A nő – az Isten anyjának testvérhúga – Zarándok Est Pécsi Rita neveléskutatóval

„A nő – az Isten anyjának testvérhúga” – Pécsi Rita neveléskutató májusi előadásán arról beszélt, mit tanulhatunk a női létről és küldetésről Máriától, aki nemcsak édesanyánk és királynőnk, hanem testvérünk is. Befogadni, hordozni, ajándékozni, ébreszteni és továbbvezetni a szeretetet – ez a női géniusz útja. Egy előadás, ami megerősít, elgondolkodtat, felemel.

A májusi Zarándok Est meghívott előadója Pécsi Rita neveléskutató volt, aki lebilincselő és mélyen elgondolkodtató előadásában a női lét isteni távlatát tárta fel hallgatósága előtt. A Szent Imre templomban tartott, „A nő – az Isten anyjának testvérhúga” című előadása nem csupán teológiai és neveléstudományi szempontból nyújtott gazdag tartalmat, de szíven ütő emberi példákkal és idézetekkel is megerősítette: a női hivatás nem kevesebb, mint az élet hordozása, ébresztése, továbbadása.

Az estet Harasztovics Arnold főszerkesztő köszöntője nyitotta meg, emlékeztetve a jelenlévőket, hogy május a Szűzanya hónapja. „A Szűzanya a mi nővérünk is lehet” – vezette be gondolatait Pécsi Rita, a Faulhaber bíborostól kölcsönzött kifejezést mély teológiai értelmezéssel töltve meg:

„Ugyanannak a családnak vagyunk a gyermekei. Mária nemcsak Királynőnk, nemcsak Anyánk, hanem testvérünk is.”

Az előadás gerincét Joseph Kentenich gondolatmenete adta, amely szerint a nő hivatása öt területen bontakozik ki: befogadni, hordozni, ajándékozni, ébreszteni és továbbvezetni az életet és a szeretetet. Rita minden egyes pontot mélyrehatóan elemezett, számtalan életközeli példával, párhuzamot vonva Mária életének egy-egy mozzanatával.

„A nő nem csupán életet ad, hanem átlelkesít, otthonná tesz, melegséget, harmóniát teremt. Mézet is ad, nem csak tejet”

– mondta, kiemelve, hogy a női lét legfontosabb jellemzője az életszerű, személyes, kapcsolati szemlélet. Jung, II. János Pál pápa és Pitagorasz gondolatait is idézve mutatta be, milyen egyedi kincseket hordoz a női géniusz, amely „lágy, de erős”, „körkörös, nem lineáris”, és „személyközpontú”.

Pécsi Rita különös hangsúlyt helyezett a nő szerepére a férfi mellett és a gyermeknevelésben:

„A nő az, aki képes a másik valóságát befogadni, és abban otthont teremteni. A jó feleség a jó férj műve – idézte Jókait –, de a jó férj is csak akkor bontakozik ki, ha van, aki ragyogásba hozza.”

Az előadás egyik legmegrázóbb szakasza az „anyasebek” témája volt, amely a női jelenlét, az anyai szeretet hiányának életre szóló hatásait tárta fel.

„Ha ennyire fontos a nő jelenléte, akkor a hiánya is sebeket ejt. De a jó hír az, hogy ezek a sebek gyógyulhatnak – kapcsolatban, szeretetben.”

A hallgatóság többször is könnyes szemmel hallgatta az idézeteket, melyek mély igazságokat hordoznak a női lét szépségéről és kihívásairól.

„Valaki az Istennel alkuszik, szövetséget köt Szűz Máriával, hogy bűnök, búk ne roncsanak meg… szíve ritmusával egyensúlyozza szívem – valaki imádkozik értem.”

– hangzott el a költemény, amely méltó zárása volt a tartalmas tanításnak.

Pécsi Rita a humor nyelvén is szólt a jelenlévőkhöz, például a „tündérmesei” anyaság nehézségeit szemléltetve: „Reggelre már úgy érzed, este van, a szőke herceg csak egy csókra érkezik… mégis: anya vagy, és boldog vagy, mert az élet rajtad keresztül forrásozik.”

A Zarándok Est végén az Ároni áldás hangzott el Pécsi Ritára és férjére, Zoltánra, aki hűséges társa országjáró szolgálataiban. A közösség hosszú tapssal köszönte meg az előadás megrendítő szépségét. Aki nem tudott jelen lenni, a Zarándok.ma YouTube csatornáján visszahallgathatja a teljes előadást.