A pihenés nem is sejtett 5 erénye

Hány e-mailt nézett meg ma reggel óta? Hány WhatsApp üzenetet küldött el ma? Miért van az, hogy még a hétvégén is egymást követik a tennivalói? Nem könnyű lelkiismeret-furdalás nélkül pihenni. Fedezze fel, hogyan lehet a pihenést életművészetté tenni, és hogyan lehet életünk megfelelő ritmusát visszaadni.

Senki nem tagadja: az élethez pihenni is kell. Mégis, sokan úgy gondolják, hogy a folyamatos hatékonyság igényével szemben a pihenés „elvesztegetett idő”. Maximilien Le Fébure du Bus atya, a lagrasse-i apátság rendi kanonokja A pihenés lelki dicsérete (Éloge spirituel du repos) című mű szerzője szerint valóságos vita alakult ki a pihenés körül. A nyugati társadalom állandóan csak dolgozik és rohan. Amikor megáll, csak azért teszi, hogy utána még jobban dolgozhasson és még gyorsabban rohanjon” – állapítja meg, idézve Pascalt, a nagy keresztény gondolkodót: „Az emberek minden szerencsétlensége egyetlen dologból fakad, mégpedig abból, hogy nem tudják, hogyan kell nyugalomban pihenni egy szobában.”

Ha ez a szerzetes időt szán rá, hogy az igazi pihenésen meditáljon, az azért van, mert rákényszerült a pihenésre. „Néhány éve komolyan megbetegedtem. Nagy kiterjedésű agydaganatom lett. Először a kórházban, majd a cellámban találtam magamat, ágyhoz kötve. Csak amikor felépültem, értettem meg jobban az Úrnak ezen szavait: Pihenj egy kicsit. A súlyos betegség tapasztalata kellett ahhoz, hogy megtanuljak szégyen és aggályoskodás nélkül pihenni”, vallja be az Aleteiának. Számára a pihenés nem rögtönzés kérdése. Ez egy igazi művészet, amelyet ma jobban meg kell tanulnunk, mint valaha, ahhoz, hogy felfedezzük korábban nem is sejtett erényeit.

1. Önmagunk ismerete

 „Az idő pénz” – tartja a mindenütt érvényes angolszász közmondás, amely az időre úgy tekint mint árucikkre. Következésképpen „minden időveszteség tragédia, és minden időmegtakarítás jutalmat érdemel” – jegyzi meg Maximilien atya. Ez azt jelenti, hogy a pihenés „a teljesítmény és hatékonyság elleni támadásként” tűnik fel, ami megakadályozza az embert abban, hogy önmagáról gondolkodjon. Ezért aztán ez utóbbi felületes marad, azaz felszínes. ” Miközben az igazi kihívás az, hogy időt szánunk a magunkba szállásra. Az igazi pihenés lehetővé teszi az összpontosítást, belső egységünk megtalálását, a „léthez” kapcsolódva, félretéve a cselekvést és a „birtoklást”.

2. Beteljesedés

Amikor pihenni akarunk, először befejezzük a munkát, letesszük a szerszámot, a tollat, vagy a számítógép egerét. Ezután elhelyezkedünk a kanapénkon a zenehallgatáshoz, vagy a kertünkben élvezünk egy kis napsugarat. Valójában ezen tevékenységek mindegyike önmagában, teljes egészében kiteljesíti, örömmel tölti el a szívünket. Pihenés közben szívünk az örömmel feltöltődést éli át, ami átalakítja és felfrissíti. A pihenésnek tehát semmi köze a lustasághoz. Olyan cselekvés, amely egy új állapotot, ellazulást, élvezetet, szellemi rácsodálkozást, végezetül az elvégzett feladat megkoronázását kínálja fel” – magyarázza a szerző.

3. Test és lélek egysége

Lemondása után XVI. Benedek interjút adott életrajzírójának, Peter Seewaldnak. Az megkérdezte tőle, hol érzi magát legjobban a gondolkodáshoz. A visszavonult pápa azt válaszolta: „először is az irodámban, ahol, ha valóban el kell mélyednem valamiben, végignyúlok a kanapén. Ez teszi lehetővé számomra a pozitív gondolkodást!”

Amint Maximilien atya megjegyzi, XVI. Benedeknek – akinek mindig szüksége volt egy kanapéra az irodájában – „a testi pihenés teszi lehetővé a lelki életet”. Minden mozgás, minden mozdulat felfüggesztésével a pihenés teszi lehetővé „a testi békére való rátalálást, amely az elmélkedés feltétele”. Ez az egység a test, a szellem és a lélek között helyreállítja a személyiséget, visszaadja az élet értelmét számára.

4. A lélek öröme

Igaz, hogy a kikapcsolódás, a szünet az iskola ritmusának a része, de jogos helye van a felnőttek életében is. Nevetni, viccelődni, asztalnál beszélgetni a barátokkal, kártyázni vagy sokadszorra megnézni az Egy Kis Kiruccanás-t:ezek a kikapcsolódási formák lehetővé teszik a rekreációt – magyarázza a szerző. Miért? Mert a „lélek érzékenységét” fokozó pihenést biztosítanak. A műben idézett Aquinói Szent Tamás ezt nagyon egyszerűen fogalmazza meg:

„A lélek és a test fáradtságára a legjobb gyógymód a pihenés. Ami a lelket pihenteti, az az öröm.” És pontosítja: „Azon szavak és cselekedetek, amelyek egyetlen célja a lélek gyönyörködtetése, a tréfák és a játékok.” Természetesen csak mértékkel!

5. Istenhez vezető út

Jézus pihent? Mint minden embernek, neki is szüksége volt ellazulásra. Ezt tanácsolta is az evangelizációs misszióról visszatérő apostoloknak:

„Gyertek velem külön valamilyen csendes helyre, és pihenjetek egy kicsit!” (Mk 6, 31). Üzenete világos: tudni kell megállni. De a félrevonulás nem jelenti a megszökést, az elmenekülést a valóság elől. Ez az elmélkedés, a dicsőítés, az élet csodálatának az ideje. A pihenés, bizonyos értelemben, a szabadságra vezeti Isten gyermekeit.

„Tárd gondod-bajod Isten elé, és Ő nyugalmat ad neked” – tanácsolja egy sivatagi atya. „Tehát ez a belső hajlandóság teret ad az Úr befogadására, és lehetővé teszi a benne való megpihenést. Szinte megérintjük az örök nyugalmat” – fejezi be Maximilien atya.

Ezt a cikket Bárdi Zoltán önkéntes fordítónknak köszönhetően olvashattad el magyarul. Ha fordítóként te is csatlakoznál a Katolikus.ma médiamisszióhoz, akkor várjuk jelentkezésedet a Kapcsolat oldalon keresztül.

Forrás: Aleteia