A német katolikus egyház a vandalizmus erősödésére panaszkodik
Matthias Kopp német újságíró, régész és teológus, a Német Püspöki Konferencia (DBK) szóvivője, 2024 decembere óta a Kommunikációs Dikasztérium tanácsadója a Frankfurter Allgemeine Zeitung augusztus 23-i számában beszámol arról, hogy a katolikus templomokat Németországban egyre brutálisabb és kegyetlenebb támadások érik. Véleménye szerint ezek a támadások célzottak, és a vandalizmus egyre kevésbé ismer tabukat. A cselekmények száma ugyan csak enyhén emelkedett az utóbbi években, de a nyíltan ellenséges elkövetők egyre brutálisabb és könyörtelenebb módszereket használnak, itt már nem lopásokról van szó.
„A feltört perselyek és a felborított, összetört gyertyák mindig is dühítőek voltak, de 2015 óta jobban kiéleződött a helyzet” – mondta Kopp. Példaként említette „a szenteltvíztartókban és a gyóntatószékekben talált ürüléket, Jézus Krisztus és az egyes szentek lefejezett szobrait, a szentképek elé szórt cigarettacsikkeket és egyéb szemetet, a megrongált ima- és énekeskönyveket, a felborogatott padokat és a felgyújtott oltárokat.”
A szóvivő hozzátette, hogy a rendőrségi statisztikákban ezek a liturgikus tárgyakat meggyalázó bűncselekmények ugyan csupán „vagyoni kárként” jelennek meg, de mélyen sértik az érintett hívők vallási érzéseit. Nem felel meg a valóságnak, ha csak „vagyoni károkozásról” esik szó.
A Német Evangélikus Egyház (EKD) szóvivőnője szintén elmondta, mennyire fájdalmas, amikor templomokat rongálnak meg. „Mert ez nem csak a falakat és a köveket érinti, hanem mindenekelőtt azokat a hívőket, akik ott védve érzik magukat.” Véleménye szerint erre a helyzetre nem megoldás, ha a templomokat az istentiszteletek idején kívül zárva tartják, mivel a templomok nem csak az istentiszteletek helyszínei, hanem a csend, az imádság és a személyes elmélyülés, a hit mindenkori megélésének és elérésének helyei is.
Valójában Németországban a lakosság széles többsége mindig is a közös kultúra alapjaként tekintette és nagyra értékelte a kereszténységet. Ez a többség ma is létezik: a németek 60 százaléka szerint a kereszténység a nyugati kultúra alapja. „Emellett azonban a 2010-es évek óta felerősödtek az egyház- és vallásellenes attitűdök” – mondja Detlef Pollack vallásszociológus. A 2022-es nagy egyháztagsági felmérés eredményei szerint ma a lakosság 47 százaléka állítja, hogy összességében a vallás inkább káros, mint hasznos az emberiségnek.
