származnak. A középkori okleveles forrásanyag digitalizálása közel egy évtizede befejeződött, és azóta ingyenesen elérhető bárki számára.