Kövess minket itt is...

Az Istent keresőknek minden a javukra válik :)

Bemutatjuk

A skót szigetvilág, ahol a legtöbb ember katolikus

Kilátás Barra szigetére, amely évszázados katolikus hagyományairól, például gael nyelvű zsoltárénekléséről ismert - Fotó: Public Domain

A Külső-Hebridák szigetcsoport déli szigetei a reformáció előtti skót katolicizmus egyik bástyáját jelentik.

Ha a Brit-szigetekre és a katolicizmusra gondolunk, bizonyára Írország jut eszünkbe. Mégis, talán kevesen tudják, hogy Skóciában található egy olyan szigetvilág, amelynek néhány tagján a lakosság többsége katolikus: a Hebridák.

A Skócia nyugati partjainál fekvő szigetek, amelyeket a Külső-Hebridákat alkotó 36 szigetre és a Belső-Hebridák 100 szigetére oszthatunk fel, már a mezolitikum óta lakottak, és népük erős kelta, norvég és skót gyökerekkel rendelkezik. Bár a szigeteken élők többsége protestáns, van egy figyelemre méltó kivétel. A Külső-Hebridák déli szigeteit évszázadok óta katolikusok lakják. A történészek a “reformáció előtti skót katolicizmus utolsó bástyáinak” tekintik őket, Barra szigetét pedig úgy ismerik, mint “a szigetet, amelyet a reformáció nem ért el”. Az 1560-as években bekövetkezett reformáció előtt Skócia valóban buzgó katolikus ország volt. Az olyan prédikátorok reformátori tevékenysége, mint George Wishart és John Knox, azonban sikeresen megtérítette a legtöbb skótot. A Külső-Hebridák déli szigetein azonban az emberek nem adták fel katolikus hitüket. Becslések szerint ma Dél-Uist, Barra, Eriskay és Vatersay szigetén az emberek túlnyomó többsége katolikus.

Az élet ezeken a gyönyörű szigeteken valóban olyan, mintha megállt volna az idő. Az emberek egyszerű, közösségi életmódot folytatnak, amelynek középpontjában a halászat, a földművelés, a kereskedelem és a vallás áll. A látogatókat gyakran vonzza a természetközeli és békés hangulat, amelyet a sziklaszirtek, zöld mezők és fehér homokos strandok között élvezhetnek.

Mivel ezeken a szigeteken a katolikus hit hosszú múltra tekint vissza, olyan egyedülálló kulturális megnyilvánulásokkal találkozhatunk itt, mint például a kelta zsoltáréneklés. Ez a nagyon megindító éneklési stílus kizárólag hangszerek nélküli énekesekhez köthető. A “lining out” (soronként) elnevezésű technika úgy működik, hogy az előadás vezetője elénekel egy sort, majd őt követi az összes többi énekes, akik ugyanazt a sort éneklik, de sajátosan értelmezik a dallamot. A végeredmény egy gyönyörű hangzás, amely jól tükrözi, hogy az egyes hívők milyen különböző módon fejezik ki hitüket az énekléssel.

Hirdetés. Görgess tovább a cikk olvasásához.

A Hebridák gazdasági életének nagy részét az erős halászati hagyományok, valamint a crofting (jellemzően skót földbirtoklási és termelési rendszer – a ford.) teszi ki. A halászat annyira központi szerepet játszik a szigetlakók identitásában, hogy minden évben megtartják a halászok miséjét, amelyen megáldják a halászhajókat.

A katolicizmus jelenléte a Déli-Hebridák minden városában érezhető, de talán Dél-Uist szigeténél a legnyilvánvalóbb a katolikus hit. A sziget legmagasabb csúcsán egy 30 láb magas, fehér gránitból készült Szűz Mária szobor áll, amely az Atlanti-óceán északi részének smaragdzöld és kék vize fölé magasodik. A “Bana Thighearna nan Eilean” („Szigeti Miasszonyunk”) nevű szobrot 1957-ben állították, jelképeként annak a tiltakozásnak, amelyet a szigetlakóknak a térségben egy rakétagyártó üzem építése ellen akartak kimutatni. A helyiek úgy vélték, hogy Dél-Uist szigetén egy katonai cselekményekkel összefüggő épülettömb megépítése a szigetek évszázados életmódjának nagy részét tönkretette volna. John Morrison kanonok állt a kezdeményezés elleni tiltakozás élére, és megbízást adott a helyi nők vonásait mintázó Miasszonyunk-szobor építésére, amelyet úgy állítottak fel, hogy arcával a leendő rakétagyártó üzem felé forduljon.

Fotó: Public domain

A Déli-Hebridákon az időjárás leginkább április vége és június vége között élvezhető, amikor a nappalok igazán hosszúak és kevés az eső. Nyáron rendezik a legtöbb fesztivált, köztük a gael zenei fesztiválokat is. Bár éppen a szigetek távoli fekvése tartja életben autentikus kultúrájukat, a látogatók örömmel fogják felfedezni, hogy egy kis tervezéssel könnyen ide lehet jutni a skót szárazföldről. Néhány sziget, mint Islay, Tiree és Colonsay, repülővel is elérhető, míg másokat a Caledonian MacBrayne, más néven Calmac cég ikonikus fekete-piros komphajóival lehet könnyen megközelíteni.

Fordította: Medgyessy László
Forrás: Aleteia

Hozzászólás Facebook fiókkal (böngészőbe való bejelentkezés után)
Klikkelj a hozzászóláshoz

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hirdetés Isten szava - napi ige sorozat

Kapcsolódó...

Vasárnapi ráhangoló

Vasárnapi ráhangoló – 2023. A év, évközi 34. vasárnap, Krisztus Király vasárnapja Készült olvasóink és a sorozat lelki kísérőinek támogatása révén. Hasonló értékes tartalmakért,...

Vasárnapi ráhangoló

Vasárnapi ráhangoló – 2023. A év, évközi 33. vasárnap Készült olvasóink és a sorozat lelki kísérőinek támogatása révén. Hasonló értékes tartalmakért, kérünk, támogasd a...

Zarándok +

2021 októberében Ferenc pápa meghirdette a püspöki szinódus 16. rendes közgyűlésének témáját: „Egy szinodális Egyházért: közösség, részvétel, küldetés”. A szinódusi folyamat célkitűzése a mai...

Zarándok podcast

Egykor még Budapestről is ki volt tiltva a sokak által kedvelt Laci atya, azaz Varga László kaposvári megyéspüspök. A Zarándok Podcastben hivatásáról, életéről és...