Ádám, Éva és a kezdetek dilemmái – Kérdezz–felelek a Biblia egy év alatt podcastben

A Biblia egy év alatt podcast különkiadásában Fábry Kornél püspök Martos Levente Balázs püspökkel, a Pápai Biblikus Bizottság tagjával és a Központi Papnevelő Intézet rektorával beszélgetett a hallgatók kérdéseiről. Az adás az őstörténet (Ter 1–11) nehéz, sokszor provokatív kérdéseire keresi a választ, miközben alapvető biblikus és kánontörténeti kérdéseket is tisztáz.

Kérdések a Biblia egy év alatt podcastel kapcsolatosan

1. Miért ilyen hosszú az adások elején a bevezető?

Válasz röviden:
A bevezető egyrészt műsorstruktúra (mint minden rádiós/podcast formátumban), másrészt lehetőség imára. Sokan nem az első résszel kapcsolódnak be, így számukra mindig új információ hangzik el. Aki kívülről tudja, akár át is ugorhatja – de az imaidőt érdemes megtartani.

2. Melyik bibliafordítás az „igazi”? Miért vannak eltérések?

Válasz röviden:
A Biblia nem egyetlen könyv, hanem könyvtár, amely évszázadok alatt keletkezett. A fordítások sokfélesége azt mutatja, hogy Isten szava különböző kultúrákhoz akar eljutni. Magyarországon elsősorban a katolikus egyház által jóváhagyott fordítások ajánlhatók (pl. Szent István Társulat, Káldi-Neovulgáta), de protestáns kiadások is tartalmazhatnak értékes megoldásokat. A fordítás célja (szószerinti vagy közérthető) meghatározza jellegét.

3. Miért hiányoznak egyes könyvek bizonyos Bibliákból?

Válasz röviden:
Az eltérés főként az ószövetségi kánonban található. A katolikus egyház a görög (Septuaginta) hagyomány teljesebb könyvlistáját fogadta el, míg a reformáció idején a protestáns közösségek a rövidebb héber kánonhoz tértek vissza. Így kerültek ki például a Makkabeusok, Tóbiás, Judit vagy Báruk könyvei a protestáns Bibliák főszövegéből (deuterokanonikus könyvek).

4. Belefér az egész Biblia egy évbe?

Válasz röviden:
Igen. A 365 napos olvasási terv úgy van kialakítva, hogy a teljes Szentírás végigolvasható legyen – még ha egyes napokon hosszabb szakaszok is jutnak.

5. Hogyan maradhatunk figyelmesek bibliaolvasás közben?

Válasz röviden:
Segíthet a hangos olvasás (az ókorban ez volt a természetes), a szöveg követése saját Bibliából, sőt más fordítások összevetése is. Az elkalandozó figyelem nem kudarc: a Szentírás élő szó, amely a gondolatainkon keresztül is munkálkodik.

6. Miért nem imával kezdődik minden adás?

Válasz röviden:
A podcast felvétele imával indul, még ha ez nem mindig hallatszik. A hallgatók is bátorítást kapnak arra, hogy a Szentlélek segítségét kérve kezdjék az olvasást – különösen a közel 300 imacsoportban, amelyek együtt haladnak a programmal.

7. Miért olvasunk naponta több különböző könyvből?

Válasz röviden:
Ez a gyakorlat biblikus és liturgikus hagyományon alapul: már Jézus korában is párhuzamosan olvasták a Tórát és a prófétákat. A katolikus liturgia is több műfajt kapcsol össze. Ez segít, hogy az egész Biblia egy év alatt áttekinthető legyen, és a nehezebb részek mellett más szövegek is kiegyensúlyozzák az olvasást.

Őstörténeti kérdések (Ter 1–11)

8. Mit jelent a „Teremtsünk embert a mi képünkre”?

Válasz röviden:
A többes szám lehet ünnepélyes döntést kifejező forma (pluralis deliberativus), amely a teremtés kiemelt jelentőségét hangsúlyozza. A keresztény hagyomány később ebben a Szentháromság előképét is látta, de az eredeti szöveg elsősorban Isten ünnepélyes elhatározását hangsúlyozza.

9. Ki volt Lilit? Miért nem szerepel a Bibliában Ádám első feleségeként?

Válasz röviden:
Lilit neve egyszer előfordul Izajás könyvében, de az őstörténetben nem szerepel. Alakja a mezopotámiai mitológiából és a zsidó midrás-hagyományból ered. Nem része a bibliai kánonnak, ezért teológiai értelemben nem tekinthető Ádám első feleségének.

10. Ádám és Éva valóban az első emberpár volt? Honnan lettek Káin felesége és az utódok?

Válasz röviden:
A teremtéstörténet nem modern biológiai vagy genetikai magyarázat, hanem teológiai hitvallás. Célja annak kijelentése, hogy a világ Istentől származik, és az ember Isten képmása. A nemzetségtáblák férfi neveket sorolnak, de ez nem jelenti, hogy ne lettek volna nők. A szöveg műfaja jelképes, beszélő neveket használ (Ádám = ember, földből való; Éva = élők anyja), és az emberiség egységét, méltóságát hangsúlyozza, nem pedig tudományos részleteket.

11. Összeegyeztethető a teremtéstörténet az evolúcióval?

Válasz röviden:
A Biblia nem természettudományos tankönyv. A teremtéstörténet teológiai állítás: van Teremtő, az ember Isten képmása, felelős és szabad lény. A tudomány a „hogyan”-ra keresi a választ, a Biblia a „miért”-re. A kettő műfaja eltérő, ezért nem szükségszerűen ellentétes.

A Biblia egy év alatt podcasttel kapcsolatos kérdéseiket, észrevételeiket és személyes reflexióikat szeretettel fogadjuk a kozossegszolgalat [kukac] zarandok.ma e-mail címen, vagy kommentben. Igyekszünk a beérkező kérdéseket tematikusan feldolgozni, és a kérdezz–felelek adásokban minél többre választ adni. Köszönjük bizalmukat és aktív jelenlétüket a közös bibliaolvasás útján.