Ahogy nő a bizonytalanság Nigerben, úgy vesztik el a misszionáriusok a kapcsolatot a katolikus közösségekkel
A tízmilliós, muzulmán többségű Nigerben a misszionáriusok a bizonytalanság miatt több mint egy évtizede nem képesek elérni e nyugat-afrikai ország katolikus közösségeinek különböző tagjait.
Az Agenzia Fides, a Propaganda Fide információs szolgálata által október 5-én szerdán közzétett jelentésben Rafael Casamayor atya, az Afrikai Missziós Társaság (SMA) tagja azt állítja, hogy a misszionáriusok már régóta nem tudnak eljutni az ország számos részébe, hogy lelkipásztori segítséget nyújtsanak a katolikus közösségeknek.
hirdetés
„Mi, nyugati misszionáriusok, nem hagyhatjuk el azokat az országokat, amelyekben élünk, anélkül, hogy ne kísérnének bennünket látványosan autóban ülő fegyveres rendőrök” – mondja a Niger fővárosától, Niameytől délkeletre fekvő Dosso katolikus missziójában szolgáló Rafael atya.
Az Agenzia Fides jelentése szerint Niger katolikus közösségei „szétziláltak”, felelős lelkipásztoraik nem tudják elérni őket.
„A misszionáriusok nem mehetnek be a városba a szétszóródott keresztény közösségek meglátogatására, amelyek már néhány éve megkezdték vándorlásukat, és amelyekről semmit sem tudni: hogy továbbra is találkoznak-e, imádkoznak-e és egyáltalán életben vannak-e” – jelentette az Agenzia Fides.
A Propaganda Fide információs szolgálata megjegyzi, hogy a Nigert is magában foglaló Száhel-övezetben a lakosság több mint tíz éve rendkívül kényes helyzetben él az Al-Kaidához közelálló radikális mozgalmak jelenléte miatt.
A terrorista mozgalmak, jelenti a sajtószolgálat, „nagy bizonytalanságot és nagy félelmet okoztak az egész térségben”.
“Nigerben jelenleg több százezer, lakóhelyéről elvándorolt ember él, akiknek el kellett hagyniuk házaikat, földjeiket és falvaikat, hogy különböző városok nyomornegyedeiben találhassanak menedéket. Félelem és bizalmatlanság alakult ki a társadalomban, és nagy a bizonytalanság a kis keresztény közösségek körében ebben a muzulmán országban” – írja a hírügynökség.
Az október 5-i jelentésben Rafael atya beszámol egy beszélgetésről, amelyet egy hitoktatóval folytatott a keresztények helyzetéről a nyugat-afrikai országban.
Meséli, hogy egy napon a hitoktató így szólt hozzá: „Atyám, ma nem jöhet a városainkba. A helyzet nagyon bonyolulttá vált. Naponta látunk Nigériából fiatalokat hatalmas motorokon jönni-menni, látunk dzsihadistákat, kábítószer-szállítmányokat és ki tudja, még mi minden mást”.
A Boko Haram és a hozzá köthető csoportok által Nigerben szított konfliktus miatt a jelentések szerint több faluból több mint 350 háztartás, mintegy 2520 falusi ember költözött el, köztük több mint 1150, 0-17 éves korú gyermek.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) jelentése szerint 2022 augusztusában megdöbbentően magas volt a belső menekültek száma Nigerben: országosan 347 648 belső elköltözöttet tartottak számon.
Az ENSZ-bizottság azt is jelezte, hogy 2022 augusztusában a Nigerben tartózkodó menedékkérők száma 294 467 fő volt. Közülük a legtöbben, 203 565-en Nigériából érkeztek, amelyet szintén iszlamista fegyveresek pusztítanak. (A százmilliós Nigériában a muzulmán kisebbség terrorizálja a csekély többségben levő keresztény lakosságot – A ford.) Mások Maliból és egyéb, meg nem meghatározott térségekből érkeztek Nigerbe.
Fordította: Bárdi Zoltán
Forrás: AciAfrique
