Anton Zeilinger fizikus a tudományellenességet bírálja

A Nobel-díjas tudós a „Rupertusblatt”-nak nyilatkozott: „A tényeket nem volna szabad megkérdőjelezni” – Kételyek a mesterséges intelligenciával kapcsolatban – Az Istenbe vetett hit és a természettudomány között nincsen ellentmondás

„Először is vannak a tények, amelyeket nem volna szabad megkérdőjelezni”

– ezekkel a szavakkal utasítja el a Nobel-díjas osztrák kvantumfizikus Anton Zeilinger a koronavírus-járvány kapcsán megnövekedett tudományellenességet.

„A legtöbb velem egykorú ember a tudomány nélkül már nem is élne”

– jelentette ki a salzburgi „Rupertusblatt”-nak adott interjúban.

A modern kutatás nagyon sok életet mentett meg, és ma is vitathatatlan vívmányai, mint az autóközlekedés és a szállítás valóban megkönnyítik az életünket. A társadalomnak tudomásul kellene vennie, hogy „mi mindennel járult hozzá a tudomány mai életünkhöz”, érvelt Zeilinger.

A fizikus, aki nemrégiben a Salzburgi Ünnepi Játékok nyitóbeszédét és az Egyetemi Napok záróbeszédét tartotta, az éghajlatváltozással kapcsolatban is a racionális megközelítés mellett érvelt. A különböző katasztrófák, például erdőtüzek és áradások során tapasztalható „riogatás” láttán Jim Skea, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület vezetőjének szavaira hívta fel a figyelmet:

„Tiszta fejjel kell bizonyos intézkedéseket megtennünk, de világvége-hangulat keltésére tulajdonképpen semmi szükség.”

Zeilingert aggodalommal tölti el, ahogy mondja, az a változás, amely elsősorban a fiatalabb nemzedékeket érinti: „A válaszok gyorsasága, amit a számítógép biztosít, nem készteti őket arra, hogy valóban elgondolkodjanak valamin. Ezt óriási problémának tartom a jövő és a társadalmunk szempontjából.” Az iskolai oktatásban új számítógépek vásárlásánál fontosabbnak tartaná, hogy minden nagyobb városban legyen egy humán gimnázium, ahol a görög és a latin tanulása nem volna megkerülhető.

A mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatban is megfogalmazta kételyeit: nem kellene intelligensnek neveznünk, „hiszen valójában nagyon is buta, úgyszólván a legtöbb, amit egy buta rendszerből ki lehet hozni”. Hiszen az MI csak asszociációkat és kereszthivatkozásokat keres, „és úgy gondolom, hogy az intelligencia ennél sokkal többet jelent”.

Továbbá Zeilinger vitatja, hogy ellentmondás lenne az Istenbe vetett hit – melyet ő maga is megvall – és a természettudományok tényközpontúsága között. Meglátása szerint elsősorban akkor kerül sor a kettő között konfliktusra, ha egyikük átlépi az illetékességének határait. „Amikor egyes természettudósok megállapítják, hogy Isten létének feltételezése ellentmond annak, amit ők természettudományos módszerekkel felfedeznek, akkor ez egy rendkívül leegyszerűsített felfogás Istenről”, hívta fel a figyelmet Zeilinger. Szintén átlépik a határt azok a keresztények, akik szó szerint értelmezve a teremtéstörténetet, tagadják az evolúciós elmélet eredményeit. Ha az illetékesség határait betartják, „nem fordulhatnak elő konfliktusok”, jegyezte meg a neves kutató.

Fordította: Klausz Eszter
Forrás: kath.net