Az édesanya szerint „csodát tett” a fia rögtönzött találkozása Ferenc pápával

2021-ben ez volt az egyik olyan mozzanat a Vatikán életében, amelyik bejárta a Földet: az általános audiencia kellős közepén, egy fiú fekete tréningruhában, szemüvegben és arcmaszkban spontán odasétált Ferenc pápához, hogy üdvözölje.

Az októberi rögtönzött találkozás azonban ennél jóval többről szólt. Ugyanis a 10 éves gyerek epilepsziában és autizmusban szenved. A közelmúltban egészségi állapota olyan súlyosan rosszabbodott, hogy az orvosok agydaganattól tartottak.

Ezen a napon a gyermek, Paolo Bonavita orvosi vizsgálaton volt Rómában. Édesanyja, Elsa Morra a CNA Katolikus Hírügynökségnek elmondta, hogy a pápai audiencia után fia állapotában megmagyarázhatatlan javulás következett be.

 „Csoda történt”

– mondta. “Ez nekünk egy csoda, és csoda egész családom számára.”

„Azon a napon az Úr vele volt”

Az élő adásban közvetített audiencián, október 20-án, Paolo váratlanul megindult a lépcsőn felfelé, a pápa felé a Vatikán VI. Pál termében.

„Paolo nem volt elég erős ahhoz, hogy felfelé menjen egy lépcsőn. Még a lefelé menéshez is egy segítő kézre vagy korlátra van szüksége. Aznap azonban egyedül felment!” – mondta Morra egy interjúban a CNA-nek, ami egy üzenetküldő platformon jelent meg.

„Kétszer-háromszor ugyan kissé megbotlott, de azonnal, ösztönösen felállt. Az Úr volt vele, ott áll a közelében, és Ő fogta a kezét – erről meg vagyok győződve.”

Amikor Paolo Szentatyához lépett, a pápa elmosolyodott, és megszorította a fiú kezét.

Msgr. Leonardo Sapienza, a Pápai rezidencia prefektúrájának régense, aki a pápa jobbján szokott ülni az általános audienciákon, felállt, és azonnal átadta helyét Paolónak. A zarándokok tapsoltak, Paolo pedig csatlakozott hozzájuk, és lelkesen csapkodta össze kezeit.

A fiú rövid ideig a kezén ült, majd ismét a pápa elé állt és lábujjhegyen ugrált. Ferenc pápa pileólusa felkeltette érdeklődését, és rámutatva ezt jelezte Sapienzának, aki ekkor már a pápa mögött ült.  (A pileólus kicsiny, kerek papi sapka, mely éppen csak a hajkoronát fedi. Színe: világi papoknál fekete, szerzeteseké a ruhájuk színével megegyező, püspöké viola, bíborosé vörös, a pápáé fehér. – Magyar Katolikus Lexikon.)

Paolo ezután megfogta egy pap kezét, aki éppen át akarta adni a pápának a felolvasandó írást, és kérte, hogy mutassa meg neki a pápa fehér színű pileólusát. Végül a fiú büszkén, fején a pileólussal ment le az emelvényről.

Ferenc pápa az általános audienciája elején tett megjegyzéseiben köszönetet mondott a gyermeknek.

„Bátorság kell ahhoz, hogy közeledjünk az Úrhoz, bátorság kell, hogy nyitottak legyünk az Úr felé, és ne féljünk az Úrtól: köszönöm ennek a gyermeknek a leckét, amelyet itt mindannyiunknak adott”

– mondta.

„És segítse őt az Úr korlátozottságában, növekedésében, mert olyan bizonyságot tett, amely a szívéből fakadt. A gyermekek nem alakítják át automatikusan az elvárásoknak megfelelően azt, amit a szívük diktál. Minden megnyilvánulásukat a szívük diktálja.”

„Nincsen számodra lehetetlen!”

A Délkelet-Olaszországban élő Elsa Morra egy, a Szent Péter tér közelében lévő szállodában szállt meg Paolóval. Az általános audiencia reggelén megreggeliztek, majd elhagyták a szállodát. Az volt a tervük, hogy egy nyitott tetős városnéző autóbuszos túrán vesznek részt Rómában.

Ahogy elhaladtak a Vatikán mellett, észrevették, hogy rengeteg ember áll sorban. Morra megkérdezte, mi történik ott. Azt a választ kapta, hogy a pápa általános audienciájára várnak. Szeretett volna ő is részt venni, de közölték vele, hogy foglalás nélkül lehetetlen.

Egy arra járó nő észrevette, hogy Paolot nagyon elszomorította a válasz, és odament Morrához. Megkérdezte, mi a baj. Az édesanya elmondta, hogy Paolo nagyon csalódott, mert évek óta szeretne találkozni a pápával.

Kiderült, hogy a nő történetesen a betegek, idősek és fogyatékkal élők zarándoklatában segítő olasz egyesület, az Unitalsi csoport vezetője. Azt mondta, el tudja intézni, hogy ott legyenek az audiencián.

Édesanya és a fia eredetileg a negyedik sorban ültek, de felkérték őket, hogy menjenek előrébb.

Morra levette Paolo sapkáját, sálját és kabátját. Éppen megfordult, hogy a saját kabátját a szék támlájára tegye, amikor a fia elindult felfelé az emelvény lépcsőjén, egyenesen a pápa felé.

Hirtelen felkiáltott: „Paolo, gyere vissza!” A Svájci Gárda tagjai azonban megnyugtatták, hogy a pápa mindig örül, ha gyermekek mennek hozzá.

Később Ferenc pápa Morrát is köszöntötte. Megfogta a kezét, és így szólt: „Signora, forza! (Asszonyom, sok erőt!) Önnek semmi sem lehetetlen. Magával leszek imáiban. Csak így tovább! Ön oly sok mindent tett gyermekéért! Maga egy csodálatos édesanya.”

Meglepő vizsgálati eredmények

Aznap este csengett Morra telefonja. Arra kérték, jelenjenek meg másnap Paolóval szülővárosukban, Bariban, az esedékes orvosi vizsgálatokon.

Az orvosok ugyanis komolyan aggódtak Paolo magas prolaktin szintje miatt, ami az agyalapi mirigyből kiválasztott fehérje, és epilepsziás rohamokat követően megemelkedhet.

Édesanya és fia megjelentek az október 21-i vizsgálaton. Három nappal később az orvos felhívta Morrát. Elmondta neki, hogy Paolo prolaktin szintje 157-ről 106-ra esett, és az orvosok nem találnak magyarázatot arra, hogyan és miért következett ez be.

Az édesanya később elmesélte, hogy november 5-én visszatértek Rómába, újabb vizsgálatokra.

„Két héten belül Paolo prolaktinszintje további 80 ponttal, 26-ra csökkent” – mondta.

Ezenkívül emelkedett az oxigént a szervezetben szállító fehérjének, a hemoglobinnak a szintje, ami Paolo esetében kritikus fontosságú, hiszen talasszémiában szenved.

Morra elmondása szerint az orvosok kizárták azokat a korábbi a hipotéziseket, amelyek szerint Paolo daganatban vagy szklerózisban, agyi hegesedésben szenvedne.

Édesanyja óriási megkönnyebbülést érzett, hiszen már attól tartott, hogy fia esetleg nem fogja túlélni a műtétet. Rettegett a tudattól, hogy Paolo tolószékbe kerül, vagy akár meghal.

Tavaly novemberben a CBS News egy interjúban megkérdezte Morrától, mit szeretne üzenni Ferenc pápának azután, hogy a fiával való találkozás megváltoztatta az életüket.

– Köszönöm a csodát – hangzott rövid válasza.

Az interjút a CNA munkatársa, Giulio Capece készítette Elsa Morrával.

Fordította: Kántorné Polonyi Anna
Forrás: CNA