A szinodalitásról szóló szinódus összefoglaló jelentése nagyobb “társfelelősség-vállalásra” szólít fel az egyházban, a döntéshozatatalban is változtatások lesznek
A Ferenc pápa által összehívott, csaknem egy hónapig tartó vatikáni szinódusi közgyűlés szombaton este azzal zárult, hogy a tagok jóváhagytak egy nagyszabású szöveget, amely nagyobb “társfelelősség-vállalást” követel minden hívőtől, és ennek megvalósítására konkrét reformokat javasol.
Az “Egy szinódusi egyház küldetésben” címet viselő, 42 oldalas összefoglaló jelentés figyelemre méltó javaslatokat tartalmaz a világiak számára új szolgálatok létrehozására, fokozottabb bevonásukra döntéshozatalba, a püspökök szolgálatát értékelő folyamatok kialakítására, a „vitás” kérdések egyházi megítélésének megváltoztatására, valamint a szinódusi közgyűlések hatásának erősítésére.
“A társfelelősség gyakorlása elengedhetetlen a szinodalitáshoz, és az egyház minden szintjén szükséges” – áll az összefoglaló jelentésben. “Minden keresztény ember küldetést teljesít a világban”.
A dokumentum kidolgozói több mint 1150 módosító javaslatot építettek be a szövegbe, amelyet a szinódus 344 jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagja elé terjesztettek. A szöveg minden egyes bekezdését kétharmados többséggel fogadták el.
Az összefoglaló jelentés átfogó definíciót adott a szinodalitás fogalmáról.
“A szinodalitás úgy értelmezhető, mint a keresztények közös menetelése Krisztussal a Királyság felé, együtt az egész emberiséggel. Missziós irányultságú, magában foglalja az élet különböző egyházi szintjein való összejöveteleket, egymás meghallgatását, a párbeszédet, a közösségi elgondolkodást, a konszenzuskeresést, ami Krisztusnak a Szentlélekben élő jelenlétének a kifejeződése, valamint a különböző formájú, differenciált társfelelősségben megvalósított döntéshozatalt”
– áll a jelentésben.
“Ez Jézus megközelítése, hogy teret teremtsünk mindenki számára, és senki ne érezze magát kirekesztettnek”
– mondta Mario Grech bíboros, a szinódusi titkárság vezetője, amikor a dokumentumot bemutatták a médiának.
A szinódusi jelentés foglalkozott a folyamat körül felmerült aggodalmakkal is.
“Egyesek attól tartanak, hogy változtatásokra kényszerülnek, mások meg éppen attól, hogy semmi sem fog változni, és túl kevés lesz a bátorság arra, hogy felvegyék az élő hagyomány ritmusát. Némi zavarodottság és ellenállás mögött pedig a hatalom és a vele járó kiváltságok elvesztésétől való félelem is megbújik”
– áll a dokumentumban.
A közgyűlés leszögezte, hogy meg kell állapítani, miért nem vettek részt egyes katolikusok a Ferenc pápa által 2021-ben kezdeményezett szinódusi folyamatban, mivel világszerte a katolikusok mindössze 1%-a kapcsolódott be.
Ellentmondásos kérdések
A végszavazás után Ferenc pápa beszélt a közgyűléshez, köszönetet mondott a tagoknak és a szervezőknek, és arról beszélt, hogy a szinodális folyamat főszereplője a Szentlélek.
A két passzus, amely a legtöbb ellenszavazatot váltotta ki, a nők diakonátusba való esetleges felvételével kapcsolatos javaslatokra vonatkozott.
Hatvanhét tag szavazott nemmel arra a javaslatra, amely szerint folytatni kell a női diakonátus lehetőségének teológiai és pasztorális kutatását, figyelembe véve a Ferenc pápa által a téma tanulmányozására létrehozott két bizottság eredményeit.
“Ha lehet, az eredményeket a közgyűlés következő ülésszakán be kell mutatni”
– javasolta a jelentés.
Hatvanegy tag szavazott az ellen a javaslat ellen, amely szerint a mélyebb elmélkedés a diakonátusnak mint “a hierarchia megfelelő és állandó fokozatának” státuszáról “rávilágítana a nők diakonátushoz való hozzáférésének kérdésére is”.
Figyelemre méltó, hogy az összefoglaló szöveg nem tartalmazta az “LMBTQ+ emberek” kifejezést, noha a kifejezés bekerült a közgyűlés vitáinak alapját képező munkadokumentumba. Ehelyett az összefoglaló jelentés azt hangsúlyozta, hogy a közgyűlés “közel érzi magához és támogatja mindazokat, akik magányosságot éreznek” azért, mert a házasság és a szexuális etika terén hűségesek az egyház hagyományához és tanítóhivatalához, és felszólította a keresztény közösségeket, hogy hallgassák meg az ilyen helyzetben lévőket és álljanak melléjük.
Szinódusi struktúrák és döntéshozatal
A szinódus talán legjelentősebb konkrét javaslatait azok a felhívások jelentették, amelyek az egyházi döntéshozatalt érintő változásokra, valamint a szinodális gyűlések és testületek szerepének növelésére vonatkoztak az egyház életében.
A jelentés felszólított a kontinentális közgyűlések egyházjogi elismerésére, valamint a szinodalitás gyakorlására regionális, nemzeti és kontinentális szinten.
Az egyik kérdés, amivel foglalkozni kell, a helyi egyházi tanácsok felülvizsgálata volt, hogy “ezeken keresztül biztosítható legyen Isten népének nagyobb részvétele”. Követendő példaként emelték ki a nemrégiben Ausztráliában tartott plenáris tanácsülést, amelyen püspökök és nem püspökök is részt vettek.
A szinódusi közgyűlés azt is javasolta, hogy formálisan vizsgálják felül magának a püspöki szinódusnak az összetételét. A dokumentum szerint a közgyűlés “általában üdvözölte” az idei szinódust érintő változásokat, leginkább a nem püspöki tagok, köztük a világiak és nők teljes jogú részvételét. A 2023-as szinódus “megőrizte kimondottan püspöki jellegét”, ugyanakkor “érzékelhetővé tette” a kapcsolatot az összes hívő részvétele, a püspöki kollegialitás és a pápa primátusa között.
A szöveg ugyanakkor szólt egyes tagok aggodalmairól, miszerint a nem püspökök egyenlő jogú részvétele egy püspöki testületben a “püspökök sajátos feladatának nem megfelelő megértéséhez” vezethet.
“Nyitva marad a kérdés, hogy a [nem püspökök] teljes jogú tagként való jelenléte milyen hatást gyakorol a Közgyűlés püspöki jellegére”
– jegyezte meg a szinódusi dokumentum.
A jelentés három lehetőséget javasolt a jövőbeli globális szinódusok megrendezéséhez: vagy csak püspökök vesznek részt rajta, vagy püspökök és nem püspökök egyaránt, vagy pedig a nem püspökök közgyűlését egy püspöki közgyűlés követi.
Megemlítették azt is, hogy “sürgősen biztosítani kell, hogy a nők részt vehessenek a döntéshozatali folyamatokban, és felelős szerepet vállalhassanak a lelkipásztorkodásban és a szolgálatban”. Ferenc pápa a közelmúltban több nőt nevezett ki felelős pozíciókba a Római Kúrián belül. A dokumentum hangsúlyozta, hogy “ugyanennek kell megtörténnie az egyház más szintjein is”, és ennek megfelelően kell kiigazítani az egyházjogot.
A dokumentum felszólította a püspököket, hogy megbízatásukat a helyi közösségük tagjaival való fokozottabb kapcsolattartással lássák el. A konkrét javaslatok között szerepelt “a püspöki munka ellenőrzésére szolgáló struktúrák és eljárások” létrehozása, valamint az egyházmegyei lelkipásztori tanácsok kánonjogilag kötelezővé tétele.
A közgyűlés felszólított az új püspökök kiválasztásánál használatos kritériumok felülvizsgálatára és arra, hogy a szeminaristák képzésében is nagyobb hangsúlyt kapjon a szinodálisabb szellemű lelkipásztori elköteleződés.
Egyházi megkülönböztetés és nyitott kérdések
A közgyűlés javasolta annak felülvizsgálatát is, hogyan közelíti meg az egyház a “vitás” témákat és a “nyitott kérdéseket”. Ez egy nehéz kérdés, amely aggodalmakat vethet fel a püspöki karizma csökkenését illetően a tekintélyelven alapuló tanítás tekintetében.
“Egyes témák, mint például a nemi identitással, a szexuális irányultsággal, az élet végével, a problémás házassági helyzetekkel és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos etikai kérdések nemcsak a társadalomban, hanem az egyházban is nagy port kavarnak, mert új kérdéseket vetnek fel”
– áll a dokumentumban.
A jelentés úgy vélekedik, hogy az egyház antropológiai kategóriái néha “nem elégségesek a személyes tapasztalatok és a tudományos kutatás során láthatóvá vált összetettségek megragadásához”. A szöveg azt javasolja, hogy kezdeményezzenek egy bizalmas szakértői találkozót az ilyen a vitás kérdésekről, és vonjanak be olyanokat is, akik közvetlenül megtapasztalják ezeket.
Bár a katolikus tanítás megerősíti, hogy a hívek nem tévedhetnek hitbeli kérdésekben, ha azokban egyetemes egyetértés mutatkozik meg, sok teológus és püspök figyelmeztet arra, hogy ezt formális konzultációval felmérni próbálni nem megfelelő eljárás.
Szinodalitás az egész testületben
A közgyűlés további javaslataiban számos más egyházi kérdésre és tevékenységre is alkalmazták. a szinodalitás fogalmát.
Például az egyháznak a szegényekkel való kapcsolata terén a dokumentum azt javasolta, hogy a keresztény képzésnek legyen szerves része “a találkozás, a közös életforma és a szegénységben élők és a marginalizáltak szolgálata. Ezt követeli meg a hit, ez nem valami választható extra” – olvasható a szövegben, amely azt is ajánlja, hogy a diakónusok munkája láthatóbban irányuljon a szegények szolgálatára.
A keresztények egységét illetően a szöveg javasolta, hogy minden keresztény számára határozzák meg a húsvét ünnepének közös időpontját, illetőleg állítsanak össze egy ökumenikus mártírológiát. A “digitális misszionáriusok” képzése és támogatása szintén erősítendő. Ezzel könnyebben elérhetők az egyháztól távol élő fiatalok.
A szinódusi jelentés ajánlást tartalmazott új egyházi szolgálatok létrehozására, illetve a meglévők bővítésére. A lektori szolgálat a dokumentum szerint “Isten Igéjének valódi szolgálatává” válhatna, amely “megfelelő kontextusban a prédikálást is magában foglalhatja”. A dokumentum egy olyan szolgálatot is javasolt, amellyel házaspárok lennének megbízhatók, és amely a családi életet és a házasságra készülőket segítené.
A szöveg előkészítést jelent
Az összefoglaló jelentés bevezetője leszögezi, hogy az anyag semmiképpen sem végleges dokumentum, hanem a szinódusi szinódus utolsó szakaszának – a 2024 októberében tartandó újabb vatikáni közgyűlésnek – az alapjául használják majd fel. Az a közgyűlés készít majd egy végleges szöveget, amelyet a pápának nyújtanak be megfontolásra. Hollerich bíboros megjegyezte, hogy reméli, hogy a jövő évi dokumentum konkrétabb javaslatokat tesz, de azt mondta, hogy “még az a dokumentum is egy mozgásban lévő Egyház lépése lesz. És szerintem ez a fontos. Hogy mozdulunk.”
A szinódus tagjai addig is hazatérnek egyházmegyéikbe. Feladatuk az lesz, hogy begyűjtsék a visszajelzéseket az összefoglaló jelentésről, és elősegítsék a szinodális kultúrát.
Hollerich bíboros ezt mondta:
“Úgy gondolom, hogy az emberek reményteli szívvel és sok új ötlettel mennek majd haza holnap vagy holnapután. Alig várom, hogy jövőre újra találkozzunk”.
Írta: Jonathan Liedl, a Register vezető szerkesztője
Rövidített fordítás: Solymosi Judit
Forrás: ncregister.com