A zsolozsmában szóló Isten: Schönaui Szent Erzsébet élete – Szentek élete
Schönaui Szent Erzsébet – bencés apáca
* Bonn (?), Rajnavidék, 1129. + Schönau, 1164.
Erzsébet Rajnavidéken, Bonnban született 1129-ben. Bingeni Szent Hildegárd és Nagy Szent Gertrúd lelki rokona.
Szülei 1141-ben a schönaui bencés apácákra bízták nevelését, ő pedig 1147-ben belépett a rendbe és fogadalmat tett. 1157-ben Erzsébetet főnöknővé választották.
1152 körül súlyos betegség után mélyült el a lelki élete. Rendkívüli kegyelmekben kezdett részesülni, naponta beszélgethetett az Úr Krisztussal, a Szűzanyával és az aznap ünnepelt szenttel.
Lelkiségének forrása a liturgia volt. Eksztázisai a vasárnapi és ünnepnapi szentmisében és zsolozsmában kezdődtek. Vallotta, hogy a misztika természetszerűen hozzátartozik a lelki élethez, és kellő megtisztulás után elnyerhető. Nagy Szent Gertrúdhoz hasonlóan mélyen átélte az Egyház és a szerzetesség gondjait. Látomásairól készített följegyzéseit az apát, Erzsébet testvére, Egbert gondozta.
Schönauban 1164-ben meghalt.
