A pápai diplomácia nagy kihívásai: Kína, USA, Ukrajna

Az “America” című jezsuita folyóiratban három részben megjelent, terjedelmes interjúban Paul Richard Gallagher érsek, a világ államaival fenntartott kapcsolatokért felelős államtitkár széles körű áttekintést nyújt arról az instabil nemzetközi helyzetről, amelyben a pápai diplomácia is próbálja hallatni a hangját.

A világ államaival fenntartott kapcsolatokért felelős államtitkár, Paul Richard Gallagher érsek fellebbentette a vatikáni diplomáciát körülvevő titokzatos fátyol egyik sarkát. Az „America” című jezsuita folyóiratnak adott interjújában különösen a Róma és Washington közti kapcsolat alakulását; a Trump-, illetve a Biden-elnökség alatti időszakokat; továbbá az ukrajnai háborút; a Kínával való kapcsolatokat és a pápa utazásait elemezte.

„Elég gyakori az eszmecsere a Biden-kormányzattal, főként az Egyesült Államok Szentszéki Nagykövetségén keresztül” – mondta Gallagher érsek, de hozzátette, hogy előfordul a közvetlen kommunikáció is a Külügyminisztériummal és a Fehér Házzal. A „jól ismert” nézeteltérések – különösen az abortusz témájában, melyről ebben az interjúban nem esett szó – nem zárják ki a „véleménycsere iránti igényt” – magyarázta a pápai diplomácia vezetője.

Mindazonáltal szeretné, ha Washington „pozitívabb megközelítést” alkalmazna a migránsok beáramlásával kapcsolatban. „Időnként aggódunk amiatt, hogy hogyan bánnak az emberekkel, hogy egyeseket, akik már sok-sok éve az Egyesült Államokban vannak, végül kitoloncolnak. Ezt nagyon nehezen értettük meg” – panaszolta Gallagher érsek, és támogatását fejezte ki az Amerikai Püspöki Konferencia felé a témával kapcsolatos erőfeszítéseihez. Úgy vélte továbbá, hogy az emberkereskedelem elleni küzdelem – amely a Róma és Washington közötti összetartás egyik fő tengelye – továbbra is globális szintű prioritás marad, különösen a migrációval összefüggésben.

A kínai kapcsolatokban rejlő kihívás

 „Azt gondolom, hogy kissé gátol bennünket a jelenlegi helyzet” – mondta Gallagher a Kínával való kapcsolatokról, belátva, hogy a 2018-as megállapodás eredménye „nem valami lenyűgöző”, a mindössze hat püspöki kinevezést tekintve.

 „Úgy vélem, jobb eredményt szerettünk volna elérni, és még sok munka vár ránk” – jegyezte meg, bizakodva abban, hogy a közvetlen kapcsolatok újjáélednek majd a Covid-19 járvány okozta hosszú szünet után. Elárulta, hogy 2020-ban, miután Münchenben Wang Yi külügyminiszterrel találkozott, a pápai diplomácia „elő akarta készíteni az utat Hszi Csin-ping és a Szentatya közötti találkozóra”.

Ez nem lesz egy könnyű út.

„Azt hiszem, a kínaiak egyetértenek velünk abban, hogy fokozatosan emelni kell a köztünk levő közvetlen kapcsolatok szintjét” – mondta, és hozzátette, hogy a 2018-as ideiglenes megállapodást további két évvel meg kellene hosszabbítani. Óvatosan fogalmazott Zen bíboros hongkongi helyzetével kapcsolatban, reméli, hogy „az ügyet a közeljövőben kielégítően meg lehet majd oldani”.

Gallagher érsek hosszú távra előre tekintve bízik abban, hogy a kínai katolikusok nagy „lelki gazdagsággal rendelkeznek”, s ezt felajánlhatják népüknek, mely „az elmúlt évtizedekben hatalmas előrelépést tett az anyagi jólét, az intézmények kiépítése és a társadalom stabilitásának növelése terén”.

Az ukrajnai háború és annak globális hatása

Az érsek úgy véli, hogy az ukrajnai háború „az a dolog, ami az elmúlt évtizedekben a legnagyobb szenvedést, fájdalmat és szorongást okozta”, mert „különböző válságokat idézett elő: az ellátási lánc válságát, az élelmiszerválságot, illetve általában az Európa jövőjét fenyegető biztonsági problémákat.

Néhány héttel kijevi útja után Gallagher érsek méltányolta „az ottani emberek ellenállóképességét, elszántságát, bátorságát”, és belátta, hogy „az ukránok jelenleg nagyon nehezen tudnak valódi tárgyalásokat elképzelni a lakosság szenvedésének és traumájának mélysége miatt”.

Utalt arra, hogy a pápa Moszkvába való meghívása jelenleg nincs kilátásban, és kijelentette, hogy amikor ukrajnai látogatása során kiállt „Ukrajna területi integritása” mellett, a Szentszék diplomáciai doktrínájának egyik kulcspontját tükrözte, anélkül, hogy Ferenc pápa személyes álláspontját fejezte volna ki.

Számos feszültségzóna

„A Szentszék nevében beszéltem, és a Szentatya még nem javított ki, azzal kapcsolatban, amit az ő nevében mondtam” – mondta a brit érsek, azt a benyomást keltve, mintha a pápa és a vatikáni Államtitkárság viszonyában azért lenne bizonyos távolságtartás.

Ami a feszültségek egyéb területeit illeti, Gallagher érsek „nagyobb politikai stabilitást szeretne látni Nicaraguában, ahonnan a nunciust kiutasították”, a szentszéki diplomácia legnagyobb sajnálatára. Egy másik kulcsfontosságú kérdés a burmai demokrácia helyreállítása, csakúgy, mint az ENSZ multilaterális rendszerének reformja.

A globális felmelegedés elleni küzdelemmel kapcsolatban Gallagher érsek elismeri, hogy „ez az út nem lesz könnyű”, de hozzátette, hogy „sok a jó szándék”.

“Úgy gondolom, hogy képesek leszünk folytatni a szén-dioxid-mentesítést, amelyre a Szentszék 2050-ig kötelezettséget vállalt, és további javulást érhetünk el a környezetvédelem terén” – mondta.

Ferenc pápa tervezett utazásai

„Azt hiszem, a pápa fő prioritása jelenleg az, hogy Ukrajnába látogasson, hogy találkozzon az ukrán hatóságokkal, az ukrán néppel és az ukrán katolikus egyházzal” – mondta Gallagher érsek, aki szerint a pápa kanadai útjáról való visszatérése után, egészségi állapotától függően, egy esetleges ukrajnai utazást is meg lehetne vizsgálni.

A pápa július 24-30. közötti kanadai látogatása “felhívja a figyelmet a szenvedésre és azokra a szörnyű dolgokra, amelyek a múltban történtek, különös tekintettel az őslakos népekre és a bentlakásos iskolarendszerre” – mondta a brit érsek, aki szintén részt vesz ezen az utazáson. (Megj.: az interjú még az utazás előtt készült. A szerk.)

 „Nem tudjuk pontosan megjósolni, hogy mi fog ebből kisülni. De reméljük és imádkozunk, hogy ez egy újabb lépés legyen a megbékélés útján, amelyet a kanadai katolikus egyház már régóta szorgalmaz” – mondta Gallagher érsek, aki azt is reméli, hogy a pápa javuló egészségi állapota lehetővé teszi, hogy újratervezze a Kongói Demokratikus Köztársaságba, Dél-Szudánba és Libanonba tervezett utazásait.

A pápa szeptemberben Kazahsztánba is szeretne ellátogatni a Világvallások Kongresszusára, ami alkalmat adhatna egy Kirill pátriárkával való találkozásra. India szintén „egyik prioritása” Ferenc pápának. „Meglátjuk, mit hoz majd 2023” – mondja Gallagher érsek egy lehetséges pápai útitervről abba az országba, amely várhatóan jövőre a világ legnépesebb országává válik.

Fordította: Görgényi Adél
Forrás: Aleteia